Orbán Viktor arra kérte minisztereit, vizsgálják meg, mi történne, ha kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A 24.hu információi szerint azt a feladatot kapta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormány május végi ülésén, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC).

A lap szerint a minisztereknek azt is ki kell fejteniük a miniszterelnöknek, hogy európai uniós viszonylatban mire számíthat az ország egy esetleges kilépés következtében. 

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott:

Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat. 

Arról viszont nem adtak tájékoztatást, pontosan milyen ügyekre gondolnak.

Kérdéses, elfognák-e Magyarországon Putyint

A lap kiemeli: a bíróság által kiadott elfogatóparancsok minden ICC-tagállamot köteleznek, így Magyarországot is. Tehát, ha hazánkba érkezne az orosz elnök, akkor le kellene tartóztatni. Csakhogy Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot a Magyar Közlönyben, így a letartóztatást nem tudná foganatosítani.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a nemzetközi jog nem törődik azzal, hogy az országok kihirdetik-e az aláírt nemzetközi szerződést. Így tehát mégiscsak előfordulhat, hogy le kellene tartóztatniuk azokat az ide érkező személyeket, akik ellen az ICC elfogatóparancsot adott ki. 

Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, de az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban

– fogalmazott a joghézaggal kapcsolatban a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

Putyint és Netanjahut is háborús bűncselekménnyel vádolják

Mint azt az Index is megírta, a hágai székhelyű ICC ügyésze, Karim Khan május 20-án bejelentette, hogy háborús bűncselekmények vádjával elfogatóparancsot kezdeményez az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu és védelmi minisztere, Yoav Gallant, valamint a tavaly október 7-én Izrael ellen támadást indító Hamász terrorszervezet három vezetője, Muhammad Deif, Yahya Sinwar és Iszmail Haníje ellen.

Valamint tavaly év elején Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is elfogatóparancsot adtak ki. Az orosz vezetőt azzal vádolták, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.