Orbán Viktor: Megkérdeztem Zelenszkijt, hogy meddig menne el
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Keddi kijevi látogatása után, de még a Türk Tanáccsal való találkozó és az állítólagos moszkvai út előtt Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth rádióban. Mint mondta, nehéz felmérni egy-egy ilyen találkozó hatását. „Magyarországnak tudnia kell a helyét és a súlyát” – fogalmazott.
Ma nincs párbeszéd, de enélkül nehéz elképzelni, hogy fogunk a béke irányába mozdulni. Nyilvánvaló, hogy a nagy béketárgyalásokat a nagy országok fogják végezni
– tette hozzá Orbán Viktor. Hozzátette, hogy azért kell a békéről beszélni, mert ha nem tesszük, akkor nem beszélünk a háború okozta nyomorúságról sem. Ezt az iránytűt kell kézbe venni, Európának az emberségesség iránytűjét kéne a kézbe vennie, többet is tudna tenni Európa, hogy efelé mozduljon.
A soros elnökség nem jogosít fel arra, hogy bárkinek a nevében tárgyaljunk. Nekem ezért nem is kell mandátum, én csak azt teszem, hogy elmegyek olyan helyekre, ahol olyan háború van, amely Magyarországra hatással lehet és kérdéseket teszek fel
– magyarázta a miniszterelnök, aki elmondta: „Ezt tettem Zelenszkijjel is, hogy megkérdeztem, hol van az a vörös vonal, ameddig ő hajlandó elmenni.” „Brüsszelben ülve ezt nem lehet megcsinálni, a békéért lépéseket kell tenni, de Magyarország nem vállalhatja ennek a felelősségét. De lehetünk eszköz a békét akaró jó emberek kezében, elindulhatunk egy hosszú úton, amelynek a vége tűzszünet vagy béketárgyalás lehet.
„A tűzszünet a másiknak jó – ettől félnek mindig a felek, ezért fenntartják inkább a frontvonalat” – magyarázta Orbán Viktor Kijev és Moszkva félelmeit azzal kapcsolatban, hogy a tűzszünet alatt valamelyik fél előnybe kerül, átcsoportosít, erősítést küld a területre. „Én feltárom, hogy melyik fél hogy áll ehhez, de nem hozhatok döntést az EU nevében, majd a 27 ország vezetői fognak dönteni” – jelentette ki. A következő lépéssel kapcsolatban elmondta, hogy csak akkor tudok majd tájékoztatást adni, ha már magunk mögött hagytuk.
A miniszterelnök szerint az EU úgy döntött, hogy bevonódik a háborúba, ezért a háborúról szóló beszéd és felmérések is a háborúról szólnak és befolyásoltak. „Amikor Berlinben, Rómában és Párizsban voltam, meg Kijevben, olyan emberekkel beszéltem, akik élik az életüket és morális nyomás van rajtuk: az EU a békéről szólt eddig, és nem tudják, hogy hogyan, de többet kellene tenni annak érdekében, hogy a háborús feszültség enyhüljön. A mainál több lépést kéne tenni” – vélekedett. Majd egy másik dolgot is megemlített a kormányfő, mégpedig azt, hogy az emberek aggódnak a gazdasági hatások miatt: „Mindenhol háborús infláció van, és ha elküldjük a pénzt a frontvonalra, hogy lesz ebből gazdasági növekedés?”
Nyilván a dolgok ennél bonyolultabbak, de attól még a dolgok mélyén ez az igazság ott van. A béke morálisan is helyes lenne, és ha sikeressé teszi Európát, akkor nekünk is jó lenne
– fogalmazott Orbán Viktor.
„Inkább hazafiak”
A miniszterelnök az új pártcsaládjáról is beszélt, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy hétfőn lesz alakuló ülés, ahol minden párt összegyűlik, akik eldöntötték csatlakozásukat, de még nem jelentették be.
A francia választás egész Európa jövőjét befolyásolja, nem csak a frakciók számát. A német kancellár pártja 14 százalékot kapott, nincs olyan EU-s vezető, aki ne cserélne szívesen velem, mert én 45 százalékot kaptam
– jelentette ki. „Franciaországban fel kellett oszlatni a parlamentet. Az elnök pozíciója szent és sérthetetlen, de a parlamenttel nem ez a helyzet. Ezért amikor a politikai földrengés megtörténik, akkor a parlamentben is változás lesz. Franciaországban nem volt még olyan, hogy a jobboldal egy ilyen kordonnal elkülönítettek az összes többi francia párttól és mégis megnyerje a parlamenti választást. Nem is kicsit, hanem nagyon” – folytatta gondolatmenetét a kormányfő, aki szerint olyan jelentőségű esemény történik Franciaországban, ami azonnal hatást gyakorol majd az egész kontinensre.
A kormányfő úgy véli, két eset lehetséges:
- A jobboldali erő oly mértékben nyer, hogy kormányt is alakíthat. De csak egyértelmű többségnél, a koalíciós kormányzásban ellehetetlenül a kormányzás.
- Nem nyer eléggé a jobboldali párt, akkor zavaros helyzet következik, de ez is kihat az európai politikára, Brüsszelre és ránk is.
„Hétfőn lesz alakuló ülés. Akkor lesz egy listánk, és láthatják majd, hogy nem a levegőbe beszéltem” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ezért is olyan fontos, hogy Marine Le Penék hogyan döntenek majd a saját sorsukról.
Ezek után Orbán Viktor elmondta, hogy szerinte jobban állnak a hazafiak, mint látszik. Az egyik olasz kormányzópárt idetartozik, a holland kormányzópárt, itt vagyunk mi, szeptemberben az osztrák Szabadságpárt is vezet, Csehországban is lehet eredmény, a belgáknál is megbukott a kormányzópárt. Ennek a csoportnak már most erősebb képviselete van, mint látszik, és még erősebb lesz belőle.
A kormányfő szerint az Európai Bizottság meg fogja tenni, hogy a kínai autógyártókra büntetést vet ki, így a „kereskedelmi háború réme fenyeget”. A bizottság döntése elvileg azért jó, mert védi az európai autógyártók érdekét, de elmondásuk alapján ez nekik rossz.
És mégis az ő érdekükben a bürokraták hoznak egy döntést, amire a keletiek majd válaszlépést tesznek, ebből pedig kereskedelmi háború lehet, ami a magyaroknak rossz
– fejtetette ki a kormányfő. A magyar munkások az elmúlt 30 évben hatalmasat fejlődtek, bárhol, bármilyen munkát képesek elvégezni és képesek szinte bármit előállítani, a legmagasabb technikai szinteke. „De nem mi fogyasztjuk a termékeket, hanem a világ. Ha az itthon megtermelt árukat nem tudjuk eladni, akkor az nekünk lesz hátrányos a végén, és akár munkahelyek is elveszhetnek” – tette hozzá Orbán Viktor.
Repülés és üzemanyag
A miniszterelnök elmondása alapján a szerdai kormányülésen a reptéri zavargások és az üzemanyagárak kérdése is előkerült.
A légi közlekedésben amit látunk, az tűrhetetlen. Nem a szervezésről van szó, hanem az emberség minimuma is hiányzik
– mondta Orbán. Véleménye szerint az emberek többsége egész évben dolgozott, hogy egy évben egyszer el tudjon repülni nyaralni. Számukra ez az év egyik fontos eseménye, erre semmilyen emberséget nem mutatnak a reptéren, nem tájékoztatják őket, a kocsiban alszanak vagy a földön… „Most vesszük át a reptertet, ez még nem a mi vezetőségünk alatt történik” – szögezte le a kormányfő. „De remélem, ha átvesszük, akkor ez javulni fog. Sokkal több megértést és emberséget várunk azoktól, akik az ott lévő emberekkel foglalkoznak” – tette hozzá. Valószínűleg turisztikai rekord lesz idén Magyarországon, az előzetes adatok alapján, soha ennyi külföldi nem nyaralt még itt, mind idén tervezi, ebből a szempontból is rendet kell tenni a reptéren.
A benzinárakkal kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy „a miniszterelnök ne fenyegetőzzön, legyen megértő, nyújtson segítséget!” De vannak kivételek: „Ha megállapodást kötünk a magyarországi üzemanyag-szolgáltatókkal, hogy nem lehet itthon drágább az üzemanyag, mint a régiós átlag, akkor azt be kell tartani” – mondta Orbán Viktor.
Most szóval kérjük, de nem mondjuk kétszer! Nem tűrjük, hogy Magyarországon többet fizessenek az üzemanyagért, mint a környező országok átlagára
– mondta, hozzátéve, hogy ha kell, akkor be fognak avatkozni.
Gazdasági kilátások
A miniszterelnök elmondta, hogy vannak biztató jelek, de nem szabad őket túlbecsülni – sem alulbecsülni. „A háborúval a dolgok mindig összefüggnek, ha annak vége lesz, kitisztulnak a dolgok” – fogalmazott. Utána másik világban fogunk élni. A sanghaji találkozón hatalmas gazdasági döntések születtek, a BRICS-szerveződés is formálódik, de „a háborús köd itt megüli a tájat, de később a köd ki fog tisztulni” és utána majd alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzetekhez. És nem a nulláról indulunk már ott, a turizmus ilyen szempontból egy jó alap, százezrek élnek meg ebből.
A másik vágány, hogy mi állítunk elő terméket, de azt ki kell vinni, el kell adni és haza kell hozni a pénzt… A turizmusban csak „idehozzák a turisták a pénzt és kész”, mondta a kormányfő és szerinte ez egy sokkal egyszerűbb útja a gazdasági növekedésnek.
11 százaléka az össztermék bevételének a turizmusból származik
– hangsúlyozta.
Arra is kitért, hogy próbálkozunk lakásfronton, otthonfelújítási programot indítottak, amelybe 20-30 ezer család bele tud kapcsolódni, míg korábban 250 ezer családnak már segítettek. „Ez nagyjából az ország egy tizede” – kalkulált a kormányfő. A háborús inflációval szemben is harcolnak, próbálnak a munkaadókkal olyan szerződéseket kötni, hogy a munkabérek emelkedjenek.
Ha már minden drága, legalább a fizetés is emelkedjen
– mondta a miniszterelnök. „Mindkét végén égetjük a gyertyát annak érdekében, hogy a megélhetési terhek csökkenjenek” – tette hozzá. Ráadásul a hazai turizmusban 60 százalék magyar turista van és csak 40 százalék külföldi, tehát „meg tudják engedni maguknak a magyarok a pihenést”.
Aki dolgozni akar, az tud dolgozni
– ismételte korábbi kijelentését a miniszterelnök. „Ezek a jelek bizakodásra adnak okot, de meglátjuk ősszel – amerikai elnökválasztás, háború alakulása – mi lesz” – zárta mondandóját.