Ha működik a vonaton a hűtés, miért szakad rólunk a víz? – a MÁV elmagyarázza

Péter múlt szombaton, Révfülöpön szállt fel a Budapest felé közlekedő InterCity vonatra (a menetjegy mellett helyjegyet is váltott). Elmondása szerint a Balatonfüred előtti úton is nagyon melege volt, de a város állomásán teljesen leverte a víz, mert a szerelvény Füreden 20 percet állt, és úgy érezte, nem működött (vagy nem volt bekapcsolva) a klíma. Azon a napon a kinti hőmérséklet 36 fok körüli volt.

Tapasztalatai miatt több kérdést is feltettünk a MÁV-nak, hogy világos legyen, milyen szempontok és adottságok mentén intézi a vasúttársaság a IC-vonatok hűtését, és hogyan gondoskodik az utasok komfortjáról. 

Az nem klíma!

Ülőhelyszámra vetítve a MÁV-START összes kocsijának csupán 42 százaléka rendelkezik légkondicionáló berendezéssel, míg a távolsági forgalomban közlekedő járművek negyedébe szereltek hatékonyabb klímaberendezést. Ugyanakkor az InterCity-k IC-minőségű kocsijainak mindegyikében található klímaberendezés vagy légjavító. Az utóbbi években összesen 92 korszerű IC+ kocsit szerzett be a vasúttársaság, ezekben mind van légkondi. A társaság járműstratégiájában már kizárólag légkondicionált járművek beszerzése szerepel – más kérdés, hogy ehhez a tulajdonos állam biztosítja-e a szükséges forrásokat. 

Ez egyebek mellett azért is lenne sürgető, mivel a MÁV járműparkjának jelentős része még nem klímával, hanem csak ezzel az úgynevezett légjavító berendezéssel rendelkezik, aminek különös ismertetője, hogy a hőséggel már nem bír. Az utasoknak ez természetesen nem vigasz, de a klíma miatti panaszok kivizsgálása után legtöbbször az derül ki, hogy 

Ezt egyébként nemcsak az utasok, hanem a vonaton szolgálatot teljesítő MÁV-alkalmazottak is megszenvedik (kivéve a mozdonyvezető, ugyanis a vezetőállást folyamatosan ellátják klímaberendezésekkel azokon a járműveken is, amelyek egyébként nem rendelkeznek vele. A társaság részéről azt hangsúlyozták, hogy minderre átfogó megoldást csak az új járművek beszerzése jelentene. 

Péter panasza a MÁV oldaláról tekintve nem tűnik elszigetelt jelenségnek. A nyári hőhullámok hatására minden évben megnövekszik a klímákkal kapcsolatban a hőérzet miatti bejelentések száma.

Nem rossz, csak nem hűt

A régebbi beszerzésű, 2. generációs InterCity-kocsik még nem modern klímával, hanem az említett légjavító berendezéssel vannak felszerelve. Ezek 35 Celsius-fokos hőmérséklet felett sajnos kevésbé tudják lehűteni a levegőt, mint a korszerűbb változatok, ezért alakulhat ki olyan érzés sok utazóban, hogy a klíma nem vagy rosszul működik. A távolsági InterCityk jelentős részében viszont modern, új gyártású IC+-kocsik is közlekednek, amelyek hatékony klímaberendezéssel vannak felszerelve.

Azt is érdemes tudni, hogy az EU előírásainak megfelelően – az egészségügyi előírások alapján – a járműveken nem állandó (hűtött) hőmérsékletet kell biztosítani, hanem a külső hőmérséklet emelkedésével arányos, az emberi szervezetre még nem káros hőfoklépcsőt betartva kell a berendezéseket üzemeltetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. 35 Celsius-fok külső hőmérsékletnél az utastérben maximum 25-27 fok lehet a hőmérséklet, ami az emberi hőérzetek eltérése miatt már „nem működő” berendezésre vonatkozó panaszt is jelenthet.

Erről a MÁV-nál azt közölték, hogy a klíma meghibásodása esetén az ilyen helyzetekre kialakított vészablakok kinyitása jelenthet némi segítséget a levegő keringetésében, erre viszont csak akkor kerül sor, ha a berendezés üzemképtelen. Megerősítették azt is, hogy az ablakokat csak a jegyvizsgálók tudják kinyitni.

Megjegyezzük, hogy az épp nem működő (pl. mozdonycsere miatti átmeneti energiaellátási szünet) klíma nem jelenti azt, hogy a berendezés üzemképtelen. Az utasunk által önöknek jelzett balatonfüredi esetnél is ez történt, az északi part villamosítása ugyanis Balatonfüredig történt meg, ezért itt mozdonycsere zajlik a Tapolca irányába/irányából továbbközlekedő vonatok esetében – így az állomási, menetrendbe beépített tartózkodási idő alatt, amíg nincs mozdony a kocsik élén, azok energiaellátása szünetel.

Amennyiben lehetőség van rá, akkor klímás kocsi hűtőrendszerének meghibásodása esetén a kocsit lezárják vagy kisorozzák (kiveszik a szerelvényből), az érintett utasokat pedig átültetik egy másik, klímával rendelkező vagy nem klímás, de lehúzható ablakú kocsiba vagy vonatrészbe.

Ha klíma nem működik és másik kocsiba történő átültetés szükséges, akkor erről igényelni kell egy igazolást a jegyvizsgálótól. Ezután a visszatérítési igénnyel a MÁV-START ügyfélszolgálatához fordulhatunk. Ha nem tudnak nekünk ülőhelyet biztosítani, akkor a helyjegy teljes összege visszajár.

Egyéb komfortcsökkentő esetek

Korábban az is előfordult, hogy egyik-másik szerelvény mosdójába nem lehetett bemenni, mert a WC tartálya annyira megtelt, hogy annak tartalma már a földre is kifolyt. Erről a közlekedési társaságnál azt közölték, hogy a tartályában több telítettségiszint-érzékelő is van, melyek jelzik a tartály aktuális állapotát. Egy tartály kb. 1-4 nap üzemet bír, használati gyakoriságtól függően. A járművek tartályainak ürítését ezek figyelembevételével előre megtervezik, akár naponta, de lehetőség van egyes állomásokon rendkívüli szippantás elvégzésére is.

Az említett InterCity-járatok olyan belföldi forgalomban részt vevő feláras vonatok, amelyek késése esetén az utas átalány-kártérítésre jogosult a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között, célállomására vagy átszállási állomására késéssel történő érkezés esetén. Az átalány-kártérítés mértéke:

• 30 és 119 perc közötti késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka;
• 120 perc vagy annál nagyobb késés esetén a menetjegy árának 50 százaléka.

A MÁV-START ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy csak az 1000 forintot meghaladó összegű átalány-kártérítések kifizetésére van lehetőség. Ha viszont egy utas például két társával együtt utazott fejenként 400 forintos jeggyel, és ezt a három jegyet késés esetén együtt mutatja be, akkor az 1000 forintot fejenként meg nem haladó kártérítést is egyben kifizetik. 

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)