A kormány elvenné a független médiumok pénzét, de a szakértő szerint ez nem lesz könnyű

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány elvenné a független médiumok pénzét. Elmondása szerint „a kormány kötelezni fogja a média szereplőit arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá”. „Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak” – fogalmazott a miniszter.

Bár az Igazságügyi Minisztérium még dolgozik a javaslat végleges változatán, de az RTL szerint a döntés nehéz helyzetbe hozhat több olyan szerkesztőséget is, amely külföldi forrásokat – akár uniós pályázatokat – is felhasznál a működéséhez.

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a legtöbb kormánytól független médium nagyon kifeszített költségvetéssel rendelkezik, így akár egy néhány tízmillió forintos kiesés is veszélybe sodorhatja a működést. Természetesen senki sem kap »háborús propaganda« céljából támogatást, de azt már a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése is megmutatta: bármire ráhúzhatják ezt a jelzős szerkezetet

– írja az RTL.

Mint írják, ezt „a legtöbb esetben olyan cikkekkel igyekeznek alátámasztani, amelyek valójában egyszerű tényközlést vagy esetleg valamelyik döntéshozó nyilatkozatát tartalmazzák”. A helyzetet bonyolítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint például már az is „háborúpárti álláspontot” jelent, ha valaki azt állítja, hogy nincs világháborús veszély.

A szakértő szerint nem lesz olyan könnyű elvenni a pénzt

Az RTL megszólaltatta Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt, aki úgy gondolja, hogy a helyzetet csak a jogszabály végleges változatának megismerése után lehet értékelni. Szerinte ugyanakkor a „háborúpárti” vagy „háborús propaganda” kifejezések nem pontosan meghatározhatók, és ezeket nem lehet levezetni a jogi gyakorlatból sem, még akkor sem, ha létezik egy-két egyezmény a háborús propaganda tilalmáról.

A jogállam úgy porlik el, hogy teleírjuk értelmetlen kifejezésekkel

– fogalmazott a nemzetközi jogász.

Elmondása szerint ha ezek a kifejezések bekerülnek a jogszabályba, akkor legfeljebb egy olyan gumiszabály keletkezik majd, amelyet a kormány szabadon használhat az ellenfeleivel szemben. „Háborúpártinak minősülne az is, ha Magyarország önvédelméről ír valaki? Vagy a NATO háborúpárti, mert fegyveresen akar harcolni, ha megtámadják?” – vélekedett.

Nagy Boldizsár szerint a külföldi támogatótól érkező összeg annak a szervezetnek a tulajdonába kerül, amelyik kapja azt, a tulajdon elvonásának pedig rendkívül összetett szabályai vannak. Mint fogalmazott, ez egy teljesen más eset, mint például egy pénzbüntetés kiszabása, ahol minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a vádlott elkövetett egy bűncselekményt.

A tulajdon elvonása más összefüggésben extrém tett, amelyre csak még szigorúbb feltételek meglétekor kerülhet sor

– közölte Nagy Boldizsár.

A nemzetközi jogász szerint az érintett médiumok az Európai Unió Bíróságához, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért, de az utóbbihoz csak akkor, ha már kimerítették a hazai lehetőségeket. Ez azért szül nagyon bonyolult helyzetet, mert ez a folyamat éveket vehet igénybe, miközben az ítéletet végre kellene hajtani. Ez azt jelenti, hogy a médiumoknak a támogatást vissza kellene utalniuk a nemzetközi partnernek, csak akkor mentesülhetnének ez alól, ha ideiglenes, jogfenntartó intézkedést rendel el a bíróság.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszót és a Transparency Internationalt is vizsgálja már. A vizsgálatot a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is elítélte, és közleményükben álltak ki az Átlátszó mellett. A MÚOSZ állásfoglalásában kifogásolta az eljárást, megerősítve korábbi álláspontját, miszerint a szuverenitásvédelmi törvény összeegyeztethetetlen a demokratikus alapelvekkel, ugyanis a „gumiparagrafusoknak” köszönhetően bárki gyanúba keverhető, így a véleményformálói térben óhatatlanul félelmet keltenek.

„Szerencsére félelmet nem keltett a törvény, mégis beigazolódott a gyanú: a független sajtó ellen akkor vetik be, amikor éppen akarják, a gumiparagrafusok tényleg bárkire bármikor alkalmazhatók, amivel jogbizonytalanságot idéznek elő, sértik a sajtó szabad működését és veszélyeztetik a szólásszabadságot. Ma az atlatszo.hu, holnap valaki más” – olvasható az állásfoglalásban.