Pár év alatt duplájára nőhet a BME-n végzettek fizetése

A felmérések szerint a középiskolásoknál a pályaválasztás elsődleges szempontjai között szerepel a szakterületen elérhető jövedelem, illetve hogy az érdeklődésüknek megfelelő szakokon minőségi képzést kapjanak. Bihari Péter elmondta, hogy más szakmákkal ellentétben a diplomás utánkövetések szerint annak ellenére, hogy külföldön is magas jövedelmet kaphatnak a Műegyetemen végzettek, csupán 1-2 százaléka dolgozik hazánkon kívül, főként Németországban.

„Ennek az az oka, hogy BME-s oklevéllel már pályakezdőként átlagon felül kereshetnek Magyarországon is” – emelte ki. Ez annyit jelent, hogy 50-80 százalékban a mesterképzésen továbbtanuló hallgatóik a diploma megszerzése után mérnökként 600-700 ezer forint, informatikusként 700-800 ezer, gazdasági területen végzett hallgatóik 700-800 ezer havi bruttó bérrel tudnak elhelyezkedni.

A pályakövetés szerint hat év alatt szinte megduplázzák fizetésüket volt hallgatóink

– jegyezte meg az oktatási rektorhelyettes, hozzátéve: a magas követelményrendszerrel is magyarázható munkaerőpiaci értékük, és mivel hiányszakmákról van szó, azonnali elhelyezkedést biztosít számukra a mérnöki vagy informatikai képzettség, és közgazdászaik is hasonló sikerrátával pályáznak állásokra.

Új képzési területek

„A képzési színvonalat az oktatók kvalitása mellett az is meghatározza, hogy folyamatosan követjük és lépést tartunk a szakterületi trendekkel, gazdasági folyamatokkal” – mondta Bihari Péter. Az egyik ilyen az idén először indított orvosi fizikai mesterképzés, ami a képalkotó vizsgálatok, például a CT, az MR, illetve az ultrahang radiológia technikai hátterét hivatott biztosítani. Mivel hiányterületről van szó, az egyre égetőbb társadalmi szükségletek miatt hozták létre az új szakot, ahova fizikus, illetve mérnöki alapszakos diákok jelentkezhetnek, ezen a mesterképzésen értelemszerűen anatómiai oktatásban is részesülnek a hallgatók. Most először hirdették meg az országban, ezért még csak 8 jelentkező volt az orvosi fizika szakra, de egyre több érdeklődővel számolnak a későbbiekben.

Másik újdonságnak az űrmérnöki szak számít, amit néhány éve hoztak létre, idén 16 jelentkező volt a képzésre. Az űrtechnológia, a legmagasabb szintű mérnöki mellett távközlési, informatikai ismereteket is oktatnak, tehát ezeken a területeken is el tudnak helyezkedni az itt végzettek. A hallgatók emellett ténylegesen alkalmazott űreszközöket fejlesztő projektekben, például az MRC-100, a legújabb, tavaly felbocsátott magyar kisműhold fejlesztéséhez kapcsolódó programban is részt vesznek. A képzés gyökere Magyarország első műholdjáig vezethető vissza, a Masat–1 tizenkét éve állt pályára, műegyetemi villamosmérnök- és informatikushallgatók hozták létre, és az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett Vega rakéta fedélzetén juttatták az űrbe.

Bihari Péter oktatási rektorhelyettes

Fotó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Duplázták az Erasmus-kvótát

Bihari Péter arra is kitért: sok jelentkezőnél az intézményválasztásnál a szempontok között szerepel az egyetem által nyújtott lehetőségek spektruma. A mobilitásprogramjuk keretében éppen ezért duplázták az Erasmus-kvótát, eddig évente 300-400 hallgatójuk tanulhatott több mint 100 európai intézményben, mint például a világ 100 legjobb egyeteme között számontartott Karlsruhei Technológiai Intézetben vagy a svéd KTH-n, illetve a Dán Műszaki Egyetemen, az Erasmus-programban többek között spanyol és olasz egyetemek is szerepelnek. A Műegyetem közlése szerint mivel az EELISA szövetséghez tartoznak, a diákok 9 másik vezető európai műszaki egyetem képzéseire is áthallgathatnak a tanulmányaik során.

Az oktatási rektorhelyettes emellett kiemelte, hogy több gyakorlati képzési helyük hazánkban vezető nagyvállalatoknál van, így már az oklevél megszerzése előtt releváns szakmai tapasztalatot szereznek hallgatóik. A bekerült hallgatók számára mentorprogramot nyújtanak tárgyi korrepetációval, a tanrend kialakítására is tanácsot kapnak, ami hozzásegíti őket a vizsgák sikeres teljesítéséhez. Ezzel a korábbi 11–30 százalékos lemorzsolódási rátát a felére csökkentették.

Iránytű a tavalyi ponthatár

Ami a ponthatárokat illeti, a BME-n Bihari Péter szerint a tavalyiak jó támpontot jelenthetnek, az intézménybe 320 pont alatt nem lehet bekerülni, a többség 350-nél magasabb ponttal érkezik. A 120 900 felvételiző közel 10 százaléka, 11 670-en jelentkeztek a Műegyetemre, közülük első helyen 5754-en jelölték meg az intézményt. A legnehezebb a legnépszerűbb szakokra bejutni, ez a sorrend évek óta töretlen, tavalyhoz képest csak nagyjából 4 százalékos csökkenést mutat: a mérnökinformatikust 754-en jelölték meg első helyen, továbbá a gazdaságinformatikus és az üzemmérnök-informatikus számít idén is dobogósnak.

A mechatronikai mérnöki, építészmérnöki, fizikus-mérnöki szakokon lehet magasabb ponthatárokra számítani még, mivel itt korlátozottabb a kapacitás a jelentkezőszámokhoz képest, tehát itt erőteljesebb a verseny

– részletezte.

A BME informatikai szakot 1364-en jelölték meg első helyen, 2936-an jelölték meg az intézmény egy-egy műszaki képzését első helyen, a gépészmérnöki, villamosmérnöki, építészmérnöki kar képzéseinél a pályázók száma az elmúlt évekhez hasonlóan alakul. Bihari Péter elmondta, hogy képzéseiket 80 százalékban államilag finanszírozottan hirdetik meg. Július 10-ig ugyan a szak költségtérítéses párját is hozzá lehet rendelni a jelentkezéshez, de itt 400–700 ezer forintos tandíjjal kell számolni félévente.  

Tavaly 5026 elsőéves hallgató kezdhette meg ősszel a Műegyetemen tanulmányait, az alapszakokon csak 3 százalék térítéses formában. Az oktatási rektorhelyettes tájékoztatása szerint amelyik szakot a hagyományos felvételi eljárás keretében nem sikerül feltölteni, a szabad helyek függvényében a pótfelvételi eljárás keretében is bekerülési lehetőséget biztosítanak azoknak a jelentkezőknek, akik sehova sem nyertek felvételt.

(Borítókép: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!