A halálos kórkép stigmája elhalványulóban, javulnak a túlélési esélyek

A betegség mindkét nemnél vezető a daganateredetű halálozásban, a férfiaknál ezt követi a vastag- és végbélrák, valamint a prosztatarák, a nőknél az elmúlt években került az első helyre, megelőzve az emlőrákot, illetve a vastag- és végbélrákot. A tüdőrák előfordulásának nemek közti kiegyenlítődése mögött az áll, hogy egyre több aktív dohányos nő lett. Az Eurostat adatai szerint a cigarettázók aránya nálunk a legmagasabb az Európai Unióban, körülbelül minden negyedik magyar dohányzik. „A tüdőrákos betegségek 80-90 százaléka egyértelműen a dohányzáshoz köthető” – jegyezte meg Rojkó Lívia.

Sokáig tünetmentes

A tüdőgyógyász leszögezte, hogy a tévhitekkel ellentétben a tüdőrák sokáig fájdalmak nélkül, tünetmentesen növekszik, attól függően, hol helyezkedik el. A perifériás részeken sokáig nem okoz panaszt, a centrális területen a tüdőkapuban vagy a nagyerek közelében elhelyezkedő tumor hamarabb vált ki mellkasi fájdalmat, diszkomfortérzést, nehézlégzést, véres köpetürítést – sorolta az onkológus. Tapasztalatai szerint a betegek leggyakrabban a nem múló köhögés miatt fordulnak szakorvoshoz. Tekintettel arra, hogy ez a dohányosok egyik leggyakoribb betegségének, a COPD-nek is jellemző tünete, még nehezebbé teszi a rosszindulatú elváltozás felismerést.

Az esetek legnagyobb részében a tüdőtumor tünetszegényen indul, és amikor tüneteket képez, akkor sajnos nagy baj van: a betegség rendszerint már nem operálható.

– fogalmazott, hozzátéve: az is gyakran előfordul, hogy az áttétek (csont-, agyi áttét, mellkasi folyadékgyülem) tünetei kapcsán kerül csak felfedezésre a tüdődaganat, ami valóban járhat fájdalommal.

Tartanak a diagnózistól 

Rojkó Lívia arra is kitért, hogy a korai diagnózist az is nehezíti, hogy a többségében érintett dohányos populáció kevésbé egészségtudatos, így kisebb arányban és később fordulnak orvoshoz, illetve jóval kisebb arányban vesznek résztszűrővizsgálatokon. „Gyakran kerül úgy hozzánk beteg, hogy az elmúlt 15-20 évben nem látta őt orvos” – árulta el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető helyettes főorvosa.

Az intézményben az 50–70 év közötti jelenlegi – vagy 15 éven belül leszokott – erős dohányosokat alacsony dózisú mellkasi CT-vel vizsgálják térítésmentesen. „Ezzel a módszerrel egy átfogó képet kapunk a tüdő szöveti szerkezetéről, és a nagyon korai stádiumú, még operálható daganatok esetleges felfedezése mellett más szöveti szerkezeti rendellenességek is kiszűrhetők, amivel a beteg szakorvoshoz kerülhet” – ismertette.

Ugyanakkor meglátása szerint a dohányosok egyrészt azért nem vesznek részt szűrővizsgálatokon, mert tartanak attól, hogy találnak náluk valamit, illetve hogy a munkaidő-kiesés miatt az állásukat kockáztatják. Az egészségtudatosság fejlesztése szintén fontos szempont, ugyanis a rendszeres szűréseken való részvétellel lehet korai stádiumban, azaz 3 centiméter kiterjedés alatt (és legfeljebb az első regionális nyirokcsomóáttétnél) még kimetszhető a tumor, ami hosszú túlélési előnyt jelenthet a betegnek. Mint rámutatott, a sebészeti eltávolításnak nemcsak onkológiai, hanem belgyógyászati feltételei is vannak.

Az onkológiai feltétel az, hogy egy anatómiai egységgel együtt tudjuk eltávolítani a daganatot, a hozzá tartozó nyirokcsomókkal együtt. Sajnos az operálhatóság a világ minden részén maximum 20 százalék körül van, mert általában előrehaladott stádiumban kerülnek felfedezésre a betegek.

– fogalmazott a szakorvos.

A leszokás élettani előnyei

A dohányzás abbahagyása után a kátrányszármazékok különböző bomlástermékei elkezdenek kiürülni a szervezetből, de csak évek múlva csökken a tüdőrák kialakulásának kockázata. Rövid távon azonnal érzékelhetők élettani előnyök: a vérnyomás, pulzus csökken, a bőr tónusa megváltozik, a ráncok mélysége csökken, javul a szaglás, ízlelés.

Több évtizedes dohányzás kapcsán persze nemcsak a tüdő, hanem például az érrendszer is beteg, tehát ez a lassú, fokozatos rizikócsökkenés több szervrendszert is érint: nemcsak a tüdőrák, hanem a szív-érrendszeri események (infarktus, stroke) kockázata is csökkenni fog

– mondta a tüdőgyógyász a Promenade Orvosi Lapkiadónak. Mint rávilágított, jelentősebb állapotjavulás egészségtudatos életmóddal érhető el. A cigaretta letétele után a légutakban csökken a nyákképződés, amivel a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedőknél a fellángolások ritkábbá válnak, ez kevesebb kórházi benntartózkodást és kisebb mennyiségű gyógyszer felírását teszi szükségessé.

Új onkológiai kezelések

A gyógyszeres kezelésnek három típusa van, az egyik a kemoterápia, a célzott, és az immunterápia. A hagyományos kemoterápiához sok negatív asszociáció társul, a hajhullástól a hányingeren át az egyéb rendkívül megviselő testi mellékhatásokig, de továbbra is megvan a helye a tüdőrák kezelésében.

„Az újabb típusú kezelések közül a célzott terápia azt jelenti, hogy a daganat szöveti szerkezetének elemzésével olyan genetikai eltéréseket keresünk, amelyek célzottan „megtámadhatók egy már létező gyógyszerrel” – ismertette. Ezek tabletta formában otthon szedhetők, havonta egyszer kell találkozni az onkológussal, aki az esetleges mellékhatásokat karban tudja tartani.

Az immunterápia a szervezet immunrendszerét programozza a daganat elpusztítására. Infúzióban önmagában vagy kemoterápiával kombináltan alkalmazzák.

Az immunterápiák alapjaiban változtatták meg az előrehaladott tüdőrákos betegek túlélési eredményeit: ezeknek köszönhetően már nemcsak néhány hónapos vagy egyéves túlélésben gondolkodhatunk, hanem jó életminőségben eltöltött hosszabb időt adhatunk a betegeknek

– emelte ki a szakorvos. Kezdetben az áttétes betegeknél több más kezelést követően alkalmazták, de hatékonyságuk alapján az utóbbi években előrébb került a terápiás sorban, van, hogy első helyre. Erről a szöveti faktorok, molekuláris eredmények alapján dönt az onkoteam, az adott beteg állapota alapján.

Magyarországon többféle immunterápiás szer is forgalomban van az előrehaladott stádiumú betegek számára, az alkalmazhatóságukat és dózisukat szigorú protokoll szabályozza. A tüdőgyógyász arra is kitért, hogy korai stádiumban is vannak már jó klinikai eredményei az immun- és célzott terápiás gyógyszereknek. Ezek a kezelések nagyon drágák, így a szakorvos szerint finanszírozási kérdés is, hogy már a kezdeti szakaszban az onkológiai rutin részévé válnak-e az adott készítmények.

Javult a prognózis az elmúlt tíz évben

„A gyors lefolyású, halálos kórkép stigmája elhalványulóban van. Tíz évvel ezelőtt egy újonnan felfedezett tüdőrák, ahol nem volt lehetőség műtétre, rendkívül rossz prognózissal járt, a betegek nagy részét egy-két éven belül elveszítettük. Az új típusú kezelési lehetőségekkel viszont gyakorlatilag egy krónikus betegség állapotába vihető a tüdőtumoros folyamat” – fogalmazott a tüdőgyógyász.

Ma már sok innovatív gyógyszer áll rendelkezésükre, és a tüdőrák kezelése személyre szabottan történik, a társbetegségek figyelembevételével. A tumor tipizálásával, a molekuláris genetikai vizsgálatokkal mind hatékonyabb terápia határozható meg. Rojkó Lívia szerint mindezzel már hosszú évekre jó életminőség biztosítható a tüdőrákosoknak.

Azt szeretnénk, hogy a jövőben a halálos betegségként rettegett tüdőrákot akár gyógyíthatóvá tegyük, de legalábbis krónikus betegséggé szelídíthessük

– hangsúlyozta. Álláspontja szerint ez csak széles társadalmi összefogással valósítható meg, a lakosság, az egészségügyi dolgozók, a döntéshozók közreműködésével, „hiszen a szűrésen való részvétel, a korai diagnózis, az időben elvégzett műtétek és a hozzáférhető innovatív terápiák együttesen szolgálják ezt a célt” – tette hozzá.

(Borítókép: BSIP / Education Images / Universal Images Group / Getty Images)