Ezekre kell figyelni az extrém hőség alatt
További Belföld cikkek
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
- Négyes karambol történt az M5-ös autópályán
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
A tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egészséges emberek szervezetét is megviseli, a krónikus betegségben szenvedők, főleg az idősek, a szív- és érrendszeri, illetve tüdőbetegek, diabéteszesek még inkább veszélyeztetettek kánikula idején. A hőség okozta környezeti stressz a vérkeringés és a perifériás erek túlzott igénybevételéhez vezethet, valamint a szervezet vízháztartására is kedvezőtlen hatással van. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője arról számolt be lapunknak, hogy a szokásos napi átlag 3500 riasztás helyett már 4300 esethez hívják a mentőket. Győrfi Pál ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy azok a krónikus betegségben szenvedők, aki rosszabbul érzik magukat, próbáljanak hűtött otthonukban pihenni és telefonon tanácsot kérni háziorvosuktól.
Gyakori ilyenkor a hőség miatti ájulás, amit szédülés, gyengeség, sápadtság verejtékezés előz meg, ha ez szabadtéren történik, ilyenkor árnyékba kell feküdni, ha jobban vagyunk, akkor nincs szükség kórházi ellátásra
– fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: ha másokon fedezzük fel, hogy rosszul vannak, hasonlóképpen segítsünk nekik. „Eszméletvesztésnél, akut, sürgős eseteknél mentőt kell hívni!” – hangsúlyozta.
Az autóban percekre se hagyjunk magára gyermeket, házi kedvenceket!
– figyelmeztetett. A vásárlás, ügyéntézés elhúzódhat, a jármű pedig rövid idő alatt felforrósodhat, ami akár tragédiához vezethet. Győrfi Pál arra is kitért, mivel éjjel is alig csökken 25 fok alá a hőmérséklet, kevésbé tudják kipihenni magukat az emberek, ingerültebbek, dekoncentráltak lesznek, hosszabbá válik a reakcióidejük, ezzel megnő a közúti balesetek száma is.
A lakosságot 2005 óta figyelmeztetik, ha a középhőmérséklet három napnál tovább meghaladja a 27 Celsius-fokot. Most a legmagasabb, azaz III. fokú riasztás van érvényben július 18-a, csütörtök éjfélig. Győrfi Pál szavai szerint a hetek óta tartó kánikulát, pláne a hamarosan ránk törő 40 fok körüli hőmérsékletet a fiatalabbak is nehezen viselhetik. A következő tanácsokkal azonban kicsit elviselhetőbb lehet ez az időszak.
Mennyit és mit kell inni ilyenkor?
A hőségben a szervezet fokozottabban próbálja hűteni magát, az izzadással sok értékes ásványi anyagot is veszít a szervezet, ezért a napi 2-3 liter folyadék mellé érdemes 1,5 liter ásványvizet is fogyasztanunk. Ez utóbbi ízléstől függően lehet mentes vagy szénsavas – tanácsolja Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos. A melegben a vérnyomás leesik, ezért akiknek egyébként is alacsony, érdemes erre az esetre koffeines italt kéznél tartani. Alapesetben hőségben a túlzott koffeinfogyasztást kerülni kell, mert amellett, hogy megemeli a pulzust, vízhajtó hatása is van. A szakorvos továbbá hangsúlyozta, az alkoholfogyasztást mérsékelni kell, mivel hamar szédülés, rosszullét léphet fel a megszokottnál kisebb mennyiségtől.
Az üdítőitallal az a gond, hogy nagy mennyiségű cukrot is viszünk be ezzel szervezetünkbe, a doktornő inkább rostos gyümölcslevet javasol ehelyett. A legjobb, ha a folyadék csapvíz, vagy akár szóda, amit hidegen, de a torkunk miatt nem jéghidegen ajánl fogyasztani és többször keveset inni. Az időseknek kevésbé van szomjúságérzete, a hűtött, ízesített teával, házi limonádéval könnyebb őket rávenni a szükséges folyadékpótlásra, a kisgyermekeknél is hasonló a helyzet, így a kiszáradás elkerülésére náluk is fokozottabban kell figyelni – áll a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatójában.
Az étkezésre is figyelni kell
A dietetikusok szerint forró leves helyett a hideg gyümölcs- és zöldséglevesek kedvezőbbek ilyenkor a szervezet számára, ami a folyadékpótlásban is segít. A gyümölcsfogyasztást hozzáadott cukor nélkül javasolják, a nehéz fűszeres, zsíros ételek helyett a sovány grillezett vagy sült húsokat, zöldségeket. A mediterrán konyhához hasonló könnyű, nem megterhelő étrenddel a gyomrunkat is kíméljük, megkönnyítve ezzel a szervezet megküzdését a kánikulával – jegyezte meg a háziorvos. Mangó Gabriella kiemelte: a fokozott izzadással káliumszintünk is csökken, ezért ennek természetes formában történő pótlásáról gondoskodhatunk többek között banán, dinnye- és káposztafélék fogyasztásával.
A csomagolt élelmiszerek szállítása nem okoz gondot, ha légkondicionált közlekedési eszközön történik rövid, egyórás úton, bár ilyenkor is ajánlott kevésbé romlandó ételeket vinni a munkahelyünkre
– ismertette.
Ha ilyenkor is szabadban kell lennünk
A háziorvos hangsúlyozta, hogy akik a tűző napon kénytelek dolgozni, azoknak a munkáltató köteles óránként 5-10 perces pihenőt és hűtött italt biztosítani. Általánosságban nem javasolják a szakemberek, hogy 11–15 óra között napon tartózkodjunk, de most az extrém UVB-sugárzás miatt egész napra érvényesek tanácsaik. „Ha tehetjük, húzódjunk árnyékba, illetve könnyű, bő világos anyaggal védjük a napfénytől testünket” – mondta az orvos. A bőrgyógyászok javaslata szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha kilépünk a szabadba, bőrünk fedetlen részét bőrtípustól függően 30-50 faktorszámú napvédővel óvjuk.
Győrfi Pál hangsúlyozta: kalap, fejfedő viselése a tűzön napon legalább olyan fontos, mint a napszemüveg. A napszúrás hányingerrel, fejfájással, szédüléssel jár, a súlyosabb, hasonló tünetekkel kezdődő hőguta során az egész test túlhevül, tudatzavar, eszméletvesztés léphet fel, ilyenkor mentőt kell hívni.
A szabadtéri sportokat a kora reggeli, késő esti órákra kell ütemezni ilyenkor, és az intezitásból visszavenni,
a beltéri légkondicionált helyiségekben végzett sportot bármely napszakban lehet végezni, de a szakemberek javasolják, kánikula idején könnyített gyakorlatokat végezzünk hűtött teremben is.
Hogyan hűtsük le a lakást?
A gyöngyösi háziorvos elmondása szerint ideális esetben 5 fokot nem meghaladó hőmérséklet-különbségre beállítani a klímaberendezés termosztátját, „ez a tézis azonban a 35-40 fokos hőségnél megdől”. Mangó Gabriella szerint most szervezetünk számára a 24 Celsius-fokra hűtött lakás, iroda lehet a legkedvezőbb. „Sokan azért fáznak meg ilyenkor, mert túl alacsony a beltéri hőmérséklet, vagy erős légfúvás alatt, huzatban ülnek” – jegyezte meg.
Győrfi Pál pedig azt javasolja, hogy késő este, kora reggel szellőztessük át a lakást, napközben zárt ablakok mellett redőnnyel besötétíteni és a levegő keringettetését akár ventilátorral biztosítani. A szobahőmérsékletet 32 fok alatt kell tartani, aki ezt nem tudja megoldani, érdemes klímával rendelkező helyiségben tölteni pár órát – áll az NNGYK tájékoztatójában. Ma már a boltok többsége, bevásárlóközpontok, sőt mozik is légkondicionáltak. A háziorvos otthon javasolja a langyosnál kicsit hidegebb zuhanyt, fürdőt, illetve időszakosan a tarkó és a nagyobb testfelületek, így a hát hideg vizes törölközővel történő borogatását. A munkahelyek többsége inkább klimatizált, mint a lakások, ezért nem lehet azzal számolni, hogy ha Dél-Európához hasonlóan nálunk is nyáron 35-40 fokos tartós hőség lesz, a sziesztát is átvesszük.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)