Alapvető változást hozhatnak a főpolgármester-választáson történtek

Karácsony Gergely a június 9-i választáson szoros versenyben, 324 szavazattal győzte le Vitézy Dávidot. Ezt követően az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület főpolgármester-jelöltjének kezdeményezésére újraszámolták az érvénytelen szavazatokat – több mint húszezer ilyen volt –, ami a sorrenden ugyan nem változtatott, de mindössze 41 voks maradt Karácsony Gergely előnye.

A főpolgármester több szempontból is aggályosnak tartotta az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, ezért a Kúriához fordult a választási eredmény megsemmisítése és egy megismételt választás kiírása érdekében. A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, de Vitézy Dávidnak köszönhetően a kérdés az Alkotmánybíróság elé került, ahol megsemmisítették a kúriai döntést, aminek a következménye a 782 ezer szavazólap újraszámlálása lett.

A három napig tartó számlálás után ismét változott a szavazatkülönbség a jelöltek között, Karácsony Gergely végül 293 szavazattal nyerte meg a főpolgármester-választást.

Törvénymódosítás jön?

Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón újságírói kérdésre az újraszámlálásról úgy fogalmazott, jogos elvárás, akár alkotmányos követelmény is, hogy valamit mondjon a jogszabály arról, mikor kell újraszámlálni a választáson leadott szavazatokat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu-nak részletesebben is kifejtette álláspontját a kérdésről, megfontolásra érdemes javaslatnak nevezve, hogy szűk különbség esetén automatikus legyen a szavazatok újraszámlálása.

A tárcavezető úgy látja, ennek egy- vagy félszázalékosnál kisebb különbség esetén lenne értelme. A választási eljárási törvényt az Országgyűlés tudja módosítani, de Gulyás Gergely leszögezte, a kormány nem tárgyalt erről a kérdésről.

Változtatni kellene a határidőkön?

Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke lapunk kérdésére elmondta:

Több sebből vérzik a választási eljárási törvény, sok ponton kellene hozzányúlni, és az automatikus újraszámlálásnál sokkal fontosabb tisztázandó kérdések vannak. A választási bizottságok eleve úgy töltik ki a jegyzőkönyveket és úgy rögzítenek számlálási eredményt, hogy előtte legalább kétszer ugyanazt az eredményt kapták. A bizottságok tehát eddig is ezt a gyakorlatot követték, kicsit populista az automatikus újraszámlálás felvetése. Ha a módosítás mellett döntenek, akkor az a kérdés, hogy hol kell meghúzni a határt. Százalékban kellene meghatározni, hogy végrehajtható legyen a jogszabály. Az is kérdés, hogy valamennyi településre vonatkozna-e az automatikus újraszámlálás, vagy csak a fővárosra? El tudom képzelni, hogy a hatalom csak a fővárosra vonatkozóan hozzon ilyen szabályt, ahogy jogászkodtak a fővárosi listás szavazás bevezetésénél is.

Az ügyvéd szerint a főpolgármester-választás körüli bonyodalmak rendkívüli módon rombolták a választási rendszerbe vetett bizalmat, „feleslegesen át lett politizálva az egész, megkérdőjelezték a választók akaratát, és befolyásolták a választói szándékot. Az is befolyásolás volt, hogy Szentkirályi Alexandra az utolsó pillanatban lépett vissza. A 2021-es előválasztáson, amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, szintén megzavarta a választókat”.

Magyar György szerint ha módosítják a választási eljárási törvényt, akkor a határidőket is meg kellene változtatni: „A jelenlegi szabály alapján harminc napon belül lehet csak megismételni egy választást, miközben három és hat nap a határidő a jogorvoslati lehetőségeknél, így kifutunk a harmincnapos határidőből. Észszerűbb lenne, ha hatvan napon belül lehetne megismételni a választást, és legalább nyolc nappal előtte vissza kellene lépnie annak a jelöltnek, aki mégsem akar indulni. Ennek a többletköltségét pedig állja az a jelölőszervezet, amelynek visszalép a jelöltje. Ha már nincs idő a szavazólapok újranyomtatására, mindenhol egységesen kell kihúzni a lapról a nevet, úgy, hogy az ne is látszódjon, ne lehessen oda ikszelni.”

Tessék nyugodtan hozzányúlni a választási eljárási szabályokhoz, lehetőleg minél hamarabb, még időben. A javaslatokat bocsássuk társadalmi vitára, kérjük ki az emberek véleményét, ha már úgyis annyi nemzeti konzultáció van

– húzta alá Magyar György.

A Civil Választási Bizottság elnöke elárulta, sokan megkeresték őket azzal, hogy Magyar Péter javaslatának megfelelően érvénytelenül szavaztak, de ezt többen úgy tették, hogy Szentkirályi Alexandrára és Vitézy Dávidra is voksoltak, ebben a formában ezek érvényes Vitézy-szavazatok voltak.

(Borítókép: Szavazat-újraszámlálás Budapesten 2024. június 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)