Kormányinfó: szeptemberig semmi pánik, de utána baj lehet a benzinkutakon

További Belföld cikkek

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter részvételével tartott Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a kormányülés után. A főtéma az Ukrajna által leállított kőolajszállítás volt, amely miatt üzemanyaghiány is felléphet, ha a helyzet nem oldódik meg.

Legutóbb több mint két hete, június 8-án tartottak Kormányinfót, amelyen Gulyás Gergely többek között Orbán Viktor békemissziójáról és a NATO-csúcsról is beszélt. A kormány akkor döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetni minden olyan multinacionális vállalatnak, amely extraprofitra tett szert. Ezúttal az Ukrajna által leállított kőolajszállítás volt a kormányülés főtémája, amelyet Gulyás Gergely zsarolásnak minősített, szerinte a békepárti álláspontja miatt került ebbe a helyzetbe Magyarország és Szlovákia.

Ha a helyzet nem oldódig meg, üzemanyaghiány is lehet, de pánikra semmi ok, szeptemberig megoldást kell találni

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy Ukrajna Magyarországtól vásárol áramot és finomított olajat, emellett segítjük az ukrán menekülteket, ezért is elfogadhatatlan a lépés, de a kormány nem fog viszontzsarolni, az Európai Bizottságot kérte fel közvetítésre.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy ezzel a lépéssel Ukrajna megsértette az EU-val kötött társulási megállapodást, ilyen esetben a tagállamok konzultációt kezdeményezhetnek a bizottsággal, amelynek 3 napon belül meg kell kezdenie a tárgyalást. Ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet választott bíróságra vinni az ügyet. Később Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megismételte, hogy a jelenlegi helyzet a tartalékok magas szintje miatt nem okoz még problémát, és már keresik a megoldását.

Ugyanakkor furcsának tartja a brüsszeli késlekedést a magyar és a szlovák kérés kivizsgálására.

Arra a kérdésre, hogy esetleg Kijev egyeztethetett-e előzetesen a lépésről Brüsszellel, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy nem tud ilyesmiről, de nem tekinti logikátlannak a felvetést. Szerinte a kérdés megoldása lehet, hogy Kijev mérlegeli két uniós tagállam ellen hozott döntését és azt, hogy az ország előbb-utóbb szeretne csatlakozni az EU-hoz. Ukrajna csatlakozási folyamat esetleges blokkolásáról Bóka János határozottabban fogalmazott, mint mondta, Ukrajna vállalta bizonyos szabályok betartását, és ha ezeket Kijev megsérti, annak lehetnek következményei.

A Magyar Hírlap munkatársa szerint a Lukoil után a többi orosz olajszállító tevékenységét is korlátozhatják az ukránok egy lapértesülés szerint. Gulyás Gergely a felvetésre úgy reagált, hogy Magyarország tárolókapacitása jelentős, azon országok közé tartozunk az EU-ban, amelyeknek a legtöbb tartalékuk van baj esetére. Egyelőre azonban a Barátság működik, de ha Magyarország nem kap kőolajat, akkor mi sem tudunk szállítani Ukrajnának – tette hozzá.

Az Index kérdésére, hogy hány százalékát adja a Lukoil beszállítása a Molnál felhasznált összmennyiségnek, Gulyás Gergely nem tudott pontos arányt mondani, 50 százalékosra tette. Mindez azért volt fontos, mert felmerült, hogy esetleg más keretszerződésekből pótolhatná a Mol a kieső részt. Gulyás szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy azokhoz milyen áron jutna hozzá a társaság.

Bóka János elmondta, Ukrajnának nemzetközi kötelezettsége, hogy átengedje a most leállított kőolajszállítmányokat az országán. Magyarországnak nem a kőolaj pótlásán kellene törnie a fejét, hanem rámutatnia arra, hogy Kijev megszegi nemzetközi vállalásait, és ezzel hoz kínos helyzetbe több uniós államot.

Gyalázat, tűrhetetlen, vérlázító

Ezt már az Európai Bíróság döntéséről mondta Gulyás Gergely, miután az elítélte Magyarországot a migrációs ügyben. A tárcavezető szerint az ítélet indoklása alapján soha nem látott ellenszenvvel találkozhatunk Magyarországgal szemben, miközben hazánk csak a schengeni határt védi, érdemi uniós támogatás nélkül. Az ügyben Bóka János és Pintér Sándor belügyminiszter kapott mandátumot a tárgyalásra, és gyors megállapodásra törekednek, már csak azért is, mert Gulyás Gergely szerint ha Brüsszel a határok megnyitását akarja kierőszakolni, akkor migránsok százezrei indulhatnak meg Ausztria és Németország felé.

Ugyanezt hangsúlyozta kérdésre válaszolva Bóka János is, aki szerint az ítélet végrehajtása Magyarországnak és az EU-nak sem áll érdekében, és ha ez mégis megtörténne, akkor a 2015-öshöz hasonló jelenetekre kell készülni – ezt a Kormányinfón többször is megismételték. Mint elhangzott,

ha nem engedik, hogy Európát védjük, akkor csak Magyarországot fogjuk megvédeni.

Gulyás Gergely elmondta, a menekültügyben hozott bírósági döntéssel kapcsolatban valóban kaptunk felszólítást, hogy fizessünk, de ezt vagy kifizeti az ország, vagy levonják tőlünk (Mint ismert, kétszázmillió eurós bírságról és napi egymillió euróról van szó.) A fizetési felszólítás határideje augusztus végén jár le, tehát addig akár még eleget is tehetünk annak. Annak lehetőségét, hogy lesznek-e, lehetnek-e még pénzbüntetések, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem zárta ki, hogy érkeznek még ilyenek. Azt többször is hangsúlyozta, a bírság kifizetését úgy oldják meg, hogy az adófizetők azt ne érezzék meg, de a fizetés megtagadása nem lehetséges, mert akkor levonják.

Erősödő uniós viták

Azzal kapcsolatban, hogy a Patrióták Európáért frakció nem kapott vezetői posztot az Európai Parlamentben, elhangzott, hogy emiatt bíróságra is vinnék az ügyet. Gulyás Gergely ezt úgy kommentálta, hogy az EP-ben van egy kiszámítási mód, melyik frakciónak milyen tisztség jár, ezt szerinte megszegték. Gulyás szerint ez mutatja, hogy a politikai kultúra hiányzik az EP-ből, itthon például ilyen sosem fordulhatna elő, hogy egy ellenzéknek járó pozíciót ne szavaznának meg a kormánypártok.

A magyar uniós elnökséget kísérő bírálatokkal kapcsolatban Bóka János emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottságnak alapvető feladata együttműködni a tagállamokkal, a bizottság hozzáállása nem befolyásolja a soros elnökség munkáját és sikerességét.

A soros elnökség dönti el, hogy milyen rendezvényeket kezdeményez, milyen témákban, és az eddigi rendezvények sikeressége ezt bőven alátámasztja.

Bóka János szerint a viták ellenére a magyar elnökség első szakasza eredményesen zárult le, eddig 30 hivatalos eseményt szerveztek Budapesten és Brüsszelben a magyar soros elnökség keretében. Komoly sikernek tartja, hogy az európai védelmi ipari munkacsoportot állandó csoporttá tudták tenni Magyarország soros elnöksége során. A munka további része augusztus végén folytatódik majd, informális külügyminiszteri üléssel, illetve az általános ügyek kérdéseiről egyeztetnek majd a szakminiszterek. November 7-én lesz a következő csúcstalálkozója az Európai Politikai Közösségnek Budapesten, másnap pedig informális európai tanácsülés jön, amelyen a tervek szerint az új EU-s versenyképességi paktumot is elfogadhatják.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása miatt elvennék Magyarországtól az uniós elnökséget, Gulyás Gergely azt mondta, hogy ennek semmi köze a valósághoz. A miniszter szerint a kormányfő saját kezdeményezésére tehet és tett lépéseket a háború befejezésére, de ezt nem a soros elnökként tette meg, és a kettőt nem szabad összekeverni.

Az augusztus végi informális találkozót Magyarország helyett Brüsszelben rendezik meg, ezt Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javasolta a békemisszió miatt. Bóka János szerint az lenne a legmegfelelőbb válasz erre, ha Szijjártó Péter külügyminiszter „elküldene egy homokozólapátot a főképviselőnek”. 13 tagállam ragaszkodik egyébként a magyarországi helyszínhez, öt ellenzi, nyolc pedig nem alkotott véleményt. Magyarországot nem kérdezték meg az ügyben, ezzel egyértelmű többség lenne.

A kínai elektromos autók adóztatásával kapcsolatban Bóka János úgy fogalmazott, hogy a döntést az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. A tagállamok között komoly vita zajlik szerinte, a döntéssel ugyanis olyan területen szakítaná meg az unió kapcsolatát Kínával, amelyen az ázsiai ország vezető szerepet tölt be. Ha az európai zöldipar nem erősödik meg, akkor a klímacélok illúzióvá válnak.

Az új magyar uniós biztos személyéről csak annyit tudtunk meg, hogy az Európai Bizottság elnökétől már megérkezett Budapestre a biztosi felkérés, a jelölés határideje augusztus vége. A biztos személyére „kellő időben” a kormányfő, Orbán Viktor fog javaslatot tenni.

Egymilliárdos hitel Kínából

Gulyás Gergely megkapta a kérdést, mi szükség volt a kínai gigahitelre, de ezt azzal hárította el, hogy bár ez joggal tart számot közérdeklődésre, a részletekről és így a kamatszintről is a Pénzügyminisztériumnak kell tájékoztatást adni. A pénzt egyébként infrastruktúrára fordítják, és Gulyás szerint ez normális ügymenet, az állam vesz fel hiteleket és vissza is fizet hiteleket. Cáfolta, hogy a blokkolt uniós források miatt volt erre szükség, mint mondta, Magyarországnak az a jó, ha kiegyensúlyozottak a kapcsolatai és a hitelfelvételei is a konnektivitás jegyében.

Az is elhangzott, hogy a kínai hitel jobb, mint az uniós hitel, igaz, nem kamat szempontjából, hanem a felhasználhatóság alapján. Az EU ugyanis erősen megköti, mire költheti el az állam a hitelt.

A Kormányinfón szóba került még, hogy

nőtt a felsőoktatásba felvettek száma, sokan 30 évnél idősebbek, azaz munka mellett is tanulnak. Vitályos Eszter szerint voltak anomáliák a pontszámításoknál, ez ügyben panasszal kell fordulni az Oktatási Hivatalhoz.
A speciális adózók számára könnyebb lesz családtámogatáshoz jutni, ez elsősorban a mezőgazdasági őstermelőket és a katásokat érinti.
Jelenleg nincs napirenden a családtámogatási rendszer további bővítése, de arra még sor kerülhet ebben a kormányzati ciklusban, akár látványos intézkedések is jöhetnek. A támogatások nélkül egy Győr városnyi gyermek hiányozna Magyarországon.
A légitársaságokhoz hasonlóan a magyar vasút is jelentős késéseket hoz össze, de fogyasztóvédelmi bírság nem várható a MÁV esetében, mivel a hőségben előfordulnak vis maior esetek, és ezek nem a szervezéssel vannak összefüggésben. Visszafizetés pedig jelenleg is van a késések miatt.
A meleg miatt elmaradt műtétek aránya alig egy százalék volt. Vannak olyan kórházak, ahol meghibásodtak a klímák, ezek speciális szerkezetek, nem egyszerű javítani, kicserélni őket. A 38-40 fokra a magyar hálózat sincs felkészülve, akut műtét egyébként nem maradt el.
Az elmúlt néhány hétben több mint másfél milliárd forintért valósultak meg beruházások az országban.
A költségvetési hiány leszorítása tervben van, és ha ez sikerül, akkor a túlzottdeficit-eljárásnak semmilyen konkrét hátránya nem lesz Magyarországra nézve.

(Borítókép: Vitályos Eszter, Bóka János és Gulyás Gergely. Fotó: Peter Papajcsik / Index)