Műtétek százezreit ismerő sebészeti robot áll szolgálatba Magyarországon

Az ortopédiai ellátásokra szakosodott, nemzetközi protokollokat alkalmazó EMINEO Magánkórház augusztus végén nyitja meg az ország első Ortopéd Robotsebészeti Centrumát. Egy speciálisan erre a célra kialakított műtőben 20 fős, ortopéd sebészekből és szakdolgozókból álló robotsebészeti csapat fog térdprotézis-beültetést végezni az amerikai fejlesztésű ROSA sebészeti robottal. A technológiát Európában mindössze 80 helyen alkalmazzák.

„A robotasszisztált protézisműtétek teljesen új sztenderdet honosítanak meg a szakmában. A ROSA még a legtapasztaltabb sebészeink számára is olyan átfogó támogatást biztosít, amely a műtéti eredményekben kézzelfogható betegelőnyként jelenik meg, nem kell kompromisszumot kötni a stabilitás és a mozgásszabadság között” – mutatott rá dr. Knoll Zsolt PhD, az EMINEO Magánkórház alapító orvosigazgatója, a Robotsebészeti Centrum vezetője. Régiós oktatásközpontként lehetőséget nyújtanak az új eszköz használatának elsajátítására.

Robotizált térdműtétek

Knoll Zsolt elmondta: a térdprotézis-beültetés az ortopéd sebészet egyik legbonyolultabb protetikai eljárása. A térdízület összetettsége miatt rendkívüli tapasztalatot és precizitást követel meg a beavatkozást végző orvostól. Az új sebészeti robot jelentőségét a műtét közben végzett 3D képalkotás, a tökéletes pontossággal felmért, páciensenként egyedi anatómiai jellemzőkre épülő szövetértékelés, illetve a sebész számára teljes pontosságot biztosító vágási útmutató adja.

A beavatkozás és a protézis elhelyezkedése ezzel precízebb lesz, mint a hagyományos protetikai műtéteknél, és a páciens számára is kisebb műtéti terhelést jelent. Az ortopéd sebész elmondása szerint az új térdízület kényelmes, kevesebb kockázattal járó, tartós használata, illetve a gyorsabb felépülés és a hatékonyabb rehabilitáció.

A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hagyományos lépésekkel végzett térdprotézis-beültetés sikerrátája 90-92 százalék világszerte, ehhez a robotasszisztált műtéti technika további 5 százalékot ad hozzá. Az életminőséget tekintve ez azt jelenti, hogy a térd mozgástartománya megnő, a mozgás teljesebbé és természetesebbé válik

– ismertette a centrumvezető az Indexszel.

ROSA nem vág

Az angol Robotic Surgical Assistant kifejezés alapján elnevezett ROSA semmilyen beavatkozást nem végez önállóan. A robotasszisztens feladata a protézisek rendkívül precíz beépítését szolgáló műtét közbeni adatalapú javaslatok kidolgozása, a képalkotás és az orvos teljes körű támogatása.

A robotok tudása naprakész, a multicentrikus adatgyűjtéssel állandóan frissül, mert egymással, illetve a több száz műtéti tapasztalatra alapozó központi adatbázissal is folyamatosan kommunikálnak

– részletezte Knoll Zsolt. A beavatkozás során minden műtétet a vezető sebész hoz meg, akár felül is bírálhatja a robot javaslatát. Az orvosigazgató leszögezte: egy gyakorlott sebész akár 2-3 ezer hasonló operációt vezetett már le. „Ez a kombinált tudás és technológia biztosítja, hogy a beavatkozások a lehető legprecízebbek legyenek, javítva ezzel a páciensek műtéti kimenetelét és felépülési folyamatát” – jegyezte meg.

Az eddigi, műtéti asszisztenciára kifejlesztett robotokhoz képest a ROSA előnye, hogy teljes körű szövetértékelést végez a műtét előtt, közben és után.

Ezzel elősegítve a lehető legkisebb szöveti sérüléssel elérhető térdszalagegyensúlyt, a műtéti regenerációt követően pedig a természetes mozgás érzetét

– fejtette ki az ortopédus. A gép ezenfelül kétdimenziós képekből 3D modelleket és vágási útmutatót hoz létre, amivel pontosabb tervezést, műtéti precizitást és magasabb szintű orvosi kontrollt tesz lehetővé.

Ebből adódóan a rendszer a korábbiaknál jobban reprodukálható eredményeket kínál, miközben figyelembe veszi a páciensek egyedi jellemzőit. „Ez alapján garantálja azt is, hogy a beépített protézisek ezen egyedi értékek alapján alacsony szövődményaránnyal, magas pontossággal és kényelemmel szolgálják a protetikai beavatkozáson átesett ügyfelek felépülését, illetve mozgásuk szabadságát” – értékelte a szakorvos.

Műtéti előnyök a robotsebészetben

A térdműtétek sikerességének egyik legfontosabb mutatója az úgynevezett műtét utáni HKA (csípő-térd-boka) szögeltérés, amelyik azt mutatja meg, hogy a comb- és sípcsont, valamint az úgynevezett ugrócsont milyen módon igazodik egymáshoz.

Az úgynevezett anatómiai célzási stratégia ezen alapul, amellyel jó anatómiai tengelykorrekció alakítható ki azzal együtt, hogy a hagyományos műtéti technikákkal és képalkotással előkészített és elvégzett protézisbeültetések mintegy negyedénél ez a szögeltérés akár a 3-5 fokot is elérheti.

A ROSA robotot és a hozzá kapcsolódó térdprotézisrendszert kifejlesztő és gyártó Zimmer Biomet cég által végzett klinikai tesztek szerint a robotsebészeti rendszer segítségével ez az eltérés átlagosan 1 fokra csökkenthető.

Azzal, hogy a gép a műtét előtt és közben is végez képalkotást, szükségtelen azt megelőzően sugárterheléssel járó előkészítő vizsgálatokat elvégezni.

A pontos szövetértékelésnek és a személyre szabott vágási tervnek köszönhetően nemcsak a térdprotézis illeszkedése jobb, de műtét közben minimalizálható a lágyrészek sérülése, a műtét közbeni vérzés is

– sorolta az előnyöket a szakorvos. Az anatómiainál modernebb kinematikai célzási stratégia a lágyrészek és a szalagok feszülését és lazulását is figyelembe veszi a beültetés síkjának pontos meghatározásakor.

„Az egyedi anatómiai-kinematikai jellemzők figyelembevételével kiválasztott és beültetett protézisek csökkentik a korai kilazulás kockázatát. A korszerű beültetési technikának köszönhetően a térdízület stabilitása és mozgási tartománya egyszerre maximalizálható. Az anatómiai célzási stratégia nem tudja biztosítani a mozgás szabadságát, csak a stabilitás kárára, vagy épp fordítva” – magyarázta Knoll Zsolt.

Nyár végén áll szolgálatba ROSA

Az Ortopéd Robotsebészeti Centrumnál lassan végéhez ér az új eljárásra történő felkészülés időszaka, amely során lezajlott a sebészeti specialistáinak robotasszisztencia-fókuszú képzése, a műtő kialakítása, és folyamatban van a ROSA robot telepítése. Augusztus végétől már elérhető lesz az új szolgáltatás a klinikán, kezdetben térdprotézis-beültetésnél, de az orvosigazgató tájékoztatása szerint mivel a gép alkalmas váll- és csípőprotézis-műtétek elvégzésére, 2025-től bővülhet ezzel robotasszisztált terápiás palettájuk és oktatási tevékenységük.

Rövidítheti a várólistákat

Az EMINEO Magánkórház évente átlagosan 180-200 térdprotézisműtétet végez, a jelenlegi várakozási idő 1,5-2 hónap. „Ez a hosszú idő főként az egyedi sablonok 6 hetes gyártási idejének és az előkészítő vizsgálatoknak tudható be” – árulta el kérdésünkre az orvosigazgató.

A robotasszisztált eljárásban nincs szükség sablonokra és a műtéthez használható képalkotó diagnosztikára, ezért a várakozási idő akár 2-3 hétre is rövidülhet. Ennek eredményeként a műtétek száma jelentősen nőhet, elérve akár az évi 500-600-at

– jegyezte meg az ortopéd sebész. Kérdésünkre, hogy kik választhatják a robotsebészeti eljárást, elmondta, hogy akik egészségileg alkalmasak az operációra, beleértve azokat, akiknek kilazult a korábbi protézise.

Azt illetően, hogy a robotasszisztált térdprotézis-beültetésnél a magánklinikán milyen költségekkel kell számolni, közölte, hogy ennek ára a hagyományos műtéteknél 25 százalékkal magasabb, az egyedi protézisbeültetéshez képest pedig 9 százalékkal többet kell ezért fizetni.

– ismertette a centrumvezető. Mint megjegyezte, ez transzparens, rejtett költségek nélküli ár, amely a robotasszisztált műtét és a protézis mellett teljeskörűen tartalmazza a műtétet megelőző góckutató vizsgálatot, a szükséges kontrollokat a varratszedés időpontjáig és a varratszedést, a bent tartózkodás alatti gyógytornát, a teljes ellátást, valamint a mobilalkalmazás-alapú rehabilitációs támogatást. A klinika közlése szerint részletfizetési konstrukciók is rendelkezésre állnak a betegek számára, illetve rövid ideig a robotasszisztált műtétekre bevezető kedvezményt is kínálnak.

Sportteljesítmény-megőrző eljárások

A klinika az elmúlt tizenöt éve alatt olyan eljárásokat honosított itthon, mint a sportsebészetben a térd sérült meniszkuszának (gyűrűporc) megőrzése szintetikus porcváz beültetésével, vagy a keresztszalag-visszavarrás gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Európában hasonló műtéteket mindössze hat központban végeznek ‒ emelte ki Knoll Zsolt, hozzátéve: ezek a technikák jelentős előnyöket hoztak a felépülés utáni sportteljesítményekben. A hagyományos technológiához képest növekedett a sporthoz való visszatérés aránya. Ezek az egyénre szabott műtéti stratégiák a beteg korát, nemét és sportaktivitását is figyelembe veszik. A térdprotézis-beültetéseknél szintén egyedi sablont alkalmaztak már a ROSA-rendszer megérkezése előtt.

(Borítókép: Zimmer Biomet)