Ezzel tölti a szabadidejét Orbán Viktor

Orbán Viktor TikTok-videója nyomán a miniszterelnök politikai igazgatója tételesen is közzétette a kormányfő nyári olvasmánylistáját:

• David Goodhart: Fejjel, kézzel, szívvel – Harc a méltóságért és a státuszért a 21. században
• Lánczi András: Politikai megváltás
• Ruchir Sharma: A sikeres nemzetek tíz szabálya
• Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány
• Samuel Gregg: Értelem, hit és a nyugati civilizációért folytatott küzdelem

Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány

Karikó Katalin önéletrajzi könyvét 2023-ban mutatták be, lapunk is ott volt az eseményen. A kötetben a Nobel-díjas tudós gyermekkoráról mintegy 100 oldalon keresztül olvashatunk. Egyebek mellett kiderül, hogy a Karikó család nem volt gazdag, „de mindig volt ennivalónk, és a házunk is gyönyörű volt. Lehet, hogy csak két szobánk volt, és csak az egyikben laktunk, de így is jó volt. A szüleim szerették egymást, hangos szó sosem volt. Volt kert, disznó, macska, meg sok-sok gyerek az utcán, akikkel együtt játszottunk” – idéztük a Nobel-díjas tudóst a bemutatóról szóló cikkünkben.

A kutatóbiológus könyve a magyarországi és az amerikai tudományos pályafutása mellett betekintést enged a kádári évek Magyarországába is. A kötetet többek között Bill Gates is olvasásra ajánlja, az alábbi gondolatokkal:

Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.

2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az élettani és orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért. Karikó Katalin ezzel az első Nobel-díjas magyar nő.

Lánczi András: Politikai megváltás

Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, politikatudós és egyetemi tanár Politikai megváltás című kötetét röviden így foglalták össze a könyv hátoldalán:

A politikai megváltás a modern világ titka. Az emberi ész már mindent magára vállalt: Isten és a Természet helyébe lépett. E folyamat végén a politikai filozófia örök kérdéseit a pillanatnyi politikai küzdelmeknek alárendelt ideológiák szorították ki.

Lánczi András könyvéről annak bemutatója után részletesen is írtunk. A szerző a bevezetőben kifejtette, a kötet célja annak bemutatása, hogy a fizikai természet modern legyőzésének programja elősegítette a modern társadalmi szerződés megfogalmazását is, ám ezzel a természet és a vallás helyett a politikát tettük megváltóvá, ezzel a lépéssel a természet helyett a társadalmi szerződés lett az emberi szükségletek és vágyak kielégítésének az elvi forrása és állítólagos garantálója.

A szerző szerint, mivel az ember megváltásra szoruló lény, a vallás helyett a politika vált e szükséglet kielégítésének fő ágensévé. „Ezzel viszont számtalan egyéb következménnyel kell megküzdeni: a politika magába olvasztotta az emberi élet minden lényeges funkcióját a gyereknemzéstől egészen az ember haláláig. Az egyén szempontjából minden politikai, ki van szolgáltatva az államnak, csak az államon múlik, hogy miként kezeli a megnövekedett kötelességeket. Valamikor a család volt az emberi együttélés legfőbb színtere, ma már gyakran nincs is olyan funkció, amit a család – a szülők – látnának el. Minden az állam kötelezettsége lett, vagy azzá lehet” – fogalmazott a politikatudós, akivel korábban a politikai filozófiáról beszélgettünk.

David Goodhart: Fejjel, kézzel, szívvel – Harc a méltóságért és a státuszért a 21. században

David Goodhart a saját könyvéről úgy fogalmazott, hogy

az európai demokráciák többségét magasan képzett emberek hozzák létre, főként saját maguk számára, és ez sokaknak nem tetszik. Dióhéjban ez a könyvem mondanivalója, ami egy mondatban képes értelmezni az elmúlt évek politikai viharait Európában és az Egyesült Államokban. A Fej, Kéz, Szív felosztás természetesen önkényes, mivel minden emberi cselekvésben találhatók kognitív, fizikai és érzelmi elemek, mégis hasznos lehet az európai demokráciák politikájáról és gazdaságáról való gondolkodásban.

A szerző szerint, ha igaza van abban, hogy a következő években szükség lesz a „nélkülözhetetlen kéz- és szív-munkák felértékelődésére és a fej mindenhatóságának korlátozására, akkor azt kell mondanom, hogy a Covid-járvány rendkívüli élménye valamivel gyorsabban vitt minket előre a helyes irányba”.

Ruchir Sharma: A sikeres nemzetek tíz szabálya

Ruchir Sharma úgy látja, hogy

változásokkal teli világunkban egyedül a jövőt meghatározó gazdasági és politikai ciklusok körforgása állandó.

Ennek következtében minden, a jelenben megfigyelhető gazdasági trend közös vonása az átmenetiség, és a normát az állandó változás, a folyamatosan újra meg újra bekövetkező válságok jelentik.

A könyv leírása alapján Sharma egyik ars poeticája, hogy egy gazdasági elemzés akkor igazán jó, ha mentes az uralkodó korhangulattól, és nem próbálja az aktuális trendeket kritikátlanul kiterjeszteni a jövőre, mindig szem előtt tartja, hogy a gazdaság változékony.

A szerző a fellendülések és a visszaesések mintázatait leíró tíz szabályszerűséget a saját kutatásaira alapozva dolgozta ki, és a valóság próbájának is alávetette, maga is több évtizede dolgozik feltörekvő piaci befektetések irányításával.

Samuel Gregg: Értelem, hit és a nyugati civilizációért folytatott küzdelem

A nyugat válsága visszatérő témája a közbeszédnek és az elemzői csörtéknek, többek között az idei tusnádfürdői fesztiválon is napirenden volt a kérdés, Schiffer András (ügyvéd, volt országgyűlési képviselő), valamint Molnár Attila Károly (eszmetörténész, Századvég) vitáján.

Samuel Gregg úgy vélekedik, hogy a nyugat túlélheti a krízist, viszont ennek érdekében vissza kell találnia önmagához. A szerző abból indul ki, hogy a nyugatnak nevezett tömb elsősorban nem gazdasági-politikai szerveződés, ereje és identitása az értelem és a zsidó-keresztény hit egyedi szintézisén alapul.

A talajvesztettség okát abban látja, hogy a hit és értelem egyensúlya kibillenni látszik – az értelem nélküli hit tudatlansághoz vagy legrosszabb esetben erőszakos vallási fanatizmushoz vezet, az értelem a hittől megfosztva pedig bigottnak, irracionálisnak bélyegzi az eltérő véleményeket, és végletes szekularizációt eredményez – olvasható a könyv leírásában. Gregg amellett érvel, hogy az értelem és a hit nem szemben állnak egymással, hanem szimbiózisban léteznek.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)