Az erős dohányosoknak életmentő lehet a tüdőszűrés

A tüdőszűrést Magyarországon a tbc felszámolására vezették be, ami a 20. század elején hazánkban követelte az egyik legtöbb halálos áldozatot Európában. Annak idején hazánkban tuberkulózisbaktériummal a lakosság 80 százaléka megfertőződött, a halálesetek 25 százaléka emiatt következett be. A rossz szociális körülmények között terjedő betegséggel még az 50-es években is ötvenezren fertőződtek meg, amibe tízezren bele is haltak. A kórokozó elleni BCG-védőoltás az első, amit itthon 1953 óta minden újszülött megkap, még a kórházban. Jó ideje gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll a betegek részére, ami hosszú ideig tartó antibiotikum-terápiával lehetséges. Ennek következtében az egykor külföldön magyar kórnak nevezett rettegett betegség azonban már nálunk is ritkának számít.

Ma a tüdőrák veszélyesebb, évente kilencezer magyart vesztünk el emiatt. A korai stádiumban lévő daganatot mellkas CT-vel azonban fel lehet fedezni. Ezt a rizikócsoportba tartozó 50 év feletti erős dohányosoknak ajánlják, mivel az estetek 80-90 százalékában ehhez köthető a betegség kialakulása. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben térítésmentesen elvégzik a vizsgálatot, Horváth Ildikó tudományos és oktatási igazgató ismertette a részleteket.

Miért törölték el a kötelező tüdőszűrést?

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben évtizedek óta mellkasröntgennel szűrték elsősorban a tuberkulózisos betegeket, de a vizsgálat más elváltozásokat is ki tud mutatni. Az intézmény tudományos és oktatási igazgatója, Horváth Ildikó tájékoztatása szerint a képalkotóval látható a szív esetleges megnagyobbodása, vagy olyan árnyék a tüdőállományában, ami felvetheti tüdőrák gyanúját.

A tüdőszűrést korábban olyan térségekben rendelték el, ahol 100 ezer lakosra vetítve meghaladta a 25-öt a tbc-sek száma. Az újszülöttkori oltások bevezetése utáni évtizedekben az esetszámok radikális csökkenésnek indultak, tíz éve az új fertőzöttek száma ezer alá csökkent. Így

Már csak a tbc-fertőzés rizikócsoportjainál kötelező évente egy alkalommal a vizsgálat: a hajléktalanok és ellátásukban segítő önkéntesek, szociális munkások; fogvatartottakkal befogadóállomáson dolgozók; az egészségügyi intézmények patológiai, sürgősségi osztályán, mikrobiológiai laboratóriumokban és tüdőgondozókban munkát végző alkalmazottak számára.

Továbbá minden 40 év feletti jogosult évente egyszer állapotfelmérési, kiemelési célból a térítésmentes tüdőszűrésre

– ismertette a pulmonológus, hozzátéve: előfordulhat, hogy felmerül a tüdőrák gyanúja.

Akár negyedével csökkenhet a halálozás

A tudományos igazgató elmondta, hogy ennek kimutatására a nagyobb felbontású CT (komputertomográfia) alkalmas, amit ma már alacsony dózisú (low-dose) LDCT-képalkotóval végeznek, így kisebb sugárterheléssel jár a vizsgálat. Ezt már számos európai országban és az Egyesült Államokban is használják a népegészségügyi célú szűrővizsgálatok során a tüdőrák korai felismerésére. A tudományos igazgató rámutatott: elsőként egy amerikai tanulmány igazolta, hogy a röntgenhez képest az LDCT-vizsgálattal szűrteknél 20–25 százalékkal kisebb volt a tüdőrák miatti halálozás. Az európai NELSON-vizsgálat pedig főként a nőknél hozott még jobb eredményeket a tüdőrák okozta halálozás csökkenésében.

Ez a két nagy nemzetközi vizsgálat tehát kiváló alapot szolgáltat arra, hogy a jelenlegi méhnyak-, emlő- és vastagbélrákszűrés mellé bekerüljön a tüdőrák korai kiemelésére végzett szűrés is

– értékelte Horváth Ildikó.

Az erős dohányosok veszélyeztetettek

Horváth Ildikó kiemelte, mivel a megbetegedés 80–90 százalékáért a dohányzás felelős, a tüdődaganat szempontjából rizikócsoportnak számító korábbi vagy jelenlegi erős dohányos, 50–75 év közötti személyeknek a Korányi Intézetben térítésmentesen igénybe vehető a vizsgálat. 

Erős dohányosnak az számít, aki már 20 »csomagév« cigarettát elszívott, azaz napi egy csomag cigarettát szívott el 20 éven át, vagy napi két csomag cigarettát 10 éven keresztül

– részletezte az intézmény tudományos és oktatási igazgatója. 

A SOLACE elnevezésű európai projekt keretében 2025. március 31-ig háromezer ember térítésmentes tüdőrákszűrését tudják lebonyolítani. Azokat a rizikócsoportba tartozókat is szeretnék elérni, akik eddig aránytalanul kis számban vettek részt tüdőrákszűrésen, nem járnak orvoshoz, amíg egészségesnek érzik magukat, földrajzilag vagy szociálisan hátrányos területen élnek. A nők körében egyre magasabb számban előforduló betegség miatt ők kiemelt fókuszcsoportba tartoznak. A vizsgálatot követően pár hét alatt várható eredmény, ami felkerül az EESZT-be. 

Amennyiben a daganat gyanúja felmerül, gyors kivizsgálást ajánlunk fel itt, az Intézetben, illetve vidéki betegek esetén felvesszük a kapcsolatot a területileg illetékes központtal annak érdekében, hogy mihamarabb megkezdődjön az ellátás

– ismertette a Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tudományos és orvosigazgatója, hozzátéve: a jelenlegi szakmai ajánlás szerint évente ajánlott megismételni a vizsgálatot.

Életveszélyes lehet a késlekedés

Horváth Ildikó arra is kitért: a szűrés alkalmat ad arra, hogy a leszokást támogató programjukról is tájékoztatást adjanak. A leszokás pillanatától lassan elkezd csökkenni a tüdőrák kockázata, évtizedes távlatban a nemdohányosokéhoz hasonló lesz. Világszerte azt mutatják az adatok, hogy

Korábban a Korányi Intézet vezetésével 2019 és 2022 között zajlott Hunchest 2 programban – amiben 4200 erős dohányos tüdejét vizsgálták alacsony dózisú CT-vel – kétszer nagyobb arányban, 80 százalékban olyan tüdőrákosokat találtak, akiknél a tumor még kimetszhető, operációval gyógyítható volt. 

A tüdőgyógyász rámutatott: azoknál a betegeknél, akik visszajárnak szűrésre, kevésbé valószínű az előrehaladott tüdőrák megjelenése, korai – jó eséllyel áttétek nélküli I–III. stádiumig a tumort sebészileg el lehet távolítani, így akár teljes gyógyulás is elérhető. 

Előrehaladott esetben műtét már nem jön szóba, különböző immunológiai kezelésekkel, kemoterápiával vagy egyéb terápiákkal tudjuk a daganatot zsugorítani, illetve a szervezet védekezőképességét fokozni. Bár az elmúlt években nagyon jelentős előrelépés történt ezekben a kezelésekben, és így az életkilátásokban, az előrehaladott stádiumban felfedezett daganatot nem tudjuk meggyógyítani

– fogalmazott Horváth Ildikó a Promenade Orvosi Lapkiadónak. A hazai kedvezőtlen adatokról elmondta, hogy az érintettek csupán 10–12 százalékánál diagnosztizálják korán a betegséget. A felismerést nehezíti, hogy a tüdőnek elég nagy a kapacitása, hogy egy apró daganat fájdalommentesen, markáns panaszok nélkül tudjon növekedni. A szakorvos hangsúlyozta, hogy a szűréssel, a dohányzás abbahagyásával lehet megelőzni a súlyosabb állapot kialakulását.

Vannak egyéb kockázati tényezők

A tüdőgyógyász arra is kitért, hogy előfordulnak olyan betegek, akik sosem gyújtottak rá, de hosszú ideig ki voltak téve a dohányfüst káros hatásainak, például vendéglátóhelyen dolgoztak. A környezeti hatásoknak is szerepe lehet, légszennyezettségnek, nagy kiterjedésű erdő- és bozóttüzeknek. A pulmonológus megemlítette, hogy a tüdőráknál genetikai kockázat is megfigyelhető. Egyes családokban halmozódhat azon gének hibája, amelyek feladata a rákos sejtek elszaporodásának megakadályozása. A rizikócsoportba azért az idősebbek tartoznak, mivel ekkorra a szervezet védekező mechanizmusa lelassul. A nők tüdőmérete kisebb, így jobban ki van téve a dohányzás kártékony hatásainak. A mammográfiás központokban a Korányi Intézet tüdőrákszűrésére is próbálják felhívni a figyelmet, mivel – mint a tüdőgyógyász rávilágított – közel azonos korosztály tartozik a két vizsgálat célcsoportjába. 

(Borítókép: Egy orvos megvizsgálja egy katona röntgenfelvételét 2022. február 4-én, Ukrajnában. Fotó: Rick Mave / SOPA Images / Getty Images)