A legolvasottabb portálok arculati elemeivel manipulálnak a csalók

Dunát lehetne rekeszteni azokkal az olvasói e-mailekkel, amelyek arra hívják fel szerkesztőségünk figyelmét, hogy csalók hogyan próbálnak visszaélni az Index és újságíróinak nevével, arculatával. Az Index cikkeit idéző, azokra kísértetiesen hasonlító kamuoldalak különböző termékeket és pénzügyi befektetéseket próbálnak rásózni a sokszor gyanútlan olvasókra. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknek a nevével visszaélnek, rendszeresen így jár a Blikk, az Origo és más vezető, kiemelt olvasottsággal bíró hazai hírportálok. Egészen meghökkentő, hogy a csalók a 24.hu nevével például olyan termékeket próbáltak értékesíteni, amelyek jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztókra nézve. Az Index nevével újabban pénzügyi csalásokkal összefüggésben élnek vissza.

A csalók nemcsak az ország legolvasottabb hírportáljainak, hanem ismert emberek nevével is visszaélnek. Kezdetben Csányi Sándor OTP-vezér, később Magyar Péter, újabban pedig Vámos Miklós nevével fémjelzett álinterjúk segítségével próbálták becsapni az embereket.

Olvasónk feljelentést tett

Lapunk egyik olvasója nyolcszor tett telefonos bejelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, miután a Moldován András vállalkozó nevével reklámozott befektetési ajánlatot – amely valójában egy kriptovalutás lehúzási kísérlet volt – többször is feldobta számára a legnagyobb közösségi oldal. Mivel érdemi intézkedést nem sikerült elérnie, írásos feljelentést tett végül, amelyet azonban rövid úton elutasítottak, mégpedig meglepő indokkal.

Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentést ismertetve a BRFK azt írta, a feljelentő a Facebook közösségi oldalon egy hamis, de valódinak tűnő Index-cikket olvasott Moldován András letartóztatásáról. A kamuoldal érzékeny adatokat kért, hogy 96 ezer forint befizetésével és egy regisztrációval a gyanútlan olvasót a meggazdagodás ígéretével megtévessze. A feljelentő azonban gyanút fogott, és először tájékozódott a kriptovalutás rendszerről, végül nem kezdeményezett befektetést.

A BRFK magyarázata szerint a csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés. A tévedésbe ejtéssel megvalósított csalási magatartás legfőbb jellemzője, hogy a kár az elkövető részéről kifejtett tévedésbe ejtéssel okozati összefüggésben kialakult tévedés eredményeként tett vagyonjogi rendelkezés hatására következik be.

Általánosan megállapítható, hogy a csalás bűncselekménye esetén a sértett mindig valamely, a polgári jog szabályai szerint értékelhető jognyilatkozatot tesz a megtévesztés hatására, és ezzel okozati összefüggésben keletkezik nála vagy harmadik személynél kár. A tévedésbe ejtés tehát az az elkövetési magatartás, amikor a tévedést a tettes aktív, erre irányuló tevékenysége idézi elő.

A megtévesztő oldalon a regisztrálást követően kriptovaluta-befektetésre már nem került sor annak gyanússága miatt. Kár nem keletkezett, így csalás bűncselekmény elkövetése sem állapítható meg, még kísérletként sem, mivel egy internetes oldalon történt regisztráció még nem eredményez kárt. Az ismeretlen személyek általi megtévesztő hirdetés megjelenítése legfeljebb előkészületként lenne értékelhető, azonban a csalás bűncselekmény előkészülete nem büntetendő.

Moldován András előtt egyébként egyáltalán nem ismeretlen a nevével való visszaélés. Tudomása van olyan csaló oldalról, amelyen halálhíre keltésével generáltak forgalmat, másutt a letartóztatása ellen tüntetőkről kreáltak fiktív hírt. Ő maga nem kezdeményezett jogi eljárást személyiségi jogai védelmében, mivel kevésnek tartja az esélyét annak, hogy a rendőrség megtalálja az ismeretlen elkövetőt.

Vámos Miklós is besokallt

Augusztus 2-án rágalmazás, becsületsértés és hitelrontás miatt Vámos Miklós író személyesen ment be a BRFK-ra, és tett feljelentést, miután szembesült azzal, hogy „Vámos Miklós szabadon bocsájtásáért tüntetnek a rajongók a botrányos interjú után” címmel is kering a közösségi médiában egy csaló tartalom. Ha az ismeretlen tettest sikerül azonosítani, akkor az ismert író polgári peres eljárást is kezdeményez, mert őrizetbe vételéről írtak a hivatkozott felületen, és arról, hogy közelebbről meg nem nevezett fontos gazdasági információkat hozott nyilvánosságra. Természetesen ezek mind fake newsnak számítanak.

A legmegdöbbentőbb mégis az, hogy a mesterséges intelligencia már arra is lehetőséget kínál, hogy a Mol vezérigazgatója arcát és hangját felhasználva általa sohasem mondott történetet ismertessenek haszonszerzés céljából a Kormányinfó díszletei között a közszolgálati média scrollcsíkját és lapunk logóját is bevetve.

Akik ilyen gyanús oldalakkal találkoznak a közösségi platformokon, legjobb, ha magánál az oldal üzemeltetőjénél jelentik a bejegyzést. Erre a Facebookon a poszt jobb felső sarkában lévő körre kattintva részletező lehetőség nyílik.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)