Rohamosan fogynak a háziorvosok, utánpótlás pedig nincs
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A magyar háziorvosi rendszer a rendszerváltás óta nem esett át megfelelő átalakításokon, csak kisebb változásokat alkalmaztak. A Válasz online riportban foglalkozik a háziorvosok fogyatkozásával és azzal, hogy a kormányzat szerint a háziorvosok csak továbbküldözgetik a betegeket különböző szakrendelésekre, ezzel túlterhelve azokat és a kórházakat.
Kevés pénz, alacsony presztízs, egyre romló kilátások
Láposi Szilárd, a Magyar Orvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke a lapnak rámutatott a legfőbb gondokra: „A háziorvos nem rendelhet pelenkát a súlyos állapotú fekvőbetege számára, ezért legalább kétévente be kell utalnia a közeli kórházba, ahol megállapítják, igen, szüksége van pelenkára. Ahogy az előző alkalommal is pontosan ezt írták a papírra. El tudja képzelni, milyen kellemetlen procedúra ez a betegnek, milyen megalázó ez az orvosának, és mennyire leterheli az egészségügyet?”
Hozzátette, hogy a háziorvosok olyan fontos vizsgálatokat sem rendelhetnek el, mint egy CT vagy egy MR. A fiatal medikusoktól háziorvosi gyakorlatuk után azt a visszajelzést kapta, hogy „kevés pénz, alacsony presztízs, egyre romló kilátások”.
Alacsony utánpótlás és támogatás
A háziorvosok csaknem 40 százaléka betöltötte már a 65. életévét. Az utánpótlás hiányában a rendszer összeomlására már régóta számítanak, ellenben a vártnál kezdett akadozni a rendszer, a betöltetlen fővárosi körzetek száma öt évvel ezelőtt tíz alatt volt, ez a szám jelenleg 86.
A betöltetlen háziorvosi praxisok száma országosan:
- 2016: 252
- 2023: 659
- 2024: 910
A kormány tisztában van a gondokkal, ezért indított praxishoz jutási és letelepedési támogatást. A több mint 5 éve betöltetlen praxisokra 20 millió forintos támogatást lehetett kérni. Viszont 2017 óta a támogatás összege nem emelkedett, és jelenleg közel sem ér annyit, mint 7 éve.
Győrben egy év alatt tízről 32-re ugrott fel a betöltetlen praxisok száma.
A kormány szerint a probléma az, hogy önkormányzatokra bízták a háziorvosi ellátást, mert így rengeteg felesleges új praxis jött létre.
A kormány a központosításban látja a megoldást
A kormány határozott lépéseket is tesz annak érdekében, hogy 2028-ig elvegye az önkormányzatoktól, több lépcsőből álló átalakítási tervet dolgoztak ki:
- Betöltetlen körzeteket szüntetnek meg
- A környező falvak betegeinek befogadására köteleznék az orvosokat
- A praxisközösségekbe be nem lépőket pedig szankcionálnák
A változás a betegekre nézve olyan hatással lenne, hogy a településeken megtalálható rendelők helyett a járási egészségközpontokhoz kell elutazniuk.
A háziorvosi rendszer működése a legrosszabbul álló területeken
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye listavezető a betöltetlen praxisok számában. Az üres praxisokban helyettesítő orvos dolgozik, aki négy órát rendel a saját körzetében, majd két órát helyettesít.
A helyettesítés és a folyamatos ingázás pluszterhet ró a háziorvosokra, akik között van, aki nehezen viseli a nyomást, és inkább más területre megy dolgozni. Ilyen esetben a helyettesítőt is helyettesítenie kell valakinek.
A távol eső településekre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jól felszerelt mozgó rendelőket küldene.