Egyre több késes támadás van, de hogyan készülhetünk rá?

Brutális késes támadás történt Németországban a Solingenben szervezett városi ünnepségen péntek este. Egy férfi válogatás nélkül szurkálta a járókelőket, ennek következtében hárman meghaltak, többen pedig megsérültek – írtuk szombati cikkünkben. Szintén aznap számoltunk be arról, hogy több embert, köztük a szüleit is megkéselte – a feltételezések szerint – egy fiatal lány Mosonmagyaróváron, míg Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban újabb késes támadások voltak a héten.

Mentálisan is fel kell készülni

„Fel lehet készülni egy késes támadásra, csak nem mindegy, hogyan. A legnagyobb mítosz azt hinni, hogy egy hétvégi, háromórás szeminárium elég ehhez. A másik illúzió, hogy elég a technikai felkészítés. Elsősorban mentálisan kell készülni, hogy abban a magas stresszhelyzetben, amit a kés látványa és a fenyegetés eredményez, működőképes maradjon az ember, ne fagyjon le. Ahhoz, hogy védekezni tudj vagy elfuss, működnie kell az agyadnak. Ha lefagysz, az a lehető legrosszabb forgatókönyv, mert védtelenné válsz” – fogalmazott lapunknak Pöltl Ákos.

A szakértőnél megfordult olyan személy, akit késsel fenyegetve raboltak ki, ahogy olyan is, akinek hátulról váratlanul beleverték a fejét az ajtóba, és elvették az értékeit. Pöltl Ákos szerint érdemes erőszak-dinamikát tanulni, amiben a támadók a szándékaik alapján például két csoportra oszthatók:

• Az erőforrás-ragadozónak az a célja, hogy megszerezze a sértett értékeit, utána legtöbbször odébbáll.
• A folyamatragadozót viszont nem érdeklik a tárgyi javak, elsődleges célja maga az erőszak és fájdalom okozása.

A szakértő hangsúlyozta, nem mindegy, hogy felismerjük-e, milyen típusú támadóval állunk szemben.

A legfontosabb a mentális kondicionálás, mert ha lefagy az agy, akkor lefagy a kéz és a láb is. A szimulációs gyakorlatokon keresztül azt kell elérni, hogy egy ilyen helyzetben se blokkoljon le az ember. Az egytől tízig terjedő erőszakskálán a kés tízes szintű eszköz, könnyen lehet vele halált okozó sérülést bevinni, és nem is kell hozzá különösebb képesség. Azt szoktam javasolni, hogy késes támadás esetén fusson el, akit megtámadnak, de ha erre nincs lehetőség, és belekényszerül a helyzetbe, akkor szükség lesz olyan válaszreakcióra, ami a túlélést, és nem a pánikot szolgálja

– mondta Pöltl Ákos.

A hivatásos testőr azt is elmondta, a katonai képzési tapasztalatok szerint háromezerszer kell elismételni egy technikát, hogy az reflexszerűvé váljon. Ha ilyen módon rögzült egy technika, akkor a stresszhelyzet hatására automatikusan ez a kondicionált válasz jön elő a sértettből.

„Fontos megérteni, hogy stresszhelyzetben nem az agy gondolkodó része, az elülső lebeny dolgozik, ilyenkor nem mérlegelünk, hanem átveszi az irányítást az agy túlélési központja. Ha megfelelő a mentális kondíció és van egy háromezerszer begyakorolt technika, akkor stresszhelyzetben automatikusan ezzel reagálunk a támadásra. Ha ez nincs meg, akkor jön pánikreakció, lefagyhatsz, vagy értelmetlen, nem hatékony dolgokat csinálhatsz” – mutatott rá Pöltl Ákos.

A szakértő azt is elárulta, sokan unalmasnak tartják, hogy folyamatosan ugyanazt kell gyakorolni, ehhez kitartásra, monotonitástűrésre, fájdalomtűrésre van szükség. „Az emberek többsége minden edzésen új technikát akar tanulni, de csak rengeteg ismétléssel tudod megtanulni, hogyan kezelj egy ilyen helyzetet. A statisztikák alapján Angliában napi negyven késes támadás van, Németországban napi harminc, és ezek csak azok, amelyek szerepelnek a rendőrségi adatokban. Olyan kultúrák jelentek meg a migráción keresztül Európában, amelyekben a kés használata a mindennapi családi élet része, ezt a mintát látják a szülőktől, és egy vitában vagy az érdekérvényesítés során alkalmazzák is. Ezt nem lehet ignorálni, készülni kell az ilyen támadásokra, és fel kell készíteni gyerekeinket, családjainkat, közösségeinket önvédelmi képességeik fejlesztésére” – tette világossá Pöltl Ákos.

(Borítókép: Rendőr 2024 márciusában. Fotó: Szollár Zsófi / Index)