A pártok kimúlhatnak, de a klímaváltozás nem múlik el

A napokban teljes tisztújítást tartott az LMP: Ungár Pétert ismét társelnöknek választották, azonban a korábbi női társelnök, Schmuck Erzsébet már nem indult újra, és bejelentette, hogy kilép az ellenzéki pártból. Ugyanígy tett Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő, illetve Keresztes László Lóránt, jelenleg is aktív országgyűlési képviselő, aki 2018 és 2019 között a zöld párt társelnöke volt.

Mindhárman éles kritikát fogalmaztak meg a jelenlegi LMP-vel szemben, amely ugyan bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe, támogatottsága mégis kudarcosnak tekinthető. Az európai parlamenti választáson 0,87 százalékot ért el, 39 646 szavazatot kapott a párt.

„Szükség van egy tényleg hiteles, valódi zöld pártra”

Schmuck Erzsébet a Facebook-oldalán többek között azt írta, hogy az LMP már nem zöld párt, és ellenzéki pártként is megsemmisült. Nehezményezte továbbá azt is, hogy az LMP kilép az Európai Zöld Pártok szövetségéből.

Az Indexnek azt mondta, noha a közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom környezettudatossága nőtt az elmúlt években az ökológiai válsággal, illetve a klímaváltozással összefüggésben, választáson zöld párt még nem tudta önállóan megméretni magát Magyarországon. Emlékeztetett rá, az LMP csak 2020-ban vette fel a neve mellé, hogy „Magyarország Zöld Pártja”. Bár az alapszabályuk már előtte is részben ökopolitikai pártként definiálta az LMP-t, nem feltétlenül zöld pártként tekintettek magukra. 2018-ban önállóan indultak el az országgyűlési választáson, akkor ezért haragudtak meg rájuk a választók, 2022-ben meg azért, mert beálltak az ellenzéki összefogásba. Az LMP 2022-ben már hangsúlyosan zöld pártként hivatkozott magára, de az összefogásban nem tudta megmutatni igazán magát. Schmuck Erzsébet szerint Márki-Zay Péterre, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjére pedig egyáltalán nem lehetett azt mondani, hogy zöldpárti lenne.

A volt társelnök úgy látja, hogy az LMP sikertelenségének több oka is van: a 2022-es vereség után az ellenzék nagyon rossz helyzetbe került, az ellenzéki választók csalódottak voltak, majd 2024 elején a Magyar Péter-jelenség mindent borított. Másrészt úgy véli, az LMP nem tudta eléggé megmutatni, hogy mennyire elkötelezett a zöld ügyek iránt.

Azt kell mondjam, a környezetügy iránt elkötelezett civilek körében is voltak kételyek az LMP-vel kapcsolatban, hogy most akkor mennyire zöld, vagy mennyire nem zöld

– mondta lapunknak Schmuck Erzsébet.

Arról is beszélt, hogy a politikai mellett a gazdasági környezet is új helyzetet teremtett, a Fidesz kormányzása alatt az emberek felélték a tartalékaikat, és egy részük leginkább a mindennapi megélhetési problémáikra koncentrál. Az LMP volt társelnöke azonban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás következményei nem csak globálisan vagy társadalmi szinten okoznak problémákat: példaként említette a hirtelen jött, kiszámíthatatlan időjárási változásokat, viharokat, jégesőket, amelyek bárki személyes tulajdonában is kárt tudnak okozni.

Minden eddiginél nagyobb szükség van egy tényleg hiteles, valódi zöld pártra, és ha lesz ilyen, biztos vagyok benne, hogy a saját jogán be tud jutni az Országgyűlésbe

– jelentette ki Schmuck Erzsébet. Azt azonban hozzátette, nem hiszi, hogy a jelenlegi politikai környezet miatt létre tudna jönni 2026-ig egy új zöld párt.

A saját jövőjéről azt mondta: mindenképpen zöld ügyekkel kíván foglalkozni az LMP után is, de hogy ennek mi lesz a konkrét formája, még nem dőlt el, ugyanakkor a civil szférából már vannak megkeresései.

„Nem érthetetlen jelszavakat várnak az emberek”

„Nagy baj, hogy ez a párt akkor vesztette el az irányát és szinte teljes társadalmi támogatottságát, amikor a legnagyobb szükség lenne Magyarországon egy működőképes zöld pártra” – közölte Keresztes László Lóránt abban a Facebook-bejegyzésében, amelyben bejelentette, hogy távozik az LMP-ből. Az egykori társelnök azóta azt is elmondta: a párt országgyűlési frakciójának tagja marad, és ha úgy döntenek, továbbra is ő vezetné az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságát.

Az elkövetkezendőkben is zöld ügyekkel szeretne foglalkozni, ugyanakkor döntésével az LMP frakcióját is megmentette, ami megszűnt volna, ha onnan is kilép.

Az Index a zöldpolitika helyzetéről, jövőjéről és a személyes céljairól kérdezte Keresztes László Lórántot. A képviselő már egy éve nem foglalkozik pártpolitikai ügyekkel, de úgy látja, igenis van széles társadalmi támogatottsága a zöldpolitikának. Tapasztalata szerint az emberek nyitottak, érdeklődőek és egyre inkább megértik, hogy a jövőjükről van szó.

Keresztes László Lóránt elismerte: általánosságban a választók nem csupán a zöldpolitikai ügyek miatt voksolnak egy pártra, de szerinte azt egyre többen megnézik, hogy egy adott párt ügyek mentén mit képvisel, mit szeretne.

Nem érthetetlen jelszavakat várnak az emberek, hanem a világos kimondását annak, hogy bizonyos természeti tényezők vagy jelenségek hogyan hatnak az életünkre, és mi lesz a következménye, ha a most látható folyamatok tovább súlyosbodnak, illetve mit tudunk tenni azért, hogy ezeket megállítsuk

– mondta lapunknak a képviselő.

A vízgazdálkodás és a tájhasználat ügyét említette példaként, ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen szinten sivatagosodik az Alföld: az elmúlt ötven évben 5, helyenként akár 7-8 méterrel is csökkent a talajvízszint. A folyamat alapvetően az éghajlatváltozás hatása, egyúttal a rossz vízgazdálkodás és tájhasználat következménye.

Keresztes László Lóránt szerint sürgős szemléletváltásra lenne szükség a vízgazdálkodásban, máskülönben beláthatatlan következményekkel számolhatunk, és ez nem arról szól, hogy ki jobboldali vagy baloldali beállítottságú.

Az ilyen ügyeknek pártpolitikai gondolkodáson felül átívelő, egyre erőteljesebb támogatottsága van

– tette hozzá. A képviselő arról is beszélt, hogy nem olyan régen döbbenetes kijelentést tett Orbán Viktor, amikor azt mondta, Magyarországon semmiféle vízhiány nincs.

„Ez elképesztően sok embernél kiverte a biztosítékot. Számos tájékoztató jellegű posztot osztottam meg azzal kapcsolatban, hogy miért súlyos baj, ha ezt állítja az ország legfontosabb döntéshozója, a miniszterelnök” – hívta fel a figyelmet Keresztes László Lóránt.

Továbbra is távol tartaná magát a pártpolitikától és szakpolitikai kérdésekkel kíván foglalkozni. Úgy veszi észre, hogy az emberek kiábrándultak a pártpolitikából, és kezd „megképződni” egy olyan társadalmi elvárás, amely ki fogja kényszeríteni a változást zöld ügyekben.

Messze azt tartom most a legfontosabb szakpolitikai feladatomnak, hogy a vízgazdálkodás terén megvalósuljon a szemléletváltás

– jelentette ki a képviselő.

Lapunknak arról is beszélt, hogy az LMP-ből való kilépése óta rengetegen megkeresték és különböző helyi közösségek ajánlották fel neki az együttműködésüket. Keresztes László Lóránt szerint elsősorban civil alapon van szükség a szerveződésre, hogy majd ki tudjon alakulni egy olyan mozgalom, amely egyesíteni tudja a víz- és természeti kincseink megóvását fontosnak tartó embereket, és felül tudjon emelkedni a különböző pártpolitikai, illetve ideológiai megosztottságon.

Arra a kérdésre, hogy mikor jöhet létre egy ilyen mozgalom, Keresztes László Lóránt azt válaszolta: folyamatosan dolgozik rajta, de nem attól jön létre, ha beszélnek róla, hanem akkor, ha csinálják, és elkezdenek konkrét ügyeket képviselni. Azt is elárulta: létrehozott egy zárt Facebook-csoportot (amelynek már 14 ezer felett van a tagsága), és ennek segítségével is toboroz, hogy megtalálja azokat az embereket, akik szeretnének közösen küzdeni a természeti kincsek megóvása érdekében.

Vannak olyan pártpolitikusok, akik már csatlakoztak a csoporthoz, de nem ez a jellemző, a képviselő úgy látja, a pártok még nem értették meg, hogy mit kellene tenni a helyes vízgazdálkodás ügyében, inkább civilek, gazdálkodók jelentkeznek támogatónak és aktív résztvevőnek.

Önmagában kevés a zöldpártiság

Tavaly márciusban Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója a választói hozzáállással kapcsolatban azt mondta: az emberek el tudják helyezni magukat a bal–jobb, illetve a konzervatív–liberális tengelyen, és képesek azonosulni az olyan ideológiai címkékkel, mint az, hogy zöld, szociáldemokrata, keresztény–konzervatív és liberális.

„De mindezek az öndefiniálások önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy a szavazók szocialista, szociáldemokrata, keresztény–konzervatív vagy zöld pártra szavazzanak. A választói döntések hátterei ebben a tekintetben is komplexek. Abból, hogy mit gondolok magamról, nem következik, hogy hova szavazok, mert egy választó nagyon sok minden a választói magatartás-vizsgálatokból ismert szempontot is mérlegel” – fejtette ki az IDEA Intézet kutatási igazgatója.

Azt is hozzátette, hogy a választók racionálisak, az ideológiai és érzelmi alapú elköteleződéseik egy dolog, mellettük az esélyes pártot is keresik. „Nem elveszett szavazatokban gondolkodnak” – jelentette ki az elemző.

Hasonlóan fogalmazott korábbi cikkünkhöz nyilatkozva Kovács János politikai elemző is, aki a zöld jelzőről azt mondta: „túlságosan általános”, mert miközben Magyarországon a mai napig nem történt meg „a posztmateriális értékrend zöldforradalma”, szinte mindegyik párt magának követeli a zöldgondolatiságot – függetlenül attól, hogy annak képviseletét jóléti ígéretekkel vagy a versenyképesség oldaláról rontják-e le.

Az elemző azt is mondta, hogy a „vegytisztán” zöldüzenetekre rezonáló szavazói réteg viszonylag szűk Magyarországon, azonban a választók nagy tömegei – különösen a fiatalabb generációk és az urbánusabb környezetben élők – nyitottak a zöldgondolatiságra. De ez leggyakrabban valamiféle „termékkapcsolással” jelenik meg a pártpreferenciákban. Pártpolitikai értelemben a hangsúly sokkal inkább azon a szimbolikus kérdésen van, hogy »ki az autentikus zöldpárt«, amelyik elég trendi ahhoz, hogy erős politikai vegyértékkel rendelkezzen. A 2024-es választási eredmények és az ellenzéki térfél átalakulása alapján kijelenthető, hogy ilyen párt most nincs a magyar politikában.

(Borítókép: Csónakok a Velencei-tó medrében Pákozd közelében 2022. július 28-án. Fotó:  Vasvári Tamás / MTI)