Áldás vagy átok az Airbnb? A VI. kerület szavazói most eldönthetik ezt a kérdést

Áldás vagy átok az Airbnb? Tiltsuk be vagy hagyjuk békén?

– ezzel a kérdéssel indította Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere azt a Facebook-posztját, amelyben bejelentette, hogy szeptember 2. és 16. között ügydöntő szavazást tartanak Terézvárosban a társasházi lakások Airbnb típusú szálláshelyként való kiadásának betiltásáról.

A bejelentés váratlanul érte a szálláshely-tulajdonosokat, különösen azért, mert az újraválasztott Soproni Tamás tavaly még a hvg.hu kérdésére azt nyilatkozta, hogy nincs a kerületnek a rövid távú lakáskiadások teljes tiltásra irányuló terve, „hiszen a korrekt módon működtetett Airbnb-szállások családok megélhetését szolgálják”. Ennek ellenére a polgármester a júniusi választási győzelme után már nyíltan beszélt az Indexnek a szavazásról.

A teljes tiltás nem aratott osztatlan sikert, és a kerület Airbnb-tulajdonosai „Hagyjuk élni Terézvárost!” szlogennel indítottak kampányt – a hírekkel ellentétben nem a szavazás ellen, hanem azért, hogy meggyőzzék a helyi lakosokat, hogy mennyi negatívummal járna a rövid távú lakáskiadás teljes tiltása.

Vannak érveink a konzultáció ellen, de mi mivel már eldőlt, hogy ez meg lesz tartva, ezért nekünk ezzel vitatkoznivalónk nincsen

– fogalmazott Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke.

Ügydöntő vagy nem ügydöntő?

Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását Airbnb típusú szálláshelyként?

– erre a kérdésre kell választ adniuk majd szeptember 2-ától az Erzsébetvárosi lakosoknak, pontosabban azoknak, akik rendelkeznek 2024. július 31. előtt kiállított állandó vagy tartózkodási címmel a kerületben, és elmúltak már 16 évesek.

„Elképesztő, hogy akik egyébként ott dolgoznak minden nap Terézvárosban, csak nem ott alszanak, azok nem kapnak lehetőséget arra, hogy elmondják a véleményüket. Más lenne a történet, ha valódi szavazásról lenne szó, mert akkor teljesen egyértelmű lenne, hogy a törvényben meghatározott – 18. életévét betöltött, közügyektől el nem tiltott stb. – lakók szavazhatnak. Jelenleg viszont a polgármester önhatalmúan kizár egy jó nagy csoportot ebből a közvélemény-kutatásából” – fogalmazott a MAKE elnöke, aki szerint az is problémás, hogy a most albérletet kivevő fiatalok már nem szavazhatnak, mivel csak a július 31-ig kiállított lakcímkártyával lehet szavazni.

– jelentette ki Schumicky Balázs, aki szerint irányított a kérdésfeltevés, manipulált, hogy kik vehetnek részt a szavazáson, és kik nem.

„Ez nem egy népszavazás, és főleg nem ügydöntő. Ez egy közvélemény-kutatás vagy adatbázis-építés, hiszen arról, hogy az adatokkal mi történik, nem tudunk semmit” – fejtette ki, majd felhívta a figyelmet arra, hogy nincsen érvényességi és eredményességi küszöb, azaz ha csak az emberek 5 százaléka megy el szavazni, akkor ő dönthetnek a többiek sorsáról.

Itt fontos megjegyezni: olyan szempontból mindenképpen ügydöntő a szavazás, hogy a kérdésre adott „igenek” többsége esetén a polgármester olyan rendelet elfogadását terjeszti a terézvárosi képviselő-testület elé, amely nulla napban korlátozza a kiadható napok számát a magán- és egyéb szálláshelyek esetében.

Egy valódi szavazáson pontos törvényi garanciák vannak a szavazás tisztaságára vonatkozóan, és lehet hol fellebbezni, itt ilyen biztosítékok nincsenek

– tette hozzá a MAKE elnöke.

Milyen hatással van az albérletpiacra az Airbnb?

Soproni Tamás kifejtette, hogy szerinte hamisak azok a felvetések, amelyek szerint az Airbnb nincs hatással a helyi lakáspiacra, hiszen Terézvárosban a lakások nagyságrendileg 8 százalékát hasznosítják rövid távú kiadásra, ami 2226 ingatlant jelent. „Megdöbbennék, hogyha a kínálati oldalon ennyi lakásnak a piacra kerülése nem lenne semmilyen hatással akár az albérletárakra, akár az ingatlanárakra” – mondta Soproni egy korábbi interjújában.

Ezzel szemben a MAKE elnöke úgy látja, hogy nem sok ráhatása lesz az ingatlanokra, ha viszont mégis lesz, akkor az pont ellentétes hatású lesz ahhoz képest, mint amit a polgármester várna. Szerinte lakhatási válságról a hatodik kerületben amúgy sem lehet beszélni, mert 11 év alatt a kerületből kiköltözők, valamint az új lakások építése miatt 10 ezerrel több lakás jut a lakosokra, mint korábban.

Ha mégis rászabadulna a piacra kétezer, rendkívül jól felújított lakás, az tovább fogja emelni az árakat, hiszen ezek az ingatlanok jóval az átlagár felett kerülnének meghirdetésre, ami miatt a többi albérlethirdető azt látná, hogy a kerületben jóval magasabb összegért is lehet ingatlant kiadni, így ők is emelnének az áraikon

– részletezte Schumicky Balázs, majd megjegyezte, hogy feltehetően az Airbnb-k egy jelentős része be se kerülne az albérletpiacra.

Soproni Tamás egy interjújában kifejtette: a VI. kerület készen áll arra, hogy egy lakásügynökséggel segítse az airbnb-s lakások hosszú távú kiadását, ami lényegében azt jelentené, hogy az önkormányzat a piaci árnál valamivel alacsonyabb bérleti díj fejében garanciát vállal a lakástulajdonosok felé, hogy a bérleti időszak végén a lakást ugyanabban az állapotban kapják vissza, amilyenben azt kiadták.

Az airbnb-s lakások szempontjából ennek semmi értelme nincsen. Nem véletlenül nem sikertörténet ez sehol sem, ahol ezzel próbálkoznak

– szögezte le Schumicky.

„Ezzel a lakásügynökséggel Soproni Tamás közvetve elismeri, hogy nagyon komoly gondot okoz az albérleti szektor szabályozatlansága. Az, hogy nincsenek sem az albérlők, sem a bérbeadók bebiztosítva, és simán előfordulhat, hogy olyan albérlők kerülnek be a lakástulajdonosok otthonaiba, akik több kárt okoznak, mint amennyi jót hoznak” – tette hozzá a MAKE elnöke, aki szerint Soproni Tamás egy olyan piaci szegmensbe akarja betolni erőszakkal az airbnb-zőket, amely hatalmas kockázattal jár a tulajdonos részéről.

„Pont emiatt a kockázat miatt is mondjuk azt, hogy az Airbnb-k egy része a tiltás után sem kerül be az albérletpiacra” – jegyezte meg Schumicky Balázs.

Nem biztos, hogy jobban járnak a lakók az Airbnb-k betiltásával

A legfőbb érv az Airbnb-k betiltása mellett, hogy a turisták nem tartják be a békés együttélés szabályait, zavarják a lakók nyugalmát. Ezért a MAKE a közérdekű adatigénylés keretein belül kérte az önkormányzatot, közölje az érdekvédelmi szervezettel, hogy az elmúlt években, évekre lebontva:

• Hány lakossági panasz érkezett a turisták miatt?
• Ezekre mit reagált az önkormányzat?
• Milyen büntetéseket szabtak ki a magán- és egyéb szálláshely-szolgáltatókra?
• Hány ilyen szolgáltatót töröltek a nyilvántartásból?

„Letelt a törvényben meghatározott 15 nap válaszadási idő, majd polgármester az utolsó pillanatban kért még egyszer 15 napot. Tehát majd a kampány és a szavazás után fog tájékoztatást adni” – mondta Schumicky Balázs, aki hozzátette, hogy hasonló kérdéseket feltettek az albérlőkkel és a helyi lakosokkal kapcsolatos panaszok miatt is, de azokra sem kaptak választ.

A MAKE elnöke szerint a legfőbb problémát nem az Airbnb-k jelentik, ugyanis a kerületben működő, turisták számára kiadott lakások 75 százaléka 2–4 fő befogadására alkalmas, így elsősorban párok és családok veszik őket igénybe. Ezzel szemben a bulituristák a hostelekben szállnak meg.

„Amennyiben betiltják az Airbnb-ket, a társasházban a közösségi együttélés szabályait be nem tartó bulituristák tömegei továbbra is problémát fognak jelenteni, mert a társasházakban működő hostelek továbbra is kontroll nélkül működhetnek, és jellemzően az ilyen a nagy kapacitású olcsó tömegszállásokon szállnak meg ezek a vendégek” – fogalmazott Schumicky.

Ráadásul a kerületben kevés az új építésű lakás, így gyakran megesik, hogy a társasházaknak váratlan felújításokkal, javításokkal kell megküzdenie. Ezekben pedig nagy segítséget jelent a társasházaknak egy-két Airbnb-tulajdonos.

Ki az, aki finanszírozóként tud fizetni egy rendkívüli javítás esetén? Hát az, akinek pénze van

– mondta a MAKE elnöke és kiemelte, hogy a kiadóknak alapvető piaci érdeke, hogy rendben legyen tartva az ingatlan, hogy működjenek a liftek és tisztaság legyen, mert ez segíti az ő vállalkozását, hiszen a vendég nem csak a lakás belsejét fogja értékelni, hanem a teljes társasházat.

Ráadásul amennyiben a mostani Airbnb-k albérletekké alakulnak, abban az esetben 3–4 ezer fővel megnő a kerület lakossága, ami elképesztő infrastrukturális terhet jelent majd a kerületnek, nem lesz elég parkolóhely, nem lesz elég óvodai és iskolai férőhely, hiszen ezeket a szolgáltatásokat a turisták nem vették igénybe, az albérlők viszont igen.

Milyen lehetőségek vannak a tiltáson túl?

Az önkormányzat független a kérdésben, ettől függetlenül a politikusok kampányolhatnak egyik vagy másik oldal mellett. Így tesz Soproni Tamás is, aki egyértelműen az Airbnb-k betiltása mellett érvel megszólalásaiban. Ez nem meglepő, hiszen korábban egy 2020-as országgyűlési felhatalmazás alapján kerületi szabályozást alkottak, hogy korlátozzák az Airbnb-ket, azt viszont a kormányhivatal túl széles körűnek találta, és megsemmisítette.

„Valóban akartak további előírásokat hozni, ebben a munkában pedig mi is részt vettünk, és fel is hívtuk a figyelmet, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy az önkormányzat önkényesen további előírásokat hozzon, így bármit is próbálnak meg létrehozni az jogszabályellenes lesz” – emlékezett vissza Schumicky Balázs, aki hozzátette, hogy ennek ellenére a VI. kerület egy éven keresztül dolgozott egy szabályozás létrehozásán.

A MAKE elnöke megjegyezte, hogy voltak olyan ötletek az önkormányzat részéről, amelyeket ők is tudtak volna támogatni, de egyértelmű volt, hogy ezek nem mennek majd át a kormányhivatal szűrőjén.

Egy évet elpazarolt az önkormányzat a valódi és hatékony megoldás keresése helyett

– jelentette ki Schumicky.

A MAKE elnöke több példát is hozott arra, hogy milyen megoldásokkal lehetne egyszerre kielégíteni a kiadók és a kerületben lakók igényeit is. Schumicky egy barcelonai példával kezdte, ahol korábban komoly problémák voltak a turistákkal, ezért az önkormányzat kötelezte a magán-szálláshelykiadókat, hogy szereljenek fel zajérzékelőket.

Ez a 80–100 euró közötti áron mozgó eszköz nem rögzít hangot, nem továbbít hangot, csak a decibelszintet figyeli, és ha ez elér egy bizonyos határt, akkor küld a vendégnek és a szállásadónak is egy automata figyelmeztető hívást és egy sms-t.

A házigazdák a házirendbe beleírták, hogy két riasztás után a vendégnek azonnali hatállyal el kell hagynia a szálláshelyet, pénzbeli visszatérítés nélkül

– magyarázta el a működésüket a MAKE elnöke, aki kiemelte, hogy ezeket az eszközöket és feltételeket a szálláshely-közvetítő cégek is elfogadják.

Azonban Schumicky Balázs két közelebbi példát is hozott, és pozitívan vélekedett a VII. kerület és a V. kerület szabályozásáról, szerinte erről a két kerületről példát lehetne venni. Erzsébetvárosban társasházi közgyűlési határozat szükséges az Airbnb üzemeltetéséhez, tehát a lakók dönthetik el, hogy az adott épületben legyen-e Airbnb, vagy sem. A V. kerületben pedig meghatározta az önkormányzat, hogy adott társasházban maximum hány Airbnb üzemelhet, ami megállította az Airbnb-k túlzott elterjedését.

(Borítókép: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images)