Szentendrén a Postás strand már elesett, többen az autójukban töltik a következő napokat

Különös mederben folyik az élet és a Duna is Szentendrén. A belvárosban turistacsoportokkal teli vendéglátóhelyekkel, kutyát sétáltató, békésen beszélgető helyiekkel találkozni, miközben a Duna partján megkülönböztető mellényes biztonsági személyzet figyel arra, hogy senki ne menjen be az árvíz miatt lezárt területre.

Mellettük a szentendrei Városi Szolgáltató munkatársai, a vízügy szakemberei és az önkéntesek már bokáig vízben állva pakolják a homokzsákokat azon a szakaszon, ahol a korábbi napokon felépített mobil gát már nem védi a várost.

Az árvízi védekezésnek két fő színtere van Szentendrén: a Postás strand és környéke, valamint a Duna korzótól északra fekvő Ady Endre út térsége. Előbbit éri el korábban az árvíz, a terület jelentős része már tegnap is víz alatt volt. Az egyik vízügyes szakértő úgy fogalmazott, hogy a Postás strand „elesett”, így mi is oda látogattunk ki először.

Már bokáig érő vízben dolgoznak az önkéntesek

A területen lévő játszótéren több gyerek is játszott, annak ellenére, hogy méterekre a csúszdától már bokáig érő víz borította a földet. Az önkéntesek itt alakították ki az egyik állomásukat, ahol homokzsákokat töltöttek, amelyekkel körberakták a helyi büfét, valamint gátat húztak fel, hogy megakadályozzák, hogy a Duna további területeket foglaljon el. Az önkéntesek között találkoztunk Szentendre polgármesterével, Fülöp Zsolttal is, aki éppen homokzsákokat vitt a Postás strand már elárasztott részén keresztül.

Nyugtával dicsérjük a napot, de az előkészületekkel jól állunk, van elég önkéntesünk, van elég homokzsákunk és van elég homokunk

– fogalmazott Fülöp Zsolt, aki elárulta, hogy éppen 50 katona érkezik a városba azért, hogy segítsenek a védelem előkészítésében.

A polgármester kifejtette, hogy olyan szempontból szerencsés helyzetben van Szentendre, hogy elég viszonylag rövid szakaszon védekezniük homokzsákokkal, ugyanis a 2013-as árvíz óta sok vízügyi fejlesztés történt. A legnagyobb rész, ahol homokzsákokra van szükség, az egy 300 méteres szakasz az Ady Endre útnál, de ott is csak 40 centiméter magasra kell felpakolniuk a zsákokat.

– tette hozzá a polgármester.

Vannak, akik már kiköltöztek otthonukból, és az autóban fognak lakni a következő napokban

Az Ady Endre úton kupacokba hordták a homokzsákokat a szentendrei Városi Szolgáltató munkatársai, de még nem kezdtek neki a gátépítésnek az önkéntesek, ugyanis a Postás strand élvez elsőbbséget a védekezés szempontjából. Egyelőre 3 ezer homokzsákot készítenek ki a szakaszra, azonban ha az kevésnek bizonyulna, akkor még van tartaléka a Városi Szolgáltatónak.

Az Ady Endre út mellett található Japánkert munkatársai folyamatosan dolgoztak, mert bár ők a gát mögött lesznek, a talajvíz komoly gondot fog jelenteni, így a kert legmélyebb pontjait és tavait körbeépítik homokzsákokkal, valamint előkészítenek egy szivattyút is, ha a rögtönzött gát nem lenne elég.

Azok, akik a hamarosan elkészülő homokzsákfal mögött élnek, nyugodtan figyelték az eseményeket, ellentétben azokkal, akik a már ártérnek tartott Sziget utcán és környékén laknak. Az önkormányzat biztosít ingatlanonként 100 homokzsákot a helyieknek, sokan ezekből és saját készítésű homokzsákokból készítenek falakat ingatlanaik közé, azonban az idősebbek inkább értékeiket pakolják ki otthonaikból.

Holnaptól én már ott alszom

– mutatott ki a kertje előtt álló autójára egy helyi férfi, aki ismerősei segítségével utánfutókra pakolta bútorait és értékeit, megjegyezve, arra készül, hogy majdnem egy hétig kell majd autójában élnie. Ő egyetértett a polgármesterrel abban, hogy az ártéren fekvő épületeket nem lehet megvédeni, de megérti, hogy az új építésű ingatlanok lakói azért próbálkoznak.

Mindenki döntse el, hogy mi az, amit időben, pénzben, energiában bele tud vagy bele akar tenni otthona védelmébe.

„Az önkormányzat minden támogatást megad, viszont azoknak van csak reális esélyük megvédeni az ingatlanukat, akik nagyon közel laknak a 11-es úthoz. Kevesen tudják, mert már jelentős mértékben beépült a környék, de a 11-es út lényegében egy gát, az alatta lévő, parton fekvő rész pedig egy ártér, tehát sajnos ott másképp kell védekezni” – magyarázta el nekünk a polgármester, aki megjegyezte, hogy előre szóltak a lakóknak, hogy az elektromos hálózatot milyen ütemben kapcsolják le a területen.

Nem a vízállás magassága jelenti a legnagyobb gondot

A védekezés nem addig tart, amíg megjön a nagy árhullám

– jegyezte meg Fülöp Zsolt, aki szerint nagyon nem mindegy, hogy a levonulási időszak meddig tart.

„Most úgy néz ki, hogy sajnos egy héten keresztül védekeznünk kell. Emiatt okozhat problémát az, ha átáznak a zsákok, vagy szivárogni kezd a gát. Tehát hiába van az a helyzet, hogy Szentendrén szombat-vasárnap lesz a tetőzés, nem addig védekezünk, hanem még utána hosszú napokig, amíg visszatér a folyó a medrébe” – tette hozzá a polgármester.

Megerősítette Fülöp Zsoltot a szentendrei Városi Szolgáltató egyik munkatársa is, aki szerint nem a vízállás magassága jelenti a fő gondot, ugyanis az várhatóan alacsonyabb lesz a 2013-as csúcsnál, hanem az, hogy elhúzódik az árvíz, ami komoly terhelésnek teszi ki a védelmi építményeket. Tovább rontja a helyzetet, hogy hiába van sok önkéntesük, ők egy esetleges gátszakadásnál jóval nehezebben mozgósíthatóak, mint a hivatásosok, így valószínűleg nagy nyomás lesz rajtuk még a következő héten is. Ennek ellenére úgy gondolja ő is és néhány önkéntes is, hogy túl nagy a pánikkeltés az árvízzel kapcsolatban, ezért van, aki a mobil gát mögött is körberakta homokzsákokkal az otthonát.

A 2013-as árvíznél is megoldottuk, most jobban fel vagyunk készülve, úgyhogy megoldjuk ezt is

– mondta el az egyik helyi lakos, aki beállt önkéntesnek.

Az árvízhelyzetről az Indexen is beszámolunk folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkban, amelyet itt követhet nyomon.Időjárás-előrejelzésünket a   https://index.hu/idojaras oldalon kísérheti figyelemmel.

(Borítókép: Szentendre 2024. szeptember 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)