Minden, amit a budapesti árvízről tudni kell

Az évtized árvizének nevezik a mostanit. Budapestre is igaz ez? 

Igen, ebben az évtizedben még nem volt ilyen magas a Duna vízállása, mint ezekben az órákban. Péntek hajnalban haladta meg a víz magassága a 800 centimétert. Láng István országos vízügyi főigazgató szerint a következő órákban lassú emelkedés várható Budapestnél, szombat estig még körülbelül ötven centiméterrel fog emelkedni a Duna vízszintje, ezt követően lassú apadásnak indul a folyó. 

Ez azt jelenti, hogy nem dől meg az abszolút csúcs Budapestnél? 

2013. június 9-én 891 centiméter volt a Duna vízállása a Vigadó téri mérésnél. Ez a hivatalos „rekord”. Az elmúlt két évtizedben különösen sok árvíz volt a Dunán: az évezred első nagyobb árhulláma 2002 nyarán érkezett, és az augusztus 18-i, 848 centiméteres budapesti tetőzésével az addig mért legnagyobb vízszintet eredményezte. A következő csúcsérték 2006 tavaszán született, az április 4-én bekövetkezett 860 centiméteres tetőzéssel. Az ezt követő évek átmenetileg rekordoktól mentesek voltak, bár 2010-ben a legnagyobb vízállást igencsak megközelítették a vízszintek. Majd jött a már említett 2013, és egy újabb, minden eddiginél nagyobb árhullám vonult le a Dunán. Egészen napjainkig nem alakultak ki jelentősebb áradások a folyón. Az elmúlt 10 évben a vízállások a budapesti vízmércén egyetlen alkalommal sem érték el a 600 centimétert. 

Előzetes kalkuláció alapján milyen magasan tetőzhet a Duna Budapesten?

A fővárosban, szombaton 7 és 13 óra között 835-845 centiméter magasságban tetőzhet a folyó.

Meg lehet becsülni, mennyi víz folyik át ebben az időszakban Budapesten?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság óránkénti közléseiben a vízállás mellett a vízhozamot, vagyis a folyók keresztmetszetein másodpercenként átfolyó vízmennyiséget is megadja. Az Időkép munkatársai számolták ki, hogy mennyi víz vonul le a Dunán a következő napokban. A Duna fővárosi szakaszán hétfő éjféltől csütörtök délutánig − az emelkedő vízszint miatt jelenleg körülbelül 7500 köbméter per másodperc sebességgel számolva − már csaknem egybalatonnyi víz ömlött át. A folyamat a következő napokban tovább is gyorsul, így a következő balatonnyi adag két és fél nap alatt lezúdul. A szakemberek szerint így egy hét alatt kétbalatonnyi víz halad át a Duna medrén a fővárosnál.

Melyek a kritikus szakaszok jelenleg a fővárosban?

A Fővárosi Csatornázási Művek mint Budapest árvízi védekezésével megbízott társasága 9 méter magasságig mindenhol elvégezte a szükséges védvonali zárásokat, a kiegészítő magasításokat és megerősítéseket. Budapesten 88 kilométer a fővédvonal, ennek a három legkritikusabb helyszíne a Margit-sziget, a Római-part, valamint az újpesti Duna-part néhány pontja. A belvárosi részen a Bem tér a legalacsonyabb pont, a Batthyány téri metrómegállót már körbezsákolták, illetve már le is zárták.

A Margit-sziget déli irányban lejt, a homokzsákok emiatt nem mindenütt egyforma magasak. Az Index stábja több alkalommal is járt a helyszínen, ahol Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója elmondta, hogy a legmagasabb előre jelzett vízálláshoz képest 20-30 centiméterrel magasabban kell védekezni a szigeten, úgyhogy 9-9,2 méterig építették a védvonalat. A Margit-szigeten egyébként nincs kiépített védmű, de az elmúlt napokban 650-en folyamatosan azon dolgoztak, hogy csaknem 500 ezer homokzsákból kiépítsék az ideiglenes gátat. 

A Római-parton is hasonló munkák zajlottak, összesen 500 ezer homokzsákkal készültek a víztömeg érkezésére. A Fővárosi Csatornázási Művek a Királyok útján is elvégezte az agyagos megtámasztását a fővédvonalnak. Az Index stábja péntek délelőtt járt a helyszínen, riportunkból kiderült: folyamatosan dolgoznak a Római-parton, ahol a fővédvonal nem a parton található, így rengeteg házat fenyeget a víz, miközben nem a III. kerület feladata az árvízvédelem. Ezekben az órákban is önkéntesek sokasága segít a bajba jutott ingatlantulajdonosoknak. 

A Hajógyári-szigeten nincs védekezés, ugyanis az „nem mentett területnek minősül”, illetve az ottani védekezés centikkel emelné meg a vízszintet Budapest más területein, ezt pedig szeretnék elkerülni. A 3. kerület összehívta a védelmi bizottságot, a Nánási és Királyok útjától a Duna felé eső részen, vagyis a hullámtérben nincs városszintű védekezés, az ottani ingatlanok tulajdonosai saját tőkéből, illetve az önkormányzat segítségével védekeznek az árhullám idején.

A Dagály fürdőnél mobil gátat építettek, amellyel elsősorban a fürdőt védik. Ez a gát első, éles „bevetése”. 

Veszélyben vannak-e Budapest ismert épületei, terei?

Csütörtökön a délelőtti órákban öntötte el a Duna a teljes pesti alsó rakpartot, ami az Országház épületét is érintette, de a szakemberek szerint a világhírű épület nincs veszélyben.

A Batthyány teret is péntek hajnaltól kiemelten védik, így a metróállomást és a HÉV alagútját is.

Budafok és Tétény alacsonyabban fekvő területeit már elborította a víz, a nagytétényi Kastélypark melletti természetvédelmi területet birtokba vette a Duna, egyik-másik vendéglátóegység bajban van, de a kastélyt nem fenyegeti.

A Duna fővárosban folyó déli szakaszáról kevesebb hír érkezett (Csepel, Kopaszi-gát környéke), hol tart ott a védekezés?

Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kommunikációs vezetője az Indexnek elmondta: a felszín feletti védekezési tevékenységre kisebb arányban volt szükség Csepelen. Itt is időben lezárták a csatornazsilipeket, és árvízi üzemmódba kapcsolták az átemelőtelepeket, mint ahogy a város többi pontján is.

Hol tart jelenleg a teljes szakaszon a védekezés?

Karácsony Gergely főpolgármester péntek reggeli posztja szerint Budapest felkészült az árhullámra, de a neheze csak most jön. A városvezető szerint a fővédvonalon 9 méteres magasságig épültek ki a szükséges helyeken az ideiglenes gátak. A védművek kiegészítő megerősítését is elvégezték a biztonság fokozása érdekében.

Karácsony Gergely a védekezést megfelelőnek minősítette, mi történik egy váratlan, rendkívüli eseménynél? 

Bátori Marianna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek készenléti és figyelőszolgálata szüntelenül járja a gátakat. Ha bármilyen árvízi jelenség (pl. buzgár, fakadó vagy szivárgó víz) lépne fel, akkor a készenléti egységek azonnal bevethetők. 

Milyen közlekedési változásokat hozott az árvíz?

A budai oldalon lezárták az M2-es metró Batthyány téri állomását, a szerelvények csak áthaladnak a megállón, le- és felszállni nem lehet. A korlátozás a H5-ös HÉV alagútját is érinti, ahová a szerelvények nem hajtanak be a Batthyány téri végállomására. A vonatokra a Margit hídnál a felszínen kialakított ideiglenes végállomáson lehet csak fel-, illetve leszállni. A 19-es villamos két szakaszon közlekedik. A Bécsi út / Vörösvári úttól induló villamosok közül minden második szerelvény csak a Batthyány térig, a többi villamos pedig a Clark Ádám térnél, a Jégverem utcánál kialakított ideiglenes végállomásig jár. Kelenföld felől a Clark Ádám tér megállóhelyig közlekednek a villamosok. A 41-es villamos a Lánchíd környékét elkerülve, a Krisztina körút – Széll Kálmán tér – Margit körút útvonalon terelve közlekedik. A 34-es autóbusz a 134-es busz útvonalán (Czetz János utca – Mátyás király út – Batthyány utca) közlekedik, ezért nem érinti a Békásmegyer és a Rómaifürdő közötti megállókat. A 106-os buszjárat terelve közlekedik a Göncz Árpád városközpont felé, nem érinti a Nánási út, a Silvanus sétány, a Pók utca és az Aquincum megállót.

A Margitsziget lezárása miatt a 26-os és a 22-os buszok nem közlekednek, a 4-es, 6-os villamosok pedig nem állnak meg a Margitsziget / Margit híd megállóhelyen.

A pesti oldalon a 2-es, 2B és 23-as villamosok két szakaszon közlekednek: a Jászai Mari tér felől csak a Kossuth Lajos térig, Dél-Pest felől pedig csak a Március 15. térig. A 104, 104A, 196 és 204-es autóbuszok Rákospalota, illetve Újpalota felé nem állnak meg az Újpest, Árpád út hajóállomás megállóban.

Az árvízzel együtt megjelentek a veszélyeztetett partszakaszokon a katasztrófaturisták is. Milyen szabályok vonatkoznak rájuk?

A rendőrség szerdán közleményt adott ki, amelyben arra kértek mindenkit, hogy az árvízi védekezésben dolgozókat ne akadályozzák bámészkodással, fotózkodással. „Ezzel nemcsak hátráltatják a munkát, hanem saját testi épségüket is veszélyeztethetik.” 

A lábatlankodó katasztrófaturisták ellen létezik jogi szankció is. A katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint ugyanis a beavatkozás akadályozásáért bírság szabható ki. Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: rendszeresen előfordul, hogy balesetek, tűzesetek vagy éppen egy árvíz helyszínén kíváncsiskodók gyűlnek össze, akik akadályozzák a beavatkozók munkáját. Hozzátette: ha valaki akadályozza a beavatkozást, húszezer forinttól egészen hárommillió forintig terjedő bírságra számíthat. A bírság pontos összege attól függ, hogy milyen mértékben akadályozza valaki a munkálatokban részt vevők munkáját, mekkora az így okozott veszély vagy kár.

Az árvízhelyzetről az Indexen is beszámolunk folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkban, amelyet itt követhet nyomon. Időjárás-előrejelzésünket a https://index.hu/idojaras oldalon kísérheti figyelemmel.

(Borítókép: Budapest 2024. szeptember 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)