Vitézy Dávid: Teljes tévút, hogy a kormány a vasút helyett a repülőtéri gyorsforgalmi utat fejleszti

„Az első számú prioritás az út megépítése. [...] Ha megépül az út, akkor kérdés, hogy a vasútra mennyi és milyen szükség lesz. Egyelőre az útra van pénz. Semmilyen vasútfejlesztésre nincsen pénz” – idézi Vitézy Dávid Lázár János építési és közlekedési minisztert a Liszt Ferenc Repülőtér bekötésével kapcsolatban.

A közlekedési szakember azonban úgy gondolja, hogy pénz arra van, amire a kormány akarja. Véleménye szerint az lenne a helyes, ha elsőként vasutat építenének a reptérre, nem pedig gyorsforgalmi utat, Lázár János azonban kedden mégis bemutatta a repülőtéri gyorsforgalmi 2×2 sávra bővítésének látványterveit.

Vitézy Dávid szerint ezzel két gond is van. Az első, hogy a kötött pálya fontosabb és sürgetőbb. Egyetért azzal, hogy rendbe kell tenni reptéri úton lévő tarthatatlan állapotokat, de ez a feladat másodlagos ahhoz képest, hogy Európában lassan egyedülállóvá válik a budapesti repülőtér azáltal, hogy nincs és nem is épül kötöttpályás kapcsolat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Bukarestben és Szófiában már megépült, Prágában épül, Varsóban és Bécsben pedig rég működik a repteréi vasút.

Nálunk a reptéri vasúti fővonali bekötésre a tervek készen vannak, az építési engedélyek hatályosak, holnap lehetne építkezni – ehelyett megint a vasútfejlesztés áll, és ki tudja, mire vár, miközben ahogy vidéken az autópályákkal, Budapesten is csak közúti fejlesztésben gondolkodik a kormány

– emelte ki a szakember.

Vitézy Dávid szerint a kormány tervével az a másik probléma, hogy a gyorsforgalmi utat ma több mint 95 százalékban nem a reptéri forgalom használja, hanem a 4-es út agglomerációs autóforgalma Vecsés, Monor és az M0 felől. Elmondása szerint az út bővítésével további ingázó autóforgalmat vonzunk Budapestre, miközben a város így is túl van terhelve. „Már csak ezért is igaz az: a vasút fejlesztése elsődleges” – tette hozzá.

A szakember szerint amennyiben a kész tervek szerint megépülne a reptéren át az átmenő vasúti fővonal, akkor a meglévő mai 100a fővonalon az S50-es elővárosi vonatok 15 percre sűríthetők lennének, ezáltal az agglomerációs ingázók számára is versenyképesebb lenne a vasút. Ezzel szemben, ha a vasutat nem fejlesztjük, és 2×2 sávon jöhet be a forgalom, akkor ez a belvárost, az Üllői utat fogja túlterhelni, még több autó jön be az agglomerációból a fővárosba.

Budapest és az ország, de még a repülőtér érdeke is az, hogy a vasút épüljön elsőként. Nem kínai luxusvonat, hanem a vasúti hálózatba integrált tömegközlekedési megoldás. Azt a közpénzt, amit a kormány a gyorsforgalmi útra akarna költeni, költsék a vasútra, a tervek készen vannak, holnap építhetik

– fogalmazott Vitézy Dávid.

A kormány szerint már a külföldiek előtt is kínos az út állapota

Mint beszámoltunk róla, környezetvédelmi hatósági eljárás és közmeghallgatás indult a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közúti elérhetőségének javítása ügyében, derül ki a kormányhivatalok oldalára feltöltött dokumentumból.

A kormány tarthatatlannak látja a reptérre vezető út állapotát, az már a Magyarországra repülővel érkező külföldiek előtt is kínos, ezért előkészíti annak átfogó fejlesztését

– olvasható a dokumentumban.

A fejlesztés az Üllői út – Határ út csomóponttól Budapest közigazgatási határán kívül, a Market Center csomópontjáig terjed. A közösségi közlekedés előnyben részesítésével szélesítik, javítják a keresztirányú közúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat, biztosítják a szükséges zajvédelmet, és növelik a zöldfelületet. Ezzel „egységes, korszerű, nagyvároshoz méltó” utat hoznak létre.

Az eljárást a Főmterv Zrt. és az Utiber Kft. konzorciumának meghatalmazásával a Viköti Kft. nyújtotta be, és az egész az Építési és Közlekedési Minisztérium meghatalmazása alapján történt. A felújítások kezdete legkorábban 2026-ban várható, a teljes beruházást 3,5–5 év hosszúságúra becsülik, legkorábban 2030-ban adhatják át a forgalomnak.