A nyugdíjasok Sulyok Tamástól kérik az életkörülményeik javítását, ám aligha erre a válaszra számítottak

A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály még augusztus elején fordult levélben a köztársasági elnökhöz, Sulyok Tamáshoz a nyugdíjasok érdekében. Az elnök szerint a legfontosabb problémák, hogy

• több mint félmillió nyugdíjas (504 ezer fő) él a megélhetéshez minimálisan szükséges (140 ezer forint) összeg alatti ellátásból,
• növekszik a szakadék a hátrányos helyzetű településeken élő idősek, valamint a nők és a férfiak ellátmánya között,
• illetve a korábban nyugdíjba vonultak ellátása egyre jobban lemarad a friss nyugdíjaktól.

Karácsony Mihály mindemellett arra kérte az államfőt, hogy kezdeményezze a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását, kiszolgáltatottságuk csökkentését és társadalmi megbecsülésük emelkedését célzó törvénytervezet elkészítését. A Nyugdíjas Parlament azért fordult Sulyok Tamáshoz, mert az Alaptörvény kimondja, hogy „törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet”, így Sulyok Tamás tudja közvetíteni kéréseiket.

Új törvény a nyugdíjasok életminőségének javítása érdekében

A Nyugdíjas Parlament hangsúlyozta, hogy egy, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását célzó törvénytervezetnél számos szempontot kellene figyelembe venni, például a fenntarthatóság és a méltányosság jegyében.

A fenntarthatósággal kapcsolatban a Nyugdíjas Parlament arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősek a közfelfogással ellentétben nem tehertételt, hanem erőforrást jelentenek a társadalom számára, valamint szerintük megfelelő ösztönzőkkel növelhető a nyugdíjcélú öngondoskodást segítő pénzügyi termékek népszerűsége. Hozzátették azt is, hogy a közfinanszírozott nyugdíj fedezete jelentősen növelhető az állami szervek működési hatékonyságának növelésével.

A 24.hu beszámolója szerint a méltányosság érdekében pedig azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy a Magyarországon nyugdíjjogosultságot szerzett idős személy összevont pénzbeli jövedelmének legalacsonyabb értéke ne legyen kevesebb a tárgyévi átlagos öregségi nyugdíj hatvan százalékánál.

Kérik továbbá a nemektől és a településektől függő, valamint a nyugdíjba vonulás időpontjából adódó méltánytalanságok korrigálását is. Mindemellett szeretnék azt is, hogy a megállapított közfinanszírozott öregségi nyugdíj legmagasabb értékét maximálják és a tárgyévi közfinanszírozott öregségi nyugdíj indexálását az előző év nemzetgazdasági bruttó átlagkereset növekedésével megegyező mértékben határozzák meg. Kérték azt is, hogy a „tizenharmadik havi nyugdíjat” a jövőben azonos összegben folyósítsák az arra jogosultaknak.

A Nyugdíjas Parlament szeretné elérni azt is, hogy az idősek önszerveződő érdekképviseleti szervei közötti kapcsolatokat rendezze az államigazgatás, vagyis hozzanak létre köztestületet, illetve Idősügyi Tanácsot, ezzel intézményesítve a kormányzati szervek és az országos, valamint helyi hatókörrel tevékenykedő idősek önszerveződő érdekképviseleti szervezetei közötti kapcsolatokat.

A Sándor-palotának nincsen hatásköre a kérdésben

A köztársasági elnök válaszában elismerte, hogy méltányolhatóak a Nyugdíjas Parlament által felvetett a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását, kiszolgáltatottságának csökkentését és társadalmi megbecsülésük emelését célzó igények. Azonban a nyugdíjrendszer és annak finanszírozása a kormány feladata, így ezekben a kérdésekben korlátozottak a Sándor-palota lehetőségei.

A válaszukban kitérnek arra, hogy a Karácsony Mihály által idézett törvénykezdeményezési jog csupán kivételes helyzetekben gyakorolható és eddig csak egyszer került rá sor még 33 évvel ezelőtt a taxisblokád idején. Ettől függetlenül Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos számára az idősek megbecsülése és elkötelezett a életkörülményeik javításáért.