Ultrahanggal is kimutatható: valóban megszakadhat a szívünk

A szívinfarktusos esetek egy részénél szintén sérül a szívizom, lehet ritmuszavar, de nincs látható érbetegség. Ennek egyik fajtája a Takotsubo-szindróma – ismertette a kórházigazgató. Ez egy speciális, japán poliphalászedényről kapta a nevét az ultrahangkép alapján, mivel 1990-ben itt írták le először a kórképet.

Középkorú vagy idősebb nőknél fordul elő érzelmi megrázkódtatásra, szeretett személy vagy munkahely elvesztése miatt, természeti katasztrófa, baleset, támadás, nagy fájdalom és akár asztmás roham hatására. Egyelőre nem tudják, a kórkép miért nem specifikus, de a kutatók szerint valószínűleg hormonális háttere van, a csökkent ösztrogéntermelés miatt lehetnek sérülékenyebbek a menopauzán átesettek.

Itthon is előfordul a megtörtszív-szindróma

Az Egyesült Államokban évente majd 100 ezer ilyen esetet regisztrálnak, 90 százalékban nőknél, de itthon is előfordul a betegség. Toldy-Schedel Emil kardiológus szerint a szívrohamhoz hasonló tünetekkel érkező betegek laborlelete vagy az EKG még nem utal a ritka – az infarktussal bekerülők 5 százalékánál előforduló – kórképre, az ultrahang azonban igazolja azt, a szív ilyenkor egy amforához hasonlít, amelyben a széles rész nem mozog.

„A magyar nyelvben a »meghasadt a szíve« szépen leírja ezt a jelenséget, ugyanis gyakran férj vagy barát temetése után kerülnek ezzel kórházba a betegek. Az érzelmi stressz hatására szívizom-károsodás következik be” – részletezte a szakorvos, hozzátéve: mivel infarktusról van szó, bele lehet halni abba, ha valakinek meghasad a szíve. Annak ellenére, hogy nem volt koszorúérbetegség-előzménye, a kezelés hasonló gyógyszerezéssel jár. A tünetek ugyan 4-6 héttel később megszűnnek, de mint a szívrohamnál, a Takotsubo-szindróma szívizomelhalással járhat, az esetek ötödében valódi szívelégtelenség következhet be, és újabb érzelmi megrázkódtatás hatására ismét jelentkezhet. Egyes kutatások a stresszhormonok, az adrenalin szívre gyakorolt bénító hatásával hozzák összefüggésbe.

Infarktussal sem mennek orvoshoz

„Sajnos a tragédiák azért is következnek be, mert az emberek egy része nem fordul azonnal orvoshoz. Ha az infarktusnál elzáródik az ér, mielőbb meg kell nyitni, mert az oxigén és a tápanyagok azon keresztül érkeznek a szívizomhoz” – mondta a szívgyógyász. Mint rámutatott, négy órán belüli beavatkozással nagyobb része megmenthető, 12 órán túl erre jóval kisebb az esély.

Azonnal mentőt kell hívni az alábbi tünetek esetén:

• a bal karba, vállba, nyakba kisugárzó mellkasi fájdalom
• légszomj, nehézlégzés
• heves szívdobogás, magas pulzusszám
• erős verejtékezés
• émelygés, hányás, szédülés, ájulás

A kisebb terhelés esetén szokatlan mellkasi fájdalom szintén intő jel – hívta fel a figyelmet a kardiológus. Évente nagyjából 20-25 ezer magyarnál következik be szívroham, közülük hatezren vesztik életüket. A kórházigazgató elmondása szerint az akut szívhalál számai évek óta változatlanok. Sokaknál az első tünet a szívmegállás, ami ha kórházon kívül történik, 5–12 százalék a túlélési arány, öt percen belüli újraélesztéssel ez 70 százalékra emelkedik.

A Budai Szent Ferenc Kórház országos programjában szakemberek oktatják a félautomata defibrillátorok használatát, eddig iskolákhoz, sportlétesítményekhez, plébániákhoz kerültek az életmentő eszközök. Az Országos Automata Életmentő Defibrillátor (AÉD) Adatbázis szerint már az ország legalább 740 pontján van a vészhelyzet esetén bárki számára elérhető készülékből.

Évek óta változatlan halálozás

A szív- és érrendszeri katasztrófa Magyarországon vezető halálok, szívizomelhalásban és ischaemiás szívbetegség miatt többen vesztik életüket, mint daganatos betegségben. Toldy-Schedel Emil elmondta: annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a terápiás lehetőségek egyre fejlődtek, a centrumokban történő szívkatéterezési eljárás sokak életét mentette meg.

„A sikeres ellátások tekintetében Európa élvonalába tartozunk, de az azt követő évben minden 4-5., szívinfarktuson átesettet elveszítjük” – jegyezte meg. A kardiológus tapasztalatai szerint a betegek az első hónapok ijedtsége után visszatérnek korábbi rossz szokásaikhoz, például 46 százalékuk a dohányzáshoz, sőt valaki a kórházban töltött napokra sem teszi le a cigarettát. Sokan gyógyszereiket egyáltalán nem vagy nem az orvosi előírás szerint szedik, alig mozognak, továbbra is zsíros, nehéz ételeket fogyasztanak. „Ezzel éveket vesznek el maguktól” – hangsúlyozta a szívgyógyász.

Mozgással megelőzni és kezelni is lehet

A rehabilitáció pont olyan elemeket tartalmaz, mint maga a megelőzés: a rendszeres testmozgás mellett egészséges életmód követése. Mint rámutatott: Magyarországon szintén gondot jelent, hogy a kardiológiai kontrollra hónapokat kell várni, és pont olyan térségekben nehezen elérhető az ambuláns ellátás a betegek számára, ahol az egészségi állapot az országos átlagnál rosszabb, ott a betegek alig több mint 5 százaléka kerül be a rehabilitációba.

„A koszorúér-betegség, az érelmeszesedés pillanatnyi tünete az akut érelzáródás, de évek alatt alakul ki. A magas vérnyomás, koleszterinszint, a diabétesz korai diagnózisával és kezelésével, a szintén népbetegségnek számító elhízás megakadályozásával, a dohányzás kerülésével az esetek többsége megelőzhető lenne” – mutatott rá a szakorvos.

(Borítókép: Getty Images Hungary)