Ha Budapesten beteg, nagyon figyeljen: mától minden megváltozik

Miért változtattak az ügyeleti rendszeren?

Mint az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor lapunknak elmondta, a koronavírus-járvány rávilágított az egészségügy gyenge pontjaira, amelynek egyike az alapellátási ügyeleti rendszer volt. A korábbi rendszerek helyett mostantól minden településen azonos feltételek mellett érhető el az ellátás. A háziorvosi és sürgősségi ellátás összekapcsolásával a várakozási időket akarták csökkenteni. Szintén fontos pont, hogy az érintett a területileg hozzá közelebbi ügyeleti ponton kap ellátást, nem feltétlenül ott, ahova lakcíme alapján tartozik. Az OMSZ szerint ezzel is gyorsabb ellátáshoz jutnak a betegek.

A gyermekorvosi ügyeletek száma bővült, Budapesten és a főváros közelében eddig egyedül a Heim Pál Gyermekkórház látta el a feladatot, októbertől már a Szent János Kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő is bekapcsolódott, illetve az agglomerációban is több ügyeleti pont áll rendelkezésre. 

Miért pont most jött a változás Budapestre?

Az Országos Mentőszolgálat által működtetett új orvosi ügyeleti rendszert 2021. július elsejétől pilotprogram keretében tesztelték Hajdú-Bihar vármegyében, ahol a tapasztalatok alapján 2023. február elsejétől elsőként élesedett a rendszer, majd vármegyénként fokozatosan került bevezetésre, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, áprilistól Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, májusban Komárom-Esztergom és Békés vármegye csatlakozott. Az év többi hónapjaiban újabb vármegyék kapcsolódtak be, Pest megyére idén februárban került sor, ami az OMSZ szerint előkészítette, hogy a legnagyobb lélekszámú terület, Budapest is átálljon október 1-jétől az új orvosi ügyeleti rendszerre, ami ezzel országosan egységessé válik. A lakosság számára részletes tájékoztatást tettek közzé az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket illetően.

Hogyan működik?

Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében is egységesen: 1830. A legfrissebb vármegyei adatok alapján az átlagos várakozás 49,68 másodperc. A beteg egy menürendszeren keresztül irányítószámmal tudja beazonosítani magát, így derül ki, melyik a hozzá legközelebb álló ügyeleti terület, ellátóhely. Amint ez megtörtént, a rendszer a kezelőhöz kapcsolja. A hívás során a mentőszolgálat szakembere felméri a beteg állapotát, és az adott helyzetre legmegfelelőbb megoldást kínálja. Ez lehet

• telefonos tanácsadás,
• ellátóhelyre irányítás,
• ügyeletes orvos küldése,
• vagy sürgős esetben mentőautó riasztása. 

Az egységes ügyeleti rendszer hétköznapokon 16 és reggel 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon pedig 24 órás szolgáltatással áll rendelkezésre. Budapest sajátosságaihoz igazodva két telephelyen a szükséges esetekben a törzsidőn kívül is ellátást biztosítanak. A hívószám folyamatosan elérhető, így már senkinek nem kell keresgélnie az adott ügyeleti pont telefonszáma után. 

Kik vesznek részt az ellátásban?

Az ügyeleti ellátást orvosok, mentőtisztek és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók nyújtják, akik munkájukat orvos felügyelete mellett végzik, de ápolók és gépkocsivezetők is segítik őket, az ügyeleti hívásokat pedig erre a feladatra kiképzett személyzet fogadja. Ezzel biztosítják, hogy minden beteg gyors és szakszerű ellátásban részesüljön, függetlenül az ellátás helyszínétől vagy idejétől. A körzetben dolgozó háziorvosok délután 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között lesznek elérhetők az ügyeleti pontokon. Az ezen kívüli időszakban az OMSZ említett munkatársai veszik át a feladatot. 

Mikor kell az ügyelethez fordulni?

Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, hogy Budapesten vannak 8–12 óra és 16–20 óra közötti rendelési idők, ehhez nem akarnak hozzányúlni. Alapesetben a háziorvosi ellátást igénylő esetekben a rendelési időben hozzájuk kell fordulni, ezen kívül a halaszthatatlan esetekben kell az ügyeletet hívni. Akut, de nem közvetlenül életveszélyes, a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható panaszokkal a 1830-as szám hívása szükséges. Ilyen esetek lehetnek például:

•     nagyon magas láz, amely nem csillapítható vény nélküli gyógyszerekkel,
•     hirtelen kialakuló fájdalom vagy görcsök,
•     bizonytalan hasi vagy mellkasi panaszok,
•     krónikus betegségek akut tünetei.

Hogyan történik az ellátás?

A hívást követően a mentőszolgálat munkatársa telefonon keresztül kikérdezi a hívót a panaszokról, és azonnal javaslatot tesz a további lépésekre. Amennyiben szükséges, a beteget ügyeleti ellátóhelyre irányítja, indokolt esetben ügyeletes orvost vagy mentőt küld a beteghez. Budapesten 15 helyszínen működtetnek ügyeleti pontot, valamint 14 mobil ügyeleti egység áll rendelkezésre, ha a beteget otthonában kell ellátni. Továbbá Budán és Pesten is lesz olyan pont, ahol azoknak biztosítanak ellátást, akik nem itt élnek, csak a fővárosban tartózkodnak és halaszthatatlan háziorvosi ellátásra van szükségük. 

Nincsenek ilyenkor súlyosabb esetek?

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója lapunknak elmondta, hogy az eddig ellátott csaknem egymillió ember 93 százalékánál olyan minimális egészségügyi problémát tapasztaltak, amely abszolút illeszkedik az alapellátásba, az egységes rendszerrel eddig jobban el tudták választani azokat az eseteket, ahova valóban mentőt kellett küldeni, a kapacitás optimalizálásával pedig sokkal több élet menthető meg. Az OMSZ kéri, hogy csak akkor hívják a 1830-as számot, ha valóban ügyeleti panaszuk van. Az egészségügyi államtitkár arra is figyelmeztetett, hogy az álhívásoknak következménye lehet. 

(Borítókép: Kovács Attila / MTI)