Nigériai csalót fogtak Magyarországon

Csütörtök délelőtt tartott sajtótájékoztatót a az Országos Rendőr-főkapitányság és a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Álmos Gergő az ORFK Kiberstratégiai Osztály vezetője elmondta, hogy az online csalás elkövetőinek leleményessége nem ismer határokat, jelenleg is számos adathalász módszer kering, amelyek folyamatos veszélyt jelentenek a pénzügyi biztonságunkra. A rendőrség a Mátrix Projekt keretében fokozta a bűnmegelőzési és felvilágosító tevékenységet, valamint a szakmai területről érkező jelzések alapján naprakészen tájékoztatja a lakosságot az aktuális trendekről, eredményekről.

Érdemes figyelni a nyelvezetet

Az osztályvezető ismertette, hogy a nigériai csalások során az elkövetők valamilyen megtévesztő kommunikációval – jellemzően e-mailben – pénz utalására veszik rá az áldozatukat, ezekben az esetekben az ügyfelek maguk utalnak. A hamis levelekben, megkeresésekben általában segítséget kérnek az elkövetők: menekültek vagyonának vagy jogtalanul elvett örökség visszaszerzéséhez, valamilyen okból átmenetileg hozzá nem férhető összeg megszerzéséhez.

Felhívta a figyelmet, hogy ne adjanak ki bizalmas információkat, banki adatokat. Kéretlen levél esetén figyeljék a nyelvezetet. A „nigériai” levelekre jellemző a megfogalmazás, a számtalan nyelvtani és stilisztikai hiba. Nem reális, hogy ismeretlenek a könnyű meggazdagodás lehetőségét ajánlják fel másoknak. Ne legyenek hiszékenyek!

Illés Zoltán a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese ismertette, hogy 2024. júliusában kezdték el a nigériai csalás ügyet felgöngyölíteni, és október 1-jén egy összehangolt akció keretében sikerült rajtaütni a bűnbandán. Hangsúlyozta, hogy a csalók az emberek hiszékenységét igyekezték kihasználni, manipulálni. Ez egy érzelmi receptorokra ható bűncselekmény.

Így dolgoznak a csalók

Dr. Juhász Imre Zoltán a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztály vezetője elmondta, hogy ebben az esetben az online csalók társkereső oldalokon portyáztak és keresték áldozataikat. Az egyik feljelentés alapján megnyerő, olajipari cégtulajdonosként regisztráltak fiktív profilt. Főleg tehetős közép- vagy szépkorú nőkkel igyekeztek felvenni a kapcsolatot, akiket egy előre megírt forgatókönyv szerint próbáltak behálózni. Gondosan odafigyeltek arra, hogy egy szimpatikus, már-már gondoskodó képet alakítsanak ki a kreált vállalkozóról. Az álprofil naponta többször írt, érdeklődött és rendre beszámolt a vele történtekről is.

A szükséges bizalmi viszony elérése után jött a következő lépés. Valamilyen ürügyre hivatkozva sürgősen pénzt kért, és az arcátlan lehetőségek tárháza meglehetősen nagy volt. Először az egyébként is dollármilliókat hozó cég fejlesztésére kért 70 millió forintot, nem sokkal később pedig ennél is továbbment. Előadta a sértettnek, hogy a Fekete-tengeren a vállalkozása által épített fúrótorony olajszennyezést okozott, ezért a helyi hatóságok börtönbüntetéssel fenyegetik. A zárkától csak akkor menekülhet meg, ha 50 millió forintot befizet.

Voltak intő jelek, felmerülő kérdések, azonban a csalók által üzemeltetett profilnak mindenre volt válasza; néha hihető, néha kevésbé. A nő a jól felépített pszichológiai hálónak köszönhetően mindkét összeget el akarta utalni a megadott számlákra. Szerencsére a második, 50 milliós utalásnál a pénzintézet munkatársaiban még időben megszólalt a vészharang.

A nyomozás jelenlegi adatai szerint ugyanez a csalóbanda több nőt is tévedésbe ejtett Magyarországon, akiket ugyancsak több millió forinttal károsítottak meg. Gyanú merült fel arra vonatkozólag is, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló módszerekkel világszerte követtek el bűncselekményeket.