Nemsokára döntés születhet a korrupciós üggyel vádolt államtitkár perében

Nagy János elsőrendű vádlottra, az agrártárca korábbi helyettes államtitkárára legalább 10 év börtönbüntetést kért az ügyészség, amiért az egykori politikus korrupciós ügyletbe keveredett. A vádhatóság képviselőjének még nyári álláspontja szerint a megbánást nem mutató egykori helyettes államtitkár a büntetésének kétharmadánál feltételesen szabadulhatna, emellett több milliós pénzbüntetést róna ki rá, valamint vagyonelkobzásra is tett indítványt. A mostani indítvány szerint az előkészítő ülésen elhangzotthoz képest legalább négy évvel lett magasabb a büntetése.

Most a védőkön volt a sor, hogy beszédükben a vádlottak mellett és a vádirat ellen érveljenek. Nagy János és társai csak a hónap végén szólalhatnak fel az utolsó szó jogán, döntés az ügyükben pedig könnyen lehet, hogy csak az új évben fog születni.

Felcserélt cégnevek

Nagy János ügyvédje, Csóka Velmira már a védői beszéde elején indítványozta, hogy az egykori politikust mentse fel a vádak alól a törvényszék, vagy előzetes mentesítésében részesítse egy felfüggesztett börtönbüntetés esetén. Ez azzal járna, hogy a vádlott továbbra is büntetlen előéletű maradna, még akkor is, ha az ítéletben kimondják a bűnösségét. A védő koncepciós eljárásnak nevezte a pert, majd vádpontonként igyekezte megcáfolni a vádiratot, amelyben több kérdés is megválaszolatlan maradt, köztük:

• nem derült ki, hogy miért nem lehetett egyesíteni az eljárást a Székesfehérváron zajló büntetőüggyel;
• a lehallgatási anyagot az ügyészség nem használhatta volna fel bizonyítékként, mert jogellenesen lettek beszerezve;
• két cégnevet is felcserélt az ügyészség a vádiratban;
• a mintagazdaságnak tervezett cég vezetője az ügy másodrendű vádlottjánál, Nagy Jánosnál magasabb szinteken tárgyalt korábban, így az államtitkárra nem lett volna szüksége;
• a másodrendű vádlott cégei kiemelt ügyfélként voltak kezelve, amiért ekkor birtokkal rendelkeztek, már azelőtt, hogy Nagy Jánost kinevezték volna;
• Nagy János nem a pályázati pénzekért cserébe kapott öt százaléknyi részesedést az egyik cégből, hanem ő maga szállt bele anyagilag;
• nem tiltja jogszabály, hogy egy államtitkárnak tulajdona legyen bármelyik gazdasági társaságnál;
• Nagy az Agráregyetem kuratóriuma előtt nem vázolhatta a Heves megyei telkek felhasználásáról szóló ötletét, mert ekkor még nem történt meg a modellváltás, így kuratórium sem volt;
• az ügyész társadalomra veszélyesnek nevezte Nagyot, mire védője válaszul felsorolta a földügyek terén elvégzett munkáit és érdemeit.

Nagy János 2020-ig volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, majd két évvel később menesztették pozíciójából. Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették, később letartóztatták, végül bűnügyi felügyelet alá helyezték. Az ügyészség Nagy ellen vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat.

Az első vádpont szerint

Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolták továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.

A másik vádpont szerint a harmadrendű vádlott még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal, és egy vállalkozóval, hogy „lezsírozzanak” egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem az osztályvezető. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. Végül a szerződést nem tudták megkötni, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.

Az ügyészség az elsőrendű terheltet, Nagy Jánost vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, a harmadrendű terhelttel együtt pedig társtettesként vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, a másod- és harmadrendű terhelteket pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolja.

A tárgyalóba beférkőző féreg

A harmadrendű vádlott, az egykori osztályvezetőként dolgozó nő védője, Papp Gábor kimerítően foglalkozott azzal, hogy nagyon súlyos a büntetési tétel az ügyben, pedig az köszönőviszonyban sincs a társadalomra mért veszélyességével. 

A politika olyan féreg, ami mindig megpróbál befurakodni a tárgyalóterembe

– jegyezte meg Papp, aki egy másik ismert korrupciós perben Völner Pál védője.

Az ügyvéd kiemelte, hogy egyedül a harmadrendű vádlott ismerte el felelősségét az ügyben a tekintetben, hogy ő készítette volna el a tanulmányt, valamint tanúsított megbánást a tettével kapcsolatban viszont az ügyészi indítványban meghatározott jogi minősítések tévesek és az ügyészség által rögzített vádbeli cselekményt nem követte el, ezért a vádbeli minősítést elfogadni nem tudja. Azonban meglátása szerint a vádirat így is tartalmazott valótlanságokat a nővel szemben, többek között azt, hogy nem volt vezető beosztásban, a szerződéseken is csupán ügyintézőként szerepelt, valós döntést ő nem hozott. Nem látott politikai előremenetelt a pluszmunkáért cserébe, csupán szakmai feladatokat látott el, amire apró félresiklásként tekint, és előtte is és azóta is próbálja helyesen élni az életét. A vád tárgyává tett tanulmány sosem készült el, abból nem lett semmi, de az is tény, hogy a nő lett volna az, aki a tudományos szakmai anyaggal  dolgozott volna, anélkül, hogy ez munkaköri feladatát képezte volna.

Az ő esetében, valamint a negyedrendű ügyében is felmentést, majd mentességet indítványoztak a védők. 

Az ő esetében, valamint a negyedrendű ügyében is felmentést, majd mentességet indítványoztak a védők. 

(Borítókép: A Budapest Környéki Törvényszék és a Budakörnyéki Járásbíróság bejárata a XIV. kerületben 2020. november 21-én. Fotó: Róka László / MTI)