Éjjeli betörésnél a támadó leszúrása esetén a védekező jogos védelemre hivatkozhat

A hatóságok sok esetben nem tudják megvédeni a polgárok életét, vagyonát, ezért van szükség a jogos védelem jogintézményére, amelynek határait a bírói gyakorlat évtizedek óta fokozatosan tágítja – nyilatkozta az akkor még formálódó büntetőtörvényről Kónya István büntetőjogász, aki szerint a jogos védelemmel kapcsolatos vitákban gyakran megfigyelhető az a furcsa lélektani jelenség, hogy egyesek gondolkodása észrevétlenül megfordul, mintegy átállnak az áldozat oldaláról a támadóéra, inkább vele éreznek együtt, mintha csak a támadót tekintenék az eset sértettjének, aki emiatt a jog és a hatóságok védelmére szorul. Mindezzel szemben határozottan le kell szögezni – folytatta –, hogy

a jogtalan támadás nyomán kialakult konfliktusok kockázatát a jognak – a megtámadott oldalára állva – a támadóra kell hárítania,

viselje ő a támadása következményeit, hiszen arra sok esetben előre felkészül, ne pedig az, aki váratlanul a megtámadott helyzetében találja magát.

Büntethetőséget kizáró ok

A jogos védelem megítélése és szabályozása az elmúlt másfél évtizedben gyökeres változáson ment keresztül. Ennek első lépéseként 2009-ben módosították a büntető törvénykönyvet, majd 2011-ben az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének V. cikke a jogos védelmet – mint büntethetőséget kizáró okot – alkotmányos tétellé emelte:

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Vagyis a jogtalan támadás elhárítása ma már nem egy kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapjog. A hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) kimondja:

Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Mint látható, a jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében sajátunkon kívül mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk.

Fordulat az ítélkezési gyakorlatban

Ezzel együtt a bíróságok még ma is viszonylag ritkán állapítják meg a jogos védelmet mint büntethetőséget kizáró okot. Az ítélkezési gyakorlatban 2017. november 7-én következett be fordulat, amikor a Kúria felmentette a vádlottat minden ellene emelt vád alól, pedig az elsőfokú bíróság közúti veszélyeztetés és rongálás miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, majd a Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen halált okozó közúti veszélyeztetés és rongálás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az történt, hogy egy nőt, aki autójában piros lámpánál várakozott, motoros tolvajok támadták meg. Az elkövetők beütötték a jármű ablakát, és kiemelték az anyósülésről a táskáját, benne az ékszereivel, készpénzzel és okmányaival, majd elhajtottak a helyszínről.

A nő évekig együtt ült a vádlottak padján az őt kirabló személlyel. Végül a Kúria állapította meg a jogos védelmet, és mentette fel, hangsúlyozva, hogy a megvádolt nő két férfi jogtalan, erőszakos, útonálló jellegű támadásának áldozatává vált, védekező reakciója pedig természetes, szükséges és törvényes volt.

Megelőző jogos védelem

A jogos védelemnek van két speciális fajtája is:

• a megelőző jogos védelem és
• a szituációs jogos védelem.

A Btk. szerint megelőző jogos védelem esetén csak akkor nem büntetendő az elkövető, ha a jogtalan támadás megelőzése céljából telepített

1. védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására,
2. annak működése kizárólag a jogtalan támadónak okoz sérelmet, és
3. a védekező a sérelem elkerüléséért mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható.

A legtöbb büntetőperben a megelőző jogos védelem azért nem jöhetett szóba, mert az alkalmazott védelmi eszköz alkalmas volt az élet kioltására. Ez történt például

• Szoboszlai Barna kesznyéteni uborkás gazda esetében, aki 2008 nyarán a veteményese köré húzott kis kerítésbe éjszakára áramot vezetett, és hiába hívta fel a veszélyre táblával a figyelmet, az egyik tolvaj mégis belehalt az áramütésbe (Szoboszlai egy év felfüggesztett fogházbüntetés helyett jogerősen megrovást kapott); vagy
• Vajtai Pál vácszentlászlói fagyállós gazda esetében, aki 2013 őszén a sorozatos lopások miatt fagyállót töltött a meggyboros hordójába, aminek következtében az egyik tolvaj, aki a bor után dizájnerdrogot is fogyasztott, heveny veseelégtelenségben meghalt (Vajtai hét év letöltendő szabadságvesztés helyett végül másfél év felfüggesztett börtönt kapott).

Szituációs jogos védelem

A 2013 nyarán hatályba lépett Btk. vezette be a magyar büntetőjogba a szituációs jogos védelmet. Eszerint bizonyos szituációkban nem kell vizsgálni, szükség volt-e a védekezésre, mert a személy elleni jogtalan támadáskor a törvény vélelmezi az elhárítás szükségességét. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna,

• ha azt személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
• ha az a lakásba behatolva éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történik,
• ha azt a lakáshoz tartozó bekerített helyre behatolva fegyveresen követik el.

Ezekben az esetekben tehát az elhárító cselekmény nem büntetendő, mivel nem veszélyes a társadalomra, továbbá a jogos védelmi helyzetben kifejtett elhárító tevékenység nélkülözi a jogtalanságot. A jogtalan támadás ellen védekezőt még gondatlanság miatt sem lehet felelősségre vonni. Azt is mondhatjuk, hogy

A bírói ítélkezési gyakorlat szerint az éjjel városban általában este 23 órától reggel 5-ig, míg kisebb településeken már este 22 órától reggel 5-ig tart. Továbbá éjjeli elkövetésen a helyi viszonyok és szokások szerint az éjszakai nyugalomra használt időt kell érteni. Ebben az időszakban ugyanis a megtámadott csak körülményesen kérhet és kaphat segítséget, mivel a pihenőidőszak alatt az utcákon nehéz rendőrt találni, más személy segítségül hívása pedig amúgy is kétséges. Emellett a sötétség alig felismerhetővé teszi a támadót, de magát a támadást is.

Ugyanakkor a jogos védelemnek vannak korlátai is:

• verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe,
• megtorlásként nem alkalmazható,
• kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre,
• támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől,
• javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.

(Borítókép: PPAMPicture / Getty Images)