Óriási problémára hívták fel a figyelmet a magyar igazságszolgáltatásnál

Tatár-Kis Péter a háttérbeszélgetésen – amelyről a hvg.hu számolt be – azt mondta: mindenképpen szükség van a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére. Mint fogalmazott,

Ha ez az elvándorlási tendencia folytatódik, akkor megnehezedik a bírói munka a Fővárosi Törvényszéken, és romlik az ítélkezés hatékonysága, gyorsasága.

Tatár-Kis Péter éppen ezért elengedhetetlennek nevezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelését – és nem ő az első, aki ezt kéri. A hvg.hu szerint Osvald Csilla, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) újraválasztott elnöke múlt heti küldöttgyűlésükön beszélt arról, hogy a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar

A hvg szerint az alkalmazottak elvándorlása és a rossz munkakörülmények miatt több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül. Mint írták, különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak nagyjából 230 ezer forintot visznek haza havonta.

Ezt mutatják a számok 

Tatár-Kis Péter több adatot is ismertetett a háttérbeszélgetésen, többek közt azt, hogy: 

• 2022. január 1-jén még 2450-en dolgoztak a törvényszéken, ami szeptember 30-áig pedig 2256-ra csökkent;
• A Fővárosi Törvényszéken jelenleg összesen 678 bíró dolgozik, az ország összes bírójának 25 százaléka, hozzájuk az első félévben 173 ezer ügy érkezett, ez az országos ügyérkezés több mint 28 százaléka.
• Bár a bíróság ügyhátraléka folyamatosan csökken, a leterheltség hatalmas: egy kerületi büntetőbírónak átlagosan 76 ügye van folyamatban, ami 60 százalékkal több az országos átlagnál.
• Ha összességében nézzük, az elmúlt két és fél évben „mindössze” 18 fővel csökkent a bírák létszáma, viszont a kerületi járásbíráké (2022. január 1-je és 2024. szeptember 30-a között) 358-ről 334-re esett, ami 6 százalékos változás. A legnehezebb helyzetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság van, ott 196-ról 176-ra csökkent a létszám, ami közel 10 százalék.
• Az igazságügyi alkalmazottak esetében még rosszabb a helyzet, az ő létszámuk 9,3 százalékkal csökkent; a legtöbben a jegyzők közül mennek el, az ő számuk 1148-ról 1016-ra csökkent, ami 11 százalékos mínusz.
• A már említett bírósági titkárokról azt mondta: 2022 óta 124-en távoztak, és közülük csak 42-ből lett bíró.

A háttérbeszélgetésen Szabó Judit, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője is részt vett, és elmondta: több olyan változás is történt az elmúlt időszakban, ami gyorsította az ügyeket, ilyen például, hogy márciustól már nem kötelező úgynevezett nagytanácsban, három bíróval tárgyalni bizonyos ügyeket, és hogy egyes esetekben tárgyalás nélkül lehet büntetővégzést hozni. A belső kapacitások átszervezésével jelenleg el tudják végezni a munkát, de a digitális állampolgárság bevezetése jelentős terhet fog róni a bíróságra, ehhez pedig további dolgozókra van szükség.

Németh Andrea, a polgári kollégium vezetője pedig arról beszélt, hogy náluk a beérkező ügyek száma stabilan 2400 körül van elsőfokon és 7-8 ezer másodfokon, bonyolultságuk azonban nőtt, mert a törvényszéken összpontosulnak a legnehezebb ügyek.

Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumától mindeközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági élet hatással van a kollégium munkaterheire, mert bizonyos ügytípusokban kizárólagos hatásköre van a Fővárosi Törvényszéknek, de emellett is folyamatosan nő az érkező ügyek száma. A többletmunkát pedig belső átszervezéssel próbálják orvosolni.