Az Index és az ATV közös podcastjének legújabb műsorát Rónai Egon azzal nyitotta, hogy felidézte Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának friss, csütörtöki mondatait.

Mint emlékeztetett, Csányi az eseményről elkéső Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterről azt mondta: „Nagy Mártont kevésbé sajnálom, hogy nincs itt, mert ő mindent tud, anélkül is, hogy meghallgatná mások véleményét.” Megjegyezte, hogy ez nemcsak Nagy Mártonnak, hanem az egész kormánynak is kemény üzenet lehet.

Pogátsa Zoltán válaszában hozzáfűzte, hogy gazdasági szereplők ritkán fogalmaznak ennyire élesen egymásról, de Nagy Márton nagyon „magabiztosan, határozott arcéllel” kezdte a miniszterségét, miközben az utóbbi egy évben nem voltak jók a GDP-adatok, nehéz helyzetben van a gazdaság és a költségvetés. Mint mondta, a gazdasági kormányzásnál most változások láthatók emiatt, jobban odafigyelnek a többi szereplővel való együttműködésre. 

Szerintem 14 év Fidesz-kormányzás alatt nem láttunk ilyet 

– mondta Pogátsa Zoltán, arról beszélve, hogy most a munkaválallók képviseletét be akarják vonni a gazdasági tervezésbe. Mint megjegyezte, eddig az érintettek mindig arra panaszkodtak, hogy ez nem történik meg.

A közgazdász ezután részletesen beszélt a gazdasági életben látható változásokról, többek közt arról, hogy az üzleti élet szereplői szerint bizonyos iparágakban az oktatási, szakképzési rendszer nem bocsát ki elegendő megfelelő munkaerőt, és ez is hátráltatja a GDP-növekedést. Mint mondta

Mint mondta, Csányi Sándor emiatt nem tudja az oktatási miniszterhez címezni kritikus szavait.

Amit 14 éve találgat az ország 

Szóba került az is, hogy Matolcsy György jegybankelnök „teleírta a magyar sajtót” azzal, hogy a Távol-Keleten miként tudták fejleszteni a gazdaságot, és milyen humánpolitikai lépéseket lehetne átvenni.

Sőt, mint Pogátsa Zoltán felidézte, körülbelül 10 éve maga Orbán Viktor is elment Szingapúrba, és megdicsérte az ottani vezetést azért, hogy az egyébként írástudatlan szingapúri népből” az egyik legversenyképessebb gazdaságot hozták össze. 

Ezt találgatja egy ország 14 éve 

– fűzte hozzá Pogátsa Zoltán, azzal kapcsolatban, hogy ha Orbán Viktor ezt tudja, akkor miért nem tesz lépéseket ennek érdekében, és miért alulfinanszírozott még mindig a magyar oktatási rendszer. 

Amit el lehet ismerni a kormány sikereként 

Pogátsa Zoltán kitért arra is, azt, hogy „Magyarországon munkahelyeket nyertek a kevésbé képzett emberek”, azt el lehet fogadni a kormányzat sikerének.

Szerinte ezt akár az ellenzék is elismerhetné, bár megjegyezte, nem a közmunkaprogramokra gondol, hanem arra, hogy az alacsony végzettségűeknél, például a roma népességen belül is ki lehet mutatni sikereket a foglalkoztatás terén. 

A közgazdász beszélt még a Magyarországra érkező kínai és dél-koreai autóipari beruházásokról is. Mint mondta, a nagy kérdés az, hogy „mikor fogunk emellé a stratégia mellé végre egy olyan stratégiát megvalósítani, ami egy tudatos emelése a humán tőkének”. „Ehhez kell az általános iskolától, sőt az óvodától kezdve megalapozni egészen a PhD-képzésekig […] nem elég csak a pénz, de ez megspórolhatatlan, nem volt olyan kiugrás a gazdaságtörténetben”, ahol nem a humán tőke játszott fontos szerepet – fogalmazott Pogátsa Zoltán. 

Ezermilliárd forintos tételek hiányoznak a válsághelyzetben 

A szakértőt a kormány legújabb bejelentéseiről is megkérdezte Rónai Egon, hozzáfűzve, hogy szerinte sok programot kihirdetett ugyan a kormány, de ezek rendre másokra hárítják a terheket, és megkérdezte, azért lehet-e ez így, mert „nincs pénzük”.

Pogátsa Zoltán azt mondta, ezt vitatja, például a személyi jövedelmadó megduplázásával kapcsolatban. A közgazdász ezután visszautalt arra, hogy a programok egy része a költségvetés kiadása oldalát terheli meg, még ha közvetve is (erre példaként említette a munkáshitelt). 

„Az a dráma ebben, hogy [] ha válságban vagy, akkor az állam stimuláljon, mert az állam nem tud elég kereseletet [biztosítani – a szerk.] […] ilyenkor kéne az államnak belépni” – idézte fel Pogátsa Zoltán az alapvető közgazdasági tételeket. De mint hozzáfűzte, a magyar költségvetés nagyon „áfanehéz”, vagyis túlzottan az áfára támaszkodik, ezért válsághelyzetekben kevés a bevétele az államnak, tehát nincs miből stimulálni – mondta, hozzátéve:

Mint mondta, ahogy az oktatás kérdésénél nagyon ragaszkodik Orbán Viktor a saját politkájához, ugyanúgy ragaszkodik a nézeteihez ebben a gazdasági kérdésben is. Később megjegyezte, politikai okokból érti a kormány politkáját, de ez a gazdaság politikailag meg azt eredményezi, hogy a költségvetésbe akkor kerül be kevesebb pénz, amikor a legnagyobb szüksége lenne az államnak. 

Újabb elefánt a szobában, „irdatlanul nincs pénz”

Pogátsa Zoltán hozzátette, emellett „van még egy elefánt a szobában” az európai uniós források visszatartása miatt, mivel ezek nettó 3,5 százalékát jelentenék a GDP-nek. Ezért évek óta az történik, hogy „az év elején terveznek egy 3 százalék alatti hiányt […], majd az év közepén bejelenitk, hogy lesz az 5 is, és akkor az év vége felé meg kiderül, hogy ennél is nagyobb lyuk van” a költségvetésen – mondta. 

Szóval irdatlanul nincs pénz

– összegezte a közgazdász, majd utalt arra is, hogy ezért állíthattak le bizonyos beruházásokat év közben, és ezért is kap „szegény Lázár János” (építési és közlekedési miniszter kevesebb pénzt a vasúti közlekedés rendbetételére. 

Szóba került az is, hogy Navracsics Tibor uniós forrrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter a minap azt mondta, amit a forrásokból megkaphattunk, az már érkezik, és a többi év végéig „majd kimúlik”. Pogátsa azt mondta erre, egész gyűjteménye van a laptopján Navracsics Tibor azzal kapcsolatos bejelentéseiből, hogy mikor érkeznek majd az uniós források, hogy „egy hét múlva, két hét múlva fordulóponthoz érkezünk” és hasonlók. Utalt arra is, hogy „valójában az egész hercehurca azért van”, mert a kormányzat nem lépte meg az unió által kért lépéseket, ez mind-mind kormányzati döntéseken múlik.

Szóba került az is, hogy Orbán Viktor kormánya ezt a hiányt részben az egymilliárd eurós kínai gigahitelből próbálja meg fedezni. Pogátsa Zoltán szerint ennek az ára (a visszafizetés mellett, politikai értelemben) gyakorlatilag az, hogy a magyar–kínai világpolitikai együttműködésnek erősödnie kell. 

A teljes beszélgetésben több más téma is elhangzott még, az adás itt hallgatható vissza: