Különleges eszközt vet be a BKK, hogy megreformálja a budapesti közlekedést

Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója azzal indította a BKK háttérbeszélgetését, hogy leszögezte: a baleset hibás kifejezés – bár elismerik, hogy a köznyelvben ez a leggyakrabban használt fogalom –, mert azt feltételezi, hogy a balszerencse, vagyis a véletlen következtében történnek ilyen incidensek, pedig a valóságban a közúti közlekedésben bekövetkező esetek statisztikai törvényszerűségek. Ahhoz, hogy az ilyen incidensek száma és súlyossága csökkenjen, három fő tényezőre van szükség: figyelmes és szabálykövető közlekedőkre, megfelelő infrastruktúrára és a közlekedést kontrolláló intézményre, amely megteremti a megfelelő infrastruktúrát és a megfelelő szabályokat.

A BKK igazgatója elmondta, a Karácsony Gergely főpolgármester által is kitűzött cél a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának nullára csökkentése. A több lépésben elérendő cél egyik eszköze a városon belüli közlekedés sebességszabályozása. A tapasztalatok azt mutatják, a balesetek kimenetelét jelentősen befolyásolja a sebesség, ugyanis szoros összefüggés mutatható ki a sérülés mértéke és a közlekedők sebessége között. Ezért a Közlekedésbiztonsági Stratégia legfontosabb intézkedései a járművek sebességének csökkentéséhez kapcsolódnak. Ehhez a terv kijelöli a 2030-ra elvárt sebességhatárokat a fontos fővárosi útszakaszokon. Ez az úgynevezett Vision Zero program, amelynek célja, hogy 2030-ra felére csökkentsék a halálos kimenetelű közúti incidensek számát, 2050-re pedig nullára vigyék le azt. Amennyiben ezeket a célokat elérik, akkor azzal több mint 800 életet menthetnek meg, ugyanis jelenleg hetente egy ember hal bele közúti balesetbe. A tervezetet a Fővárosi Közgyűlés is elfogadta, még 2023-ban.

Most váltjuk aprópénzre a közgyűlés döntését

– fogalmazott Bodor Ádám, aki kifejtette, már az első pilotszakaszon csökkentették is a forgalom sebességét.

A mesterséges intelligencia segíti a BKK-t a fővárosi közlekedés megreformálásában

Jelenleg a KRESZ kategorizálja az utakat, azonban a BKK ezen túlmenően részletesen beosztotta a fővárosi utakat az alapján, hogy milyen az adott útszakasz közterületi szerepe. Ez minél erősebb, annál több védtelen közlekedő, vagyis a gyalogos és kerékpáros használja azt. Ebből kifolyólag a legenyhébb közterületi szereppel rendelkező utak a városhatáron átívelő gyorsforgalmi utak, majd a nagyobb városrészek közötti utak, és így tovább egészen az autómentes útszakaszokig, mint amilyen a Váci utca. Ebből fakadóan az incidensek leggyakrabban azokon az útszakaszokon következnek be, ahol jelentős az autós és a gyalogos forgalom is.

A BKK adatelemző munkatársai mesterséges intelligenciát is használó modelljükkel megvizsgálták, melyek azok a stratégiában kijelölt útszakaszok, amelyeknél már önmagában a megengedett sebesség csökkentése is segít elkerülni a súlyos és halálos baleseteket. Ez alapján először az I. kerületi Attila út Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszán – a Mikó utca és a Vérmező út közötti szakasszal megegyezően – 50 km/óráról 40 km/órára módosítják a legnagyobb megengedett sebességet. Az Attila úti tapasztalatokat felhasználva már az ősszel további, a stratégiában szereplő útszakaszokra is kiterjesztik az intézkedést, csökkentik és egységesítik a sebességhatárokat.

Mennyit számít az, ha lassabban hajtunk?

„A túlélés valószínűsége négyszer nagyobb egy gyalogos számára, ha egy 30, és nem pedig egy 50 kilométer/órás sebességgel hajtó járművel találkozik” – hívta fel a figyelmet Bodor Ádám.

Az, hogy ez mit jelent a számok világában, jól mutatják a külföldi példák, ugyanis a BKK a londoni példát adaptálta Budapestre, az angol fővárosban pedig már látható a rendszer működése. Londonban a sebességkorlátozások hatására a közúti balesetekben bekövetkező halálos sérülések száma 46 százalékkal, a súlyos és könnyű sérüléseké pedig 25 százalékkal csökkent. Hasonló rendszert vezettek be Brüsszelbe, ahol 10 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, míg a súlyos sérüléssel járó incidensek 55, a könnyű sérüléssel járó esetek száma pedig 37 százalékkal csökkent.

Az első budapesti utca, amelyik átesett a sebességcsökkentésen, az az Attila út egy része volt, ahol a statisztikák alapján több mint felére redukálták az incidensek számát.

Nem érünk oda később a célállomásra amiatt, ha lassabban kell haladnunk

Az első kritika, ami az ember eszébe jut a BKK terve hallatán, hogy ha lassítjuk a közlekedés sebességét, akkor még több dugó lesz, és még lassabban érjük el a célunkat, ha fővároson belül akarunk közlekedni.

Csúcsidőben most sem mennek az autók a legforgalmasabb útszakaszokon a megengedett sebességgel

– magyarázta Bodor Ádám, aki megmutatta a statisztikákat, amelyek alátámasztják a BKK álláspontját, majd kifejtette, hogy a cél a leggyorsabban közlekedők átlagsebességének lassítása.

„A lassabb sebesség nem okoz torlódásokat, hiszen a dugókat a sebességhatárok ingadozása és az egyedi tényezők határozzák meg, valamint az, hogy mekkora a csomóponti áteresztőképesség, vagyis egy lámpacikluson hány autó tud áthaladni” – fejtette ki Bodor Ádám.

A Waze rendszeréből is merít adatokat a BKK mesterségesintelligencia-alapú szoftvere

A BKK szakembereinek munkáját segíti az általuk kifejlesztett AI-alapú rendszer is, amelyen már egy éve dolgoznak a közlekedési központ munkatársai. Tóth Patrik, a BKK Mintafejlesztés, modellezés és adatelemzés osztályának vezetője kifejtette, hogy először létrehoztak egy baleseti ponttérképet a rendőrségi esetek alapján, ezt azonban nagyrészt manuálisan kellett, ezért kezdtek el gondolkodni a folyamat automatizálásán.

Első körben létrehoztak egy gráfrendszert, amely lefedi a főváros összes útszakaszát. Az így létrejött térképen a gráfok élei az útszakaszokat, a gráfok csomópontjai pedig a kereszteződéseket jelentik. Ezek után a gráfot felparaméterezték a saját és a nyilvánosan elérhető adatokkal. Ezen adatok között feltűnnek a sokak által használt Waze applikációban tett baleseti bejelentések is, igaz, ezek a bejelentések nem mindig balesetet jeleznek, hanem olykor más irregularitást is így tüntetnek fel a program használói. Ezt követően a programot 17 szempont alapján betanították – amelyek közül egy az adott útszakasz sebessége –, így létrejött egy predikciós modell, amely képes előre jelezni, hogy mely útszakaszokon kell először beavatkozni.

A BKK eszköze több mint 90 százalékos pontossággal látja előre a baleseteket

A rendszert a szakemberek letesztelték, mégpedig azzal, hogy a 2019 és 2023 közötti adatok alapján kiszámoltatták vele, mely útszakaszon mennyi baleset következik be 2024-ben. Az eredmények alapján a rendszer több mint 90 százalékos pontossággal képes volt megjósolni az eseteket.

Nem hívhatjuk balesetnek azt, amit előre látunk, hogy megtörténik

– jegyezte meg Bodor Ádám.

A rendszerrel aztán azt is megvizsgálták, mely útszakaszokon jelentené a legnagyobb különbséget az, ha csökkentenék az autóforgalom sebességét, így ez alapján vezetik be fokozatosan a 2030-ig tartó projekt közúti változtatásait.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)