Schadl György apja feltette a 160 milliós kérdést a bíróságon

A közel másfél éve tartó vesztegetési ügyben idén csütörtökön tartott utoljára tárgyalást a Fővárosi Törvényszék bírája, dr. Tóth Erzsébet. N. Gábornak második alkalommal kellett válaszolnia a neki szegezett kérdésekre, azonban élhetett a mentességi jogával, ugyanis önmagát bűncselekmény elkövetésével nem terhelheti. Ennek köszönhetően az ügyészség kérdéseire jóformán nem is válaszolt. 

A következő év tanúmeghallgatási dömpinggel indul a Schadl–Völner-ügyben, egykori végrehajtók és alkalmazottaik, valamint az Igazságügyi Minisztérium munkatársai állnak majd a bíróság elé. Az ismert korrupciós pernek azonban ezzel még közel sem lesz vége, ősszel a kecskeméti szállal folytatódik a tárgyalás.

Senkire nem tett terhelő vallomást

A csütörtöki tárgyalás az egykori XI. rendű vádlott, N. Gábor tanúkénti meghallgatásával folytatódott. Korábban a bírónő kérdéseire válaszul elmondta, hogy mindig is érdekelte a végrehajtói szakma, de nem volt rutinja az iroda beindításában, ezért jól jött neki Schadl György segítsége. A végrehajtói kar akkori elnökét nevezték ki mentorának, aki szakmai tanácsokkal próbálta ellátni, és anyagi támogatást is nyújtott számára. A Balaton melletti iroda berendezését is Schadl György fizette a frissen kinevezett N. helyett.

N. elmondása szerint a fonyódi iroda hatalmas hátralékkal került hozzá, ezt több alkalommal is jelezte a mentorának. Egy évvel később Schadl a szigetszentmiklósi irodából delegált ki néhány pénzügyes kollégát, hogy segítsenek számára rendezni az anyagiakat. Az ő extra bérigényüket Schadl fizette, amiért az otthonuktól távolabb vállaltak munkát.

A vádirat szerint a végrehajtóknak fejenként nagyjából 160 millió forintra volt szükségük a kinevezésükhöz. Kinek volt 160 millió forintja, hogy előre kifizesse ezeket?

– tette fel a kérdést Schadl György apja, az ügy XVIII. rendű vádlottja, majd koncepciós eljárásnak nevezte a pert. Tóth Erzsébet bírónő felhívta rá a figyelmét, hogy éppen azért ülnek a tárgyalóteremben, hogy kiderítsék, mi is történt.

N. Gábort korábban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is 1 év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint 2 és fél millió forintos büntetés befizetésére ítélte. A jogászvégzettségű egykori végrehajtó jelenleg munkanélküli, a tárgyaláson a sztárügyvédként ismert Bánáti János volt a segítője, aki egy ponton közbe is szólt: egyetlen szó sem esett arról, hogy a tanú Schadl Györgynek adott volna pénzt a kinevezéséért cserébe.

A nyomozás során N. Gábor senkire nem tett terhelő vallomást.

Tíz vádlott a könnyebb utat választotta

Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét.

A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet, a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.

A tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.