Sokat használt eszközét veti be a kormány, de miért van rá szükség?

Kocsis Máté frakcióvezető a Fidesz–KDNP őszi frakcióülésén jelentette be, hogy javasolják a kormánynak egy új nemzeti konzultáció indítását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón hivatalossá tette, hogy a kormány döntött a nemzeti konzultációról, amelynek kérdései az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreit fogják tartalmazni.

„Egyedülálló demokratikus eszköz”

Pálfalvi Milán lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a Nemzeti Konzultáció Európában egyedülálló demokratikus eszköz, lehetőséget ad arra, hogy két választás között a kormány megkérdezze az embereket, mit gondolnak az életüket gyökeresen meghatározó kérdésekben. Ezúttal a gazdaságról mondhatják el a véleményüket az állampolgárok. Ez a rendszeresen használt eszköz azért is fontos a magyar kormány számára, mert ez az, ami biztosítja, hogy legitim módon léphessen fel akár belpolitikai, akár külpolitikai helyzetekben, például uniós vitákban.”

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a konzultáció azért is fontos, mert „miközben Európa sorsdöntő kérdés előtt áll, hiszen a kontinens gazdasága komoly konkurenciával néz szembe Nyugat és Kelet felől egyaránt, aközben Brüsszel továbbra is a saját versenyképességének kerékkötője. A büntetővámok a visszájára fordulnak, akárcsak a szankciók, miközben az Egyesült Államok és Kína a törvényeikkel éppen saját gazdasági érdekeiket igyekeznek minél erősebb pozícióba hozni. Kőkemény konkurenciaharcot látunk globális szinten, amelyben Európa lemaradóban van.”

Pálfalvi Milán megjegyezte, ezért is volt kiemelt jelentőségű, hogy Orbán Viktor „ébresztőt fújt az Európai Parlamentben, amikor bemutatta hazánk uniós elnökségi programját, felhívva a figyelmet egy versenyképességi paktum létrehozásának fontosságára. Enélkül ugyanis Európa nem nyerheti meg a jövő nagy, gazdasági csatáit a konkurensekkel szemben. Ezért az uniónak is át kellene vennie a magyar példát, a hagymázas ideológiák által vezérelt szempontok helyett a gazdasági semlegesség politikájára kellene áttérniük. Ez lenne Európa versenyképességének kulcsa. A magyar kormánynak ugyanakkor elsődlegesen Magyarország sorsára van ráhatása, ezt segíti elő, ezt támogatja meg a nemzeti konzultáció.”

Ha egy más aspektust vizsgálunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy a nemzeti konzultáció azért is jó, mert egy gyorsan megvalósítható demokratikus eszköz arra, hogy a kormányzati döntéshozatal az állampolgári akaratnak megfelelően jusson érvényre. Ráadásul ügydöntő lehet a konzultáció eredménye, ahogyan erre több példát is láthatunk az elmúlt 14 évből

– húzta alá az elemző.

„Manipulált részigazságokat és csúsztatásokat tartalmazó állításokat fogalmaznak meg”

Pék Szabolcs viszont úgy látja, a nemzeti konzultáció lényege, hogy

manipulált részigazságokat és csúsztatásokat tartalmazó állításokat fogalmaznak meg kérdésnek álcázva. Az állítások pontosan leképezik a kormány politikáját és ehhez kérnek legitimációt a választóiktól. Az eredmények közlése is félrevezető, a korábbi Oroszország elleni szankciókról szóló konzultáció esetében azt állították, hogy a magyarok 97 százaléka mondott nemet a szankciókra, a valóság ezzel szemben az, hogy az 1,4 millió visszaküldött ívnek a 97 százalékában volt nemleges válasz, ami nem a teljes népesség véleményét tükrözi, hanem csak a kormánypárt szavazóinak egy részéét.

Az Iránytű Intézet elemzője kitért arra is, hogy „a konzultációkat levél és internetes formában is ki lehetett tölteni, utóbbi esetben merültek fel visszaélések, amikor web botok töltötték ki a konzultációkat a nap 24 órájában, tehát a kormány által közölt adatok feltehetőleg nem felelnek meg a valóságnak. Jelen esetben a »gazdasági semlegesség« témaköre mögé akarnak felépíteni maguknak egy virtuális többséget. Már maga a fogalom is abszurd, mivel Magyarország nem semleges gazdaságilag. Kereskedelmének több mint 80 százaléka az EU-val és a nyugati partnerekkel zajlik, míg a fennmaradó 15-20 százalék az összes többi országgal. Ezek az arányok teljesen természetesek, mivel hazánk földrajzilag, gazdaságilag, történelmileg és kulturálisan is Európa része, nem pedig a Keleté. A korábban meghirdetett keleti nyitás keretében nyitottunk Oroszország, Kína, Törökország és egyéb arab, illetve afrikai országok irányába is, ám ez a 80-20-as arány érdemben nem változott, tehát a keleti nyitás ebben a tekintetben kudarcnak tekinthető. Pedig anno sok milliárdért még kereskedőházakat is nyitott a kormány az unión kívüli országokban, de ezek az arányok nem változtak, ezért azt gondolom, hogy a most meghirdetett »gazdasági semlegesség« is csak egy politikai szlogen marad, érdemi, gyakorlati haszna és jelentősége nem lesz.”

Pék Szabolcs úgy látja, „magának a konzultációnak praktikus oka is van, mivel ezzel le tudja frissíteni támogatóinak adatbázisát a kormánypárt és nagyjából felmérni, hogy kikre számíthat a 2026-os választáson. Emellett lehet egy olyan célja is a kormánynak, hogy visszaszerezze a tematizációs előnyét, ami a kegyelmi botrány után elveszett, tehát azt gondolhatják, hogy ezzel a kampánnyal néhány hétig újra ők határozhatják meg a politikai napirendet.”

Mit tehet az ellenzék?

Pálfalvi Milán arra a kérdésünkre, hogy az ellenzék tud-e érdemben reagálni a konzultációkra, egyáltalán kell-e valamilyen választ adniuk rá, kifejtette:

Erre választ ad maga a módszer és annak kikezdhetetlensége. A nemzeti konzultáció azért egy nagyon hatékony, a demokráciát erősítő eszköz, mert két választás között kéri ki az emberek véleményét. Miközben ez biztosítja a kormány számára, hogy legitim módon lépjen fel a baloldallal folytatott vitákban, addig az ellenzék ilyen támogatással nem rendelkezik. Képzeljük csak el, amikor egy baloldali politikus vitatja a kormány döntését. Olyankor azt mondhatja a kabinet, hogy köszönik az észrevételt, de valójában nem a kormánnyal, hanem a magyar állampolgárokkal van vitája az illetőnek. Vagyis az egymondatos válaszom az, hogy az ellenzék nem tud érdemben reagálni a konzultációkra, hiszen azzal a demokráciát kérdőjelezné meg.

Az elemző szerint ugyanez igaz az Európai Unióra is: „A súlyos brüsszeli demokráciadeficitnek köszönhetően sajnos elő-előfordulhat, hogy politikai értelemben fittyet hánynak a nemzeti konzultáció eredményére. Ez komolyan felveti a kérdést: tényleg Brüsszelből akarják kioktatni Magyarországot demokráciából? Pontosan emiatt éleződhetett ki a nézeteltérés a magyar nemzeti kormány, a magyarországi ellenzék, valamint a Nyugat között. A szereplők közül csak a magyar kormány veszi komolyan a demokráciát és képviseli a magyar emberek érdekét. Nálunk a nemzeti konzultáció is erősíti a demokratikus, jogállami működést, míg arrafelé meg sem kérdezik az emberek véleményét két választás között. A legutóbbi EP-választás eredményének figyelmen kívül hagyása például a demokrácia sokadik szembe köpése volt a brüsszeliták részéről. A különböző uniós tisztségek kiosztásánál egyszerűen figyelmen kívül hagyták a választási eredményeket, vagyis azt, hogy mit gondolnak a választók.”

Pálfalvi Milán hangsúlyozta, ehhez képest még inkább felértékelődik a kormány eszköze, „miután a nemzeti konzultáció nem pártpolitikai kérdésekről szól, ezért az emberek pártállástól függetlenül tudnak véleményt nyilvánítani fontos szakpolitikai kérdésekben”.

A nemzeti konzultáció egyértelművé teszi, hogy mit gondol a magyar emberek többsége, amivel a baloldal eddig sosem értett egyet, ezért egyetlen lehetősége maradt, feltéve, hogy látható akar maradni: támadni fogja a nemzeti konzultációt. Vagyis a politikai kommunikáció logikája megköveteli, hogy a baloldal igenis választ adjon a helyzetre. A saját táborának legalábbis kénytelen valamilyen üzenetet, akciót eljátszani, még akkor is, ha mindenki tudni fogja, annak érdemben semmi hatása nem lesz. Ennek oka pedig nagyon egyszerű: demokráciában a többség véleménye a döntő

– szögezte le a Nézőpont Intézet elemzője.

Pék Szabolcs az ellenzék reakciójával összefüggő kérdésünkre azt a választ adta, hogy

korábban az ellenzék nem tudott igazán jó választ adni a nemzeti konzultációk ellen, mindig elmondták, hogy manipulált ívekről van szó, amik csak és kizárólag hatalompolitikai célokat szolgálnak. Ezen kritika jogos, de mégsem elégséges politikai válasz. A főváros próbálkozott a Budapesti Lakógyűlés intézményét meghonosítani, ami kvázi ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a nemzeti konzultáció, így még ellenzéki körökben sem aratott osztatlan sikert.

Az Iránytű Intézet elemzője szerint korábban nem volt igazán jó ellenszere az ellenzéknek „az álságos nemzeti konzultációk ellen”, a nagy kérdés az, hogy ezen Magyar Péter tud-e változtatni: „Azt láthattuk, hogy hónapok óta ő diktálja a tempót és a politikai napirendet. Könnyen lehet, hogy Magyar tud olyan témát hozni, ami háttérbe fogja szorítani a tizenharmadik nemzeti konzultációt, ilyen lehet például az október 23-i Tisza-rendezvény és annak utóélete, de természetesen elképzelhető, hogy történik olyan előre nem látható esemény a következő 1-2 hónapban, amit Magyar Péter a maga javára tud fordítani, elhomályosítva az újabb konzultációt. Továbbá van egy olyan veszély a kormány számára, hogy a konzultációkat már a hűséges hívek is unhatják, mivel tizenharmadik alkalommal kerül bevetésre ez a belpolitikai fegyver, tehát az is elképzelhető, hogy érdektelenségbe fullad az aktuális »kérdőív«.”

Milyen témákban konzultáltunk eddig?

Pálfalvi Milán történeti kitekintésként felsorolta azt is, hogy 2010 óta milyen témájú konzultációkat indított a kormány:

• 2010-ben a nyugdíjasokkal konzultálva arra volt kíváncsi a kormány, hogy szerintük mi lenne a legfontosabb teendő az ország akkori helyzetében. Megerősítést nyert, hogy a nyugdíjak őrizzék meg a reálértéküket (vagy növekedjenek, ha gazdasági potenciál ezt lehetővé teszi), valamint az is, hogy a 40 évnyi szolgálati viszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek.
• 2011-ben zajlott „az első igazinak tekinthető konzultáció”, amelyet az Alaptörvényről tartottak. A válaszadók 91 százaléka állt ki amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Az alkotmányt felváltó Alaptörvénybe – „sok más fontos téma mellett” – bekerült, hogy a termőföld, a vízkészlet és az erdők a nemzet közös örökségét képezik.
• Szintén 2011-ben volt a szociális konzultáció, amelyben a kitöltők 97 százaléka értett egyet azzal, hogy az állam segélyezés helyett munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket, 91 százalékuk pedig támogatta a védett kor bevezetését, „ez az eredmény erősítette meg a munkaalapú társadalom szemléletének fontosságát”.
• 2012-ben 16 kérdést tartalmazó gazdasági konzultáció volt, többek között a vállalkozások átalányadózásáról, a dolgozó nyugdíjasok bérének adó- és járulékmentességéről, a méltányos köztehermegosztásról, a minimálbérről, a fiatalok elhelyezkedésének támogatásáról, az áfaszabályok érzékenyebbé tételéről, az alacsonyabb jövedelműek cafeteriajuttatásáról. „A kormány akkor ezáltal komoly felhatalmazást kapott a méltányos tehermegosztás ügyének képviseletéhez” – húzta alá Pálfalvi Milán.
• 2015-ben a bevándorlásról és a terrorizmusról tartottak nemzeti konzultációt, amelyben 12 kérdés volt, „ezek közül a leghangsúlyosabb, hogy 93 százalék szerint a bevándorlás helyett a magyar családokat és a születendő gyermekeket kell támogatni. 2016-ban népszavazást tartottak a kötelező betelepítésről, amely alapján a kormány a választók akaratára hivatkozva is erőteljesen képviselheti, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország.”
• 2017-ben zajlott le az „Állítsuk meg Brüsszelt!” elnevezésű konzultáció, hat kérdéssel. A rezsicsökkentés és a munkahelyteremtési támogatás megtartása, a migránsok beengedése, az adócsökkentésről való szabad rendelkezés, valamint a nemzetközi szervezetek és fizetett aktivistacsoportok átláthatósága volt a téma. Pálfalvi Milán szerint a „célja pedig az volt, hogy a Magyarország eladósítására való törekvésre nemet mondhassanak az emberek. Következménye, hogy a rezsicsökkentés továbbra is elérhető a lakosság számára Magyarországon.”
• Ezt követte a „Soros-tervről” szóló konzultáció. Az elemző hangsúlyozta, „csaknem minden válaszoló nemet mondott a Soros-tervre. Ennek jelentősége, hogy a felvetett kérdések akár kétszáz évre meghatározhatják Magyarország sorsát.”
• 2018-ban volt a családvédelmi konzultáció, amelyben a túlnyomó többség egyetértett azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni. Bekerült az Alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”, illetve négy évvel később a gyermekvédelemről tartottak népszavazást az országgyűlési választásokkal együtt.
• 2020-ban a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban a válaszadók 83 százaléka támogatta a maszkviselést, 79 százalék a rendezvények korlátozását, 59 százalék értett egyet a kijárási korlátozással, „Magyarország a lehetőségekhez mérten sikeresen védekezett a koronavírus ellen”.
• 2021-ben a járvány utáni nyitásról tartottak online konzultációt, amely kilenc kérdésre várta az állampolgárok válaszát. A kijárási korlátozásoktól kezdve az ingyenes parkolásig, a hazai turizmus népszerűsítése, Soros György Magyarországot eladósító tervének és a bevándorlás elutasítása volt a téma. Pálfalvi Milán úgy látja, „legfontosabb eredménye, hogy megerősítést nyert, Magyarország továbbra sem lehet bevándorlóország”.
• Ugyanabban az évben tartottak egy konzultációt a járvány utáni életről 12 kérdéssel. A válaszadók 96 százaléka szerint Magyarországot meg kell erősíteni, 98 százalék szerint alkotmányos védelmet kell adni a családtámogatásoknak, nyugdíjaknak, „ennek folyományaként a gyermeket nevelő szülők visszakapták a 2021-ben befizetett adójukat”.
• 2022-ben a brüsszeli szankciókról hét kérdésben kérték ki az emberek véleményét. A válaszadók 97-98 százaléka mondott nemet a szankciókra, „a nemzeti konzultáció eredményével megerősítve Magyarország elutasította a brüsszeli szankciókat”.
• 2023-ban szuverenitásunk védelméről tartottak konzultációt 11 kérdéssel. A válaszadók 98-99 százaléka állt ki hazánk szuverenitása mellett. „Ennek következménye, hogy megalkották és elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, valamint létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal” – húzta alá Pálfalvi Milán.
• 2024-ben a kabinet tartott egy online konzultációt a zöldenergiáról. Az eredmények alapján a fenntarthatóságot 97 százalék tartja fontosnak, a túlnyomó többség a klímacélok teljesítését szintén támogatja, de 81 százalék csak olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse az energiabiztonságot. Olyan témákról esett szó, mint a lakossági napelempályázat és a zöldbusz-program folytatása, további faültetések, valamint a hulladékhasznosítás kiterjesztése.

(Borítókép: A nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2022. október 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)