Magyar Péter: Elég volt, most mi jövünk!

Magyar Péter a Tisza Párt október 23-ai megemlékezését a budapesti Bem József térre hirdette meg. A vonulásos esemény végső helyszíne a Széna tér volt. „Először is szeretném megkérni a rendőrséget, hogy biztonsági okokból állítsák le a villamosközlekedést, mert nem férnek el az emberek” – kezdte köszöntőbeszédét Magyar Péter még a Bem József téren.

Majd azzal folytatta: „engedjétek meg, hogy a modern kori magyar történelem legszebben csillogó napján a sok tízezer egyetemista, köztük az akkor frissen házas 23 éves nagymamám emlékére elszavaljam a talán egyik legjobb írónk és költőnk talán legszebb versét.” Majd Márai Sándortól a Mennyből az angyal című költeményt szavalta el.

Lengyel támogatást kapott a Tisza

Magyar Péter után Michal Wawrykiewicz lengyel EP-képviselő szólalt fel, aki kijelentette: nagy megtiszteltetés, hogy itt lehet, egész Európában fontos ez a nap. Tegnap még Strasbourgban volt az Európai Parlamentben, ahol a tiszás Tarr Zoltánnal találkozott, aki azt mondta, ma lesz egy megemlékezés Magyarországon, „nem jönnél hozzánk?”.

Jó látni és hallani ezt a szabadságot, ami a levegőben is itt van

– jelentette ki a lengyel politikus, hozzátéve: a legutóbbi lengyelországi választáson is ez az érzés fogta el, tudták, hogy változás jön.

Michal Wawrykiewicz arról is beszélt, hogy több évszázados barátság köti össze a lengyeleket és a magyarokat, majd magyarul mondta: „lengyel, magyar két jóbarát, együtt harcol, s issza borát.” Bem tábornokot egy ikonnak nevezte a két nemzet barátságában. A lengyel EP-képviselő szerint előbb-utóbb minden diktátor hatalma összeomlik, majd végül a békés változást emelte ki.

A lengyel európai parlamenti képviselő után Pongrátz Ernő, a Corvin közi felkelőcsoport volt főparancsnokának, Pongrátz Gergelynek az Amerikában élő unokaöccse a forradalom lángjának történetéről olvasott fel röviden.

Mielőtt a menet elindult volna a Széna térre, Magyar Péter megjegyezte, hogy 2016 óta először, október 22-én, 19:56-kor újra fellobbant a Nagy Imre téren a forradalom lángja.

És mostantól ez így lesz örökké, ameddig magyar ember él e földtekén.

A Széna térre vonuló menet elején egy molinót vittek, a demonstrálók délután háromnegyed négy körül értek a Margit körútra. Magyar Péterék nem sokkal négy óra után érkeztek a Széna térre, ahol a szervezők fáklyákat és zászlókat osztogattak a résztvevőknek.

A beszédek előtt Orbán Balázs és Orbán Viktor korábbi szavait összefoglaló videókat vetítettek le, valamint korabeli, 1956-os felvételekkel is készültek szervezők. Az esemény házigazdája, ahogy korábban is, Péter Petra műsorvezető volt.

„Kik voltak a hősök?”

Ujlaki Dénes Jászai Mari-díjas magyar színész volt az első felszólaló, aki arról beszélt, hogy a hősök reményt adtak az országnak, ez idő alatt az emberek hittek valamiben, szerették egymást, idegenek mosolyogtak egymásra, a boltban ismeretleneknek adtak hitelbe kenyeret, tejet. Hittek a változásban, a szabadságban.

A színész feltette a kérdést: „Kik voltak a hősök?” Majd felsorolta: azok, akik az utcán elesve meghaltak, vagy akasztófán vették el az életüket, voltak, akik hosszú éveket töltöttek börtönökben; volt, aki azóta nem érti, hogy mi történt vele. Voltak, akik besúgók lettek, és olyan is volt a börtönben, aki akkor lépett be a pártba.

Ujlaki Dénes kijelentette, hogy a maga módján mindig harcolt az igazságtalanság ellen, akár az önsorsrontásig,

nem féltem, ha vertek, nem féltem, ha megaláztak. Most csak arra kérlek benneteket, mosolyogjatok, szeressétek egymást úgy, ahogy én 1956-ban, az alatt a 12 nap alatt láttam. Igaz lélekkel most fogjátok meg egymás kezét, gondolkozzatok és ne féljetek!

Ujlaki Dénes után Rost Andrea operaénekes a Ha én rózsa volnék című dalt énekelte el. Ezt követően Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjas magyar színész Orbán Ottó A magyar népdalhoz című költeményét szavalta. Színpadra lépett még Koltai Róbert Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki pedig Dés László Legyen úgy című dalát énekelte el.

Helyszíni tudósítónk szerint Magyar Péter beszéde előtt az eseményen részt vevők a Vérmező úttól a Mammut bevásárlóközpont előtt a Hattyú utcai Shell-benzinkútig álltak, a körutat pedig teljesen elfoglalták a Millenárisig, utána már csak elszórtan voltak emberek. A Millenáris sarkától a Mechwart ligeti villamosmegállóig szintén álltak emberek, és kivetítőn követték a színpadi eseményeket.

„Ott voltunk a Sztálin-szobor ledöntésénél”

Jordán Tamás is felszólalt az eseményen.

Nem tudom megállni, hogy ne osszam meg veletek azt a mérhetetlen boldogságot, amit érzek. 1956. október 23-án az öcsémmel és az apámmal mi ott voltunk a Sztálin-szobor ledöntésénél. Sokszor próbáltam elmondani, hogy milyen érzés volt az, és leírhatatlan. Azt az eufóriát, azt a boldogságot nem tudom méltó szavakkal elmondani

– fogalmazott a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, aki – mint mondta – most is hasonlóan kezdi érezni magát. „Árad a Tisza” – skandálták válaszul a résztvevők. Jordán Tamás ezután József Attilától szavalta el A számokról című verset. Majd Nagy Ervin színész Örkény Istvántól mondta el a Fohász Budapestért című művet.

„Ezt kell a fejébe verni a politikai igazgatóknak és külügyminisztereknek”

Magyar Péter egy lyukas zászlóval a kezében lépett a színpadra. A politikus azzal kezdte beszédét, hogy „1956 a közös történetünk, csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat”. Ez Albert Camus francia író útravalója, tette hozzá.

Köszönöm, hogy nem féltek kiállni a szabad, független, európai és jóléti Magyarország mellett, amelyért 68 évvel ezelőtt gyári munkások, földművelők, értelmiségiek, fiatalok és idősek, vidékiek és fővárosiak vállt vállnak vetve harcoltak. Jó látni, hogy sokakban működik a morális iránytű, ami minden időben segít eligazodni, ami pontosan mutatja, mit jelent a nemzeti tisztesség, becsület és a valódi hazaszeretet. 1956 a mi történetünk. 68 évvel ezelőtt a felmenőink, egyetemisták tízezrei, köztük az én nagymamám is friss házasként a Bem József térre vonultak, 16 pontban követelve egy igazságosabb és élhetőbb Magyarországot

– fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve, akkor estére már százezrek demonstráltak.

Magyar Péter azzal folytatta, hogy a magyar nép az ’50-es években sokáig csak tűrt, egy ideig csak békésen csóválta a fejét, de a sok megaláztatás, erőszak és kizsákmányolás után egyszer csak torkig lettek, ekkor jött el 1956. október 23-a, „itt a téren, ahol most állunk, a bátorság tüzében izzó tekintetek már fegyverek mögül figyelték az oroszok mozgását. Lövések dördültek itt, ezen a téren. Egy harckocsi robogott akadályt nem ismerve itt, ezen a téren. Aztán a harcoló civilek, köztük az akkor 15 éves Mansfeld Péter és Szabó János kézigránátokkal megállították a tankot, amelynek legénysége itt, a sarkon álló épületbe menekült”.

A tiszás politikus arról is beszélt, hogy a magyar föld szent és sérthetetlen, „ezt kell a fejébe verni minden politikai igazgatónak és külügyminiszternek”. A Tisza Párt elhatározta, hogy visszaadja a magyar népnek a közös jelképeket, amelyeket elvett és kisajátított a hatalom:

Ilyen a lyukas zászló. Legyen újra közös, legyen újra mindannyiunké, emlékeztessen a kötelességünkre: megóvni a hazánkat minden időben. Ez a jelkép legyen számunkra igazodási pont. Segít felismerni az árulókat, akik hebegve-habogva, csűréssel-csavarással próbálják menteni a menthetetlent, akár a miniszterelnök politikai tanácsadója.

Magyar Péter elmondta, ahogy október 23-ára készült, azon tűnődött, hogy ünnepelnek vagy megemlékeznek most, szerinte ez nehéz kérdés:

de talán minden magyar, aki nem csupán érti, hanem érzi is a forradalom fontosságát, megerősít benne, hogy az ’56-os forradalom a legfényesebb ünnep 13 napja. Mert az ünnep az, amikor a nép megérzi, hogy hatalmasabb az elnyomóinál, ünnep, amikor egy ország végre egyszerre szabadon mer lélegezni. Ünnep az is, amikor elzavarjuk az elnyomó diktátorokat.

„Hova tűnt a ruszkik, haza, miniszterelnök úr?”

Magyar Péter arról beszélt még, hogy a magyar nép igazi, tiszta arca 1956 forradalmának 13 napjában mutatkozott meg.

Vajon gondolunk-e eleget a hőseinkre? Hálásak vagyunk-e nekik eléggé? Értjük-e, hogy mekkora lemondást és kockázatot vállaltak? Hajlandóak lennénk-e lemondani a kényelemről és fegyverrel is megvédeni a hazát a külső ellenségtől? – tette fel a kérdéseket Magyar Péter, majd kijelentette, biztos benne, hogy ma is lennének olyan magyarok, akik ezt megtennék, ugyanakkor ma is élnek köztünk „gyáva, sehonnai bitang emberek, kik most, ha kell, halni nem mernek”, akik 30 NER-ezüstért elárulták, elárulják a hazánkat. Köztünk élnek, irányító pozícióban vannak még, és büszkén hirdetik, hogy nem tennék meg azt, amit a 16 éves pesti srácok 1956-ban. Vannak, akik egy puskalövés nélkül adnák fel az országot, és vannak, akik kitüntetést vesznek át az orosz külügyminisztertől, miközben az oroszok információakt lopnak el a magyar külügyminisztériumból.

Magyar Péter szerint egy olyan ember vezeti az országot, aki 1989-ben még az orosz csapatok kivonását követelte, de ma már meggyalázza 1956 örökségét.

Hova tűnt a ruszkik, haza, miniszterelnök úr?

– tette fel a kérdést a Tisza Párt elnöke.

Majd arról beszélt, hogy vajon kik voltak 1956 hősei. Liberálisok, nemzetiek, kisgazdák szocialisták, jobboldaliak vagy baloldaliak? Lehet-e egy szóval megnevezni 1956 hőseit? Magyar szerint lehet, ők hazafiak voltak, igaz magyar emberek, akik tudták, hogy mi a különbség a hazaszeretet és hazaárulás között. Egy szabad, független és igazságos élhető Magyarországért és egy hazaszerető kormányért küzdöttek.

Gyurcsány Ferencet is megemlítette Magyar Péter

Magyar Péter azzal folytatta, hogy a magyar nemzet árulói több száz hőst végeztek ki, majd név szerint is felsorolt többeket, mások mellett Brusznyai Árpádot, Tóth Ilonát, Mansfeld Pétert, Szabó Jánost, Angyal Istvánt és Barabás Tibort. A Tisza elnöke úgy látja, az ő emléküket gyalázta meg Orbán Balázs.

1956 zsinórmérték, nemzeti minimum, oda kell visszatalálni. Arra a Magyarországra kell hasonlítanunk, amely az összefogást választotta. Arra a Magyarországra kell hasonlítanunk, amely kimondta, hogy elég volt az elnyomásból. Arra kell hasonlítanunk, amely nem fél. Ez mind így együtt, ma is mi vagyunk, ez a mi közös történetünk. Fontos, hogy érezzétek, tudjátok, ma is ugyanúgy történelmet írunk. Ezzel az elszántsággal és erővel vágunk neki az előttünk álló szűk másfél évnek

– utalt a 2026-os választásra Magyar Péter, hozzátéve: „A legkeményebb hatalom is meghátrál, ha látja, hogy kellőképpen erős ellenféllel áll szemben. A forradalom lángja ott a szívünkben, az idő eljött, ne féljetek. Honfitársaim, a kormányunk semlegességről beszél, amire nincs felhatalmazása a magyar néptől. Történelmi felhatalmazás teljesen másra van. Szent István királyunk nyugati keresztény útra helyezte hazánkat, és van a Hunyadiak felhatalmazása, akik testükkel védték Európát. Van Kossuth, Görgei és Batthyány felhatalmazása, akik egy szuverén Magyarországért küzdöttek. Van 1956 felhatalmazása, amikor egy ország mondta, hogy elég volt a szovjet típusú diktatúrából, és hogy a keleti útra akarják terelni hazánkat. És van az 1989-es rendszerváltás felhatalmazása arról, hogy Magyarország egy szabad, demokratikus jogállam legyen, amely újra csatlakozik Európához. Végül van egy NATO és uniós népszavazás, amelyen a magyar társadalom elsöprő többsége a nyugati szövetség mellett tette le a voksát.”

Magyar Péter szerint

Orbán Viktornak nincs felhatalmazása semlegességről beszélni, nincs felhatalmazása elárulni 1956 örökségét, nincs felhatalmazása orosz érdekek kiszolgálására. 

A politikus kijelentette, hogy az elmúlt húsz évben Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a legszegényebb és legkorruptabb országgá tették Magyarországot az EU-ban. 14 év alatt „az állampártnak minden lehetősége megvolt, hogy egy csodás, fejlődő, egyre boldogabb országot építsen, valamiért Orbánék nem ezt az utat választották, hanem politikai, gazdasági, morális és megélhetési válságba sorolták a szeretett szülőföldünket”.

„Mindenkinek van és lesz feladata”

Magyar Péter azt mondta:

Orbánék megvezették, átverték a magyar embereket. Korábban engem is.

Majd arról beszélt, hogy az Orbán-rendszer végtelenül megosztott társadalmat hozott létre. Majd hozzátette, mondjuk ki:

Eddig és ne tovább, vége van!

Az 1956-os szabadságharcosok egy független, jóléti Magyarországért küzdöttek, Magyar Péter szerint tartozunk nekik azzal, hogy 2026-ra másik irányba fordítjuk hazánk sorsát. A Tisza Párt érzi a történelmi felelősségét, egy olyan kormányprogramot és csapatot szeretnének kínálni, amelyből egy hazaszerető kormány jöhet létre, legkésőbb 2026-ban.

A Tisza Párt elnöke ezután a hazaszeretetről beszélt, ami szerinte azt jelenti, hogy bennünk van a haza, és kivétel nélkül a részei vagyunk. A Tisza Párt jelszavai:

A hazaszeretet azt is jelenti, hogy egy borsodi zsákfaluban élő, hátrányos helyzetű 4 éves kisfiú is megérdemli a neki járó oktatást és egészségügyi ellátást, és lehet belőle kiváló kutató.

A beteg gyerekek és felmenőik is megérdemlik, hogy emberhez méltó életük legyen, és ne kelljen nyomorogniuk. Az időseknek ne kelljen választaniuk az élelmiszer, a gyógyszer és rezsi befizetése között.

Magyar Péter kijelentette:

Mindenkinek van és lesz feladata, aki hazaszerető kormányt szeretne Magyarországon.

A Tisza Párt elnöke köszönetet mondott a önkénteseknek, a támogatóknak, azoknak, akik Tisza Szigeteket alakítottak és tagokat toboroztak. „Minden erővel egymást fogják segíteni a jövőben is” – hangsúlyozta Magyar Péter.

Csendes hősöknek nevezte azokat, akik változást akarnak, de nem tehetik meg, hogy kimondják a véleményüket, tőlük azt kéri, hogy 2026-ban gondoljanak a hazájukra és szavazzanak a Tiszára.

Vezetőket és szakembereket keres a Tisza Párt

Magyar Péter szerint sokan vannak, akiket becsapott az Orbán-rendszer, de még hezitálnak, mert azt ígérték nekik, hogy megvédik őket.

Ők, a becsapottak ugyanúgy tiszteletre méltó hazafiak, akik boldog örömmel tesznek a hazájukért, ők azok, akiket szintén kihasznált és az út szélén hagyott az Orbán-kormány. Tőlük azt kérem, hogy egy pillanatra álljanak meg és gondolják át, valóban erre szavaztak annak idején? Azt szerették volna-e, hogy bugyuta milliárdosok jachtokról szórják szét az országunk közös vagyonát? Azt szerették volna, hogy az unokáik külföldön éljenek? Hogy az édesanyjukat, édesapjukat két-három éves várólistákon hagyják szenvedni? Pontosan tudom, hogy ők is szeretik a hazánkat, értük is fogunk a teljes Tisza-közösséggel és Tisza-kormánnyal dolgozni. Fontolják meg, ha jön a változás, nekik is jobb hely lesz Magyarország

– mondta Magyar Péter.

A pártelnök azt ígérte, igazságot szolgáltatnak, visszaszerzik amit csak tudnak „az ellopott közös vagyonunkból”, visszaállítják Magyarország nemzetközi hírnevét, szolgáltató, működő államot hoznak létre, visszaállítják a katás adózást, újra összehozzák a V4-eket és kiterjesztik további közép-európai országokra. Magyar Péter azt is megígérte, hogy „nem lesz három millió létminimum alatt élő honfitársunk”.

A Tisza elnöke az ígéreteik közé sorolta az egészségügy és az oktatás fejlesztését, a fiatalok hazacsábítását, a családi pótlék megemelését, az idősek segítését. Az uniós forrásokat a magyar családi gazdaságok, agrárgazdaságok fejlesztésére fordítanák. A kormány intézkedései közül megtartanák a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a 25 év alattiak szja-mentességét, valamint a gyermekek után járó adókedvezményeket is. Jelentősen megemelnék a minimálbért és a szakdolgozók bérét. Magyar Péter azt is megígérte, hogy azonnal belépnének az Európai Ügyészségbe, hazahoznák az uniós forrásokat. Emellett maximum két ciklusig lehetne valaki miniszterelnök, megszüntetnék a kormányzati propagandát, visszaállítanák az önkormányzatok függetlenségét, kiküszöbölnék „a csorbákat” az alkotmányon.

A politikus elárulta, hogy 65 munkacsoporttal dolgoznak a kormányprogram kidolgozásán, a programírás november 5-től kiegészül egy társadalmi párbeszéddel: A magyarok hangja címmel kikérik a magyarok véleményét hazánk sorsfordító kérdéseiben az egészségügytől az oktatáson át egészen a gazdaság helyzetéig.

A mai napon hivatalosan is elindítjuk a jövő hazaszerető vezetőinek transzparens kiválasztását. Olyan hazaszerető hölgyeket és urakat keresünk, fiatalokat és tapasztaltakat, vidékieket és fővárosiakat, akik a maguk szakterületén kiemelkedőek. Világos vízióval rendelkeznek a településeink és a hazánk jövője kapcsán, és vállalják a közszereplői léttel járó nehézségeket is. Nemcsak országgyűlési képviselőjelölteket fogunk kiválasztani a 2025 májusáig tartó időszakban, hanem azt a több ezer szakembert is, akikkel közösen legkésőbb 2026 májusában zökkenőmentesen átvesszük a kormányzás felelősségét

– jelentette be Magyar Péter.

„A hídépítők nemzete leszünk”

Magyar Péter azt mondta, egyetlen céljuk van, hogy emelkedő pályára állítsák az országot, és most kinyitják a lehetőséget, majd az üzente: „szálljatok be hazánk irányításába, kormányzásába!”.

Arról beszélt, hogy ma Magyarországon magas pozícióban nem szakértők vannak, hanem tehetségtelen haszonlesők, bólogató Jánosok, de ennek vége.

Eljött a tehetséges emberek ideje, a jövő hazaszerető vezetőit keressük

– jelentette ki Magyar Péter, majd hozzátette, hogy velük kötnek szövetséget. Ezután kifejtette, hogy „a hazánk nincs jó állapotban, sürgős tatarozás, felújítás vár rá”, de a ház/haza jelenlegi gazdája azzal akarja eladni a házat, hogy belülről szépen látszanak a csillagok.

A haza azonban nincs jó állapotban, éppen a kilincseket szerelik le és viszik haza, riadt tekintettel csavarják ki az utolsó villanykörtéket. Ami mozdítható, azt ki fogják pakolni a házból, ezért tisztességes szakemberek kellenek, minden jelöltnek rendben kell legyen a szerszámos ládája, velük fognak építkezni tégláról téglára.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem fogják elfelejteni azokat sem, akik eljönnek segíteni a hazát, és „szükség esetén ott leszünk mi is és kezet nyújtunk”.

A Tisza Párt oldalán lehet tájékozódni a részletekről, nyílt pályázaton keresik a megfelelő jelölteket, szakembereket 2026-ra.

Magyar Péter azt mondta, hogy véget vetnének az ezeréves átoknak, vagyis megszűnnénk kompországnak lenni, a hintapolitizálást sosem hozott jót az országnak, a komp a rossz leheletű múlt, mi a hídépítők nemzete leszünk, itt az idő, hogy átalakuljon a magyar táj.

„Most mi jövünk”

Magyar Péter azt ígérte, hogy összekötik a Keletet a Nyugattal, a jó szándékot a jó szándékkal, a jó üzleti lehetőséget a jó üzlettel. A Tisza elnöke úgy látja, Magyarországnak nem semlegesnek kell lennie gazdaságilag, hanem barátinak, ha pedig kiszámítható barát, akkor felértékelődik a Duna–Tisza tája. A politikus kijelentette, hogy az „Orbán-kormány becsapta a népet”, ezért „nincs több esély, vége van”.

A haza a népé. A rezsim ellenszere a kezünkben van. Ez az ellenszer a tett. Fel kell állni a fotelekből, felnézni az égre, egy nagyot sóhajtani, és azt mondani, hogy elég volt. Most mi jövünk

– fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve: mindig voltak Döbrögik, de mindig voltak Ludas Matyik is, akik legyőzték az elnyomókat, és háromszor verték vissza az elkövetett bűnöket.

Magyar Péter beszéde végén közölte, hogy a néhány percig szóló zene közben meggyújtják a fáklyákat.

(Borítókép: Magyar Péter. Fotó: Szollár Zsófi / Index)