Orbán Viktor erős üzenete Magyar Péternek: Attól még nem lesz valaki hazafi, ha lyukat vág a zászlóba

Az elmúlt két évben Orbán Viktor vidéken, tavaly Veszprémben, azelőtt pedig Zalaegerszegen mondott beszédet október 23-án, most a budapesti Millenáris szabadtéri színpadához hívta a megemlékezőket.

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét: azért jöttek össze, hogy kifejezzék tiszteletüket, és fejet hajtsanak a forradalom hősei előtt. Mint elmondta: a helyszínen vannak azok is, akik egy hónappal ezelőtt megvédték Magyarországot a dunai árvíztől, „azok, akik az áradással és pusztítással fenyegető hatalmas víztömeget a folyómederben tartották. Képzeljünk magunk elé egy hirtelen, a semmiből előbukkanó, hatméteres vízfalat, amely ráadásul nem egyetlen cunamiszerű hullám, hanem egy 400 kilométer hosszú vízi kígyó”.

A kormányfő kiemelte a hatóságok és az önkéntesek munkáját, amelyet emberfelettinek nevezett. A többi országban a katasztrófa 24 halálos áldozatot követelt, a kár meghaladja a 10 milliárd eurót, de Magyarország nem veszített egyetlen emberi életet sem, a károkat pedig minimálisra szorították.

Ha bajban van a hazánk, össze kell fogni. Ez a törvény. Büszke, sőt nyakas nép vagyunk, nem tűrjük el, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életünkbe, de az összefogás törvényét betartjuk. Összefogás nélkül nincs biztonságunk, szabadságunk. Összefogás nélkül a természet erői levernének bennünket a lábunkról, összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk. Előbb-utóbb kiforgatnának mindenünkből, és adós rabszolgasorba juttatnának

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg. Az év januárjában földrengés rázta meg az országot, márciusban jeges ár öntötte el a Duna vidékét, felnőttek és gyermekek haltak meg, több ezer embert telepítettek ki. Felhívó jel volt ez:

Ideje készülni az összefogást követelő nagy időkre.

Aztán 1956 októberében „a Duna után a történelem is kilépett a medréből. A megáradt történelem nem fúj visszavonulót délutánra, és nem húzódik vissza a vackára éjszakára sem. Végigmegy a maga útján a saját törvényei szerint. Ilyenkor születnek a hősök, hősök lesznek a cipészlegényekből, a gyári munkásokból, a földművesekből, mártírrá válnak a könyvelők, az óvónők és az egyetemisták. 1956 októbere arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nemzet nagy történelemkönyvébe”.

„A magyarok nem tűrik a megaláztatást”

Orbán Viktor azt mondta: a magyarok rosszul viselik a zablát, a magyarokat még soha egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni. A szovjet birodalmi elnyomás megbéklyózott és megnyomorított, kirabolta a magyarokat, nemzedékek értelmétől fosztotta meg a magyar családokat. A birodalom szolgálatába akarták állítani a magyarok munkáját.

A pusztító világháború után bábkormányt ültettek a nyakunkba kollaboráns magyarokkal, az volt a megbízatásuk, hogy a magyarok munkáját és létét a birodalmi érdekek szolgálatába állítsák. A birodalmak finnyásak, mindig azon vannak, hogy

legyen olyan magyar, aki végül behívja őket.

Akik aztán maradásra kérik a megszállókat, és ha a helyzet megkívánja, akkor behívják az erősítést. Koholt vádakkal, zsarolással és erőszakkal sarokba szorították a magyar embereket, ami megtetszett nekik, azt elvették, elfoglalták, csalással juttatták hatalomba az elvtársaikat. Padlássöprés, internálótáborok, megnyomorított életek, ez volt az eredménye.

De megjelent a falon egy gyermekmondóka:

Ne mosolyogj, Iljics, nem tart ez örökké, / Százötven év alatt sem lettünk mi törökké.

Hiába az erőfölény, a magyarok nem tűrik a megaláztatást. Minden bábkormány és birodalom értésére adták, és megcsinálták a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát: „Ne bántsd a magyart!”

„Mi ezt nem akarjuk”

Orbán Viktor azzal folytatta, hogy „a szovjetek és a kommunista helytartóik megértették a leckét, a következő 34 évben visszább fogták az agarakat, és végül csak hazamentek, ezért állhatunk ma itt, ezért lehetünk szabadok, ezért tudja ma is mindenki a világon, a magyarokkal csínján kell bánni”.

Ma a történelem ismét készül kilépni a medréből. Látjuk a jeleket. Az előttünk álló évben nem a vizet, hanem a történelmet kell a medrében tartanunk, mert a szomszédunkban háború pusztít. Egyre véresebb és elkeseredettebb, senki sem tudja, meddig fog tartani. A frontvonalon százezrek vesztek oda. Az európai gazdaság tüdőlövést kapott, számolatlanul küldik a pénzt Ukrajnába, a fejlődés megállt, az árak az egekben, az európai vállalatok szenvednek, a szankciók minket véreztetnek ki, a befektetők Amerikába vándorolnak, az európai vezetők a háborús győzelem illúziójába ringatják magukat

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: egyre nagyobb az esélye a háború szétterjedésének is. „Az elmúlt hetven évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz. Mindenki látja, de mindenki úgy tesz, mintha nem látná. A király meztelen, ideje kimondani, az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot, a győzelem reményétől megszédült fejükben ez a háború a Nyugat háborúja Oroszország ellen, amit meg kell nyerniük.”

A kormányfő úgy látja, most már az egész uniót akarják nyíltan betolni az ukrán háborúba, az új győzelmi tervet nyilvánosságra is hozták.

A győzelmi terv lényege a háború kiterjesztése. A tervben az áll, hogy Ukrajna azonnali NATO-meghívást kap. A háború színterét orosz földre helyezik át. A tervnek az is része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja saját, megerősített hadseregével, vagyis mi, magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk

– szögezte le Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a brüsszeli nyomás napról napra erősebb a kormányon. „Nekünk, magyaroknak is el kell döntenünk, akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen. Politikai ellenfeleink szerint menni kell. Nekik 1956 tanulsága az, hogy harcolnunk kell Ukrajnáért, sőt Ukrajnában. Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk.”

Orbán Viktor hangsúlyozta, a szabadságért most azzal tehetik a magyarok a legtöbbet, ha nem vesznek részt mások háborújában, ha nem hagyják, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országot. Megőrzik Magyarország békéjét és biztonságát. „Hát ne hagyjuk, barátaim!” – mondta az európai tervekről a miniszterelnök.

„A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét”

Orbán Viktor arról beszélt, hogy a független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan, ezért bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, illetve hogy egy bábkormányt akarnak. Most is az a kérdés, hogy meghajolunk az idegen akarat előtt, vagy ellenállunk neki. Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra, a kormányfő szerint azonban

legyen a válaszunk olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt.

Nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben, mások ellenségeskedésében. Minden világboldogító ideológiára nemet mondunk, jöjjön az keletről vagy nyugatról. Békében akarunk élni a saját szabályaink szerint a Kárpát-medencében, a saját boldogulásunkat keresve.

Nem ijedünk meg, ha az aktuális birodalom zsarol minket, tudjuk, hogy háborúba akarnak vinni minket, ránk akarják sózni a migránsaikat, tudjuk, hogy megvan a kiszemelt bábkormányuk, megvan hozzá a párt, az ember,

igazi aláíró fajta, ideális egy bábkormány élére.

1956 egy szabadságharc volt egy birodalom ellen, Dávid harca Góliát ellen, aki hazafi, ma is harcol a szabadságért; attól még nem lesz valaki hazafi, ha lyukat vág a zászlóba, ha eldob egy Molotov-koktélt, nem a duma számít, a tettek magukért beszélnek.

Az egész ország láthatta, hogy ki mit csinált az Európai Parlamentben. A kormány a magyar érdekeket, a szabadságot védte, de a magyar ellenzék felajánlotta szolgálatait a birodalomnak. Internacionalista hagyomány ez, régi ellenzék vagy új ellenzék, Orbán Viktor szerint csak a címke változik, idegeneket hívnak be a magyarok ellen, muszkavezetők helyett ma Brüsszel-vezetők vannak. Ott ülnek Manfred Weber mellett, ez nem összeesküvés-elmélet, hanem összeesküvés a gyakorlatban. „A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét”, Orbán Viktor szerint ez egy „21. századi love story”.

A többit mindenki láthatta, csak úgy áradt a szerelem. Ez az ő hagyományuk, kedves barátaim. Dávid és Góliát párharcában ők valahogy mindig Góliát oldalára állnak, de egyet mindig elfelejtenek, a történet végét. Ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége: Góliát veszít, Dávid győz, aztán lehet pakolni és elhúzni a csíkot. Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe

– jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: 1956-ban megvolt az egység, az akarat, de az erő nem volt elég a szuverén cselekvésre. Ma az egységhez és az akarathoz erő is társul, megvan a szuverén cselekvés lehetősége, „és ígérem, hogy mi élünk is vele. Magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni. Ezt követelik tőlünk ’56 hősei. Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog sikerülni, itt nem törnek át, mi győzünk, ők veszítenek. Újra meg fogjuk csinálni. Dicsőség az ’56-os magyar hősöknek!”

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Szollár Zsófi / Index)