Orbán Viktor: A magyarok nem akarnak bábállamot látni a független országuk helyett
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor felidézte, a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke is sokkal erőteljesebb, durvább megállapításokat tett az európai közállapotokról. Hozzátette, a francia elnök azt mondta, az Európai Unió el fog halni abban az esetben, ha sürgősen nem javít a versenyképességén, Mario Draghi volt olasz miniszterelnök jelentésében azt írta, hogy ha sürgősen nem csinál valamit az Európai Unió, akkor az egész európai gazdaság megfeneklik.
Jól látható, hogy nem egy sajátos magyar nézőpontról van szó, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem őszinte pillanataikban a vezetők által is bevallott, osztott véleményről
– jelentette ki a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy a francia elnök kulcsszerepet játszik egy versenyképesebb európai gazdaság kialakításában. „Most már nem a magyarok az egyetlenek a tömegben, akik látják, hogy a király meztelen, most már egyre többen vannak” – fogalmazott.
Csúcstalálkozók mindenfelé
A kormányfő felhívta a figyelmet „a keleti és a nyugati világ” csúcstalálkozóira. Előbbit nemrégiben a BRICS-vezetők tartották Kazanyban, november 7-én azonban Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója. Két rendezvény követi egymást két napon, elsőként az Európai Politikai Közösség találkozója, majd rá egy napra az unió 27 országának vezetői találkoznak Budapesten. A francia elnökkel Párizsban folytatott keddi tárgyalásán a november 7-i rendezvény került a fókuszba, amely szavai szerint a „francia elnök gyermeke”.
Magyarország nemcsak a helyszínt adja a találkozóhoz, hanem a „szellemi tartalom” kialakítását tekintve is házigazdaként viselkedik, ráadásul a téma az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz. Külön érdekesség, hogy az alkalomra két nappal lesz az Egyesült Államok elnökválasztása után kerül sor, ami a miniszterelnök szerint új helyzetet teremthet a világban.
Saját gazdasági modellre van szükség
Orbán Viktor kijelentette, hogy 2025-ben „fantasztikus évet fogunk csinálni” a magyar gazdaságban. A gazdasági semlegesség modelljét magyarázva elmondta, hogy Magyarország nem teheti meg, hogy kinéz egy sikerpéldát és azt lefordítja, hanem „saját utat kell járnunk”, különben elsodornak az európai gazdaságot sújtó nehézségek. A keleti modell kulturálisan nem alkalmazható, így össze kell állítani a világban ismert példákból azt a gazdasági modellt, amely Magyarországra szabható. „Át kell venni mindent, ami jó nyugatról és keletről is” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a gondolkodásmódot rejti a semlegesség politikája.
Magyarországnak joga van a saját gazdaságpolitikához, amelyhez csak képesség és bátorság kell
– jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy látja, hogy a hidegháborús gondolkodás megjelent a gazdaságban is. „Nemcsak a biztonság területén építenek konfliktust, hanem a gazdaságban is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugatiak a gazdaságban is háborúzni akarnak. Bár úgy látszott, hogy az orosz–ukrán háborúban sincs mozgástér, ennek ellenére Magyarország kimaradt, így szavai szerint az „elhibázott, rossz gazdaságpolitikából is ki lehet maradni”. Hangsúlyozta, hogy ebben Mark Rutte új NATO-főtitkárral is egyezségre lehetett jutni.
Magyarország kavics az EU cipőjében
A miniszterelnök szerint kényelmesebb lenne a nyugatiaknak, ha Magyarország, amely kavicsként viselkedik az Európai Unió cipőjében, változtatna a politikáján. A kormányfő emlékeztetett a legutóbbi uniós meghallgatásra, amikor – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – a Manfred Weber és Ursula von der Leyen készítette tervet belemondták a magyarok arcába, hozzátéve, hogy „vége van”.
Nekik bábkormány kell, beszéljünk egyenesen. Minden birodalom ilyen, a szovjetek is ilyenek voltak, nem?
– mondta a miniszterelnök, aki úgy látja, hogy „jawohl” kormányt szeretnének Brüsszelben. A kormányfő kijelentette, hogy a magyaroktól ez nem várható el, ugyanis nem akarnak bábállamot látni a független ország helyett.
Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek vitái vannak Magyarországgal a gazdaságpolitikáról. A kormányfő kigyűjtötte az uniós gazdasági követeléseket, amelyek között említette a magasabb adók igényét, közben a „multijaikra” kivetett adókat visszavonnák. Ide sorolta a rezsicsökkentés elleni „folyamatos támadást”, emellett Brüsszelben nyugdíjreformot sürgetnek, ami a kormányfő szerint lényegében a 13. havi nyugdíj eltörlését jelentené. A miniszterelnök hozzátette, hogy az unióban az agrártámogatások csökkentését is szorgalmaznák.
Ha enged a magyar kormány, ha egy bábkormány van Magyarországon, akkor nem az a kérdés, hogy ki a miniszterelnök, hanem hogy milyen következményei lesznek ennek az emberekre nézve. Ezek súlyos dolgok. Aki ma a brüsszeliekkel összeszűri a levet, az ezeket a programokat fogja végrehajtani, akármit is mond, mert a gazdái most még simogatják a fejét – a kutyus fejét ilyenkor, a buksit megsimogatják –, de ha sikerül a bábkormányt hatalomba juttatni, akkor jönnek az utasítások és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar. Brüsszel időnként akar jó dolgokat és rossz dolgokat. Ezek rossz dolgok
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ma olyan kormányunk van, aki a jó dolgokat megcsinálja, a rossz dolgokat pedig visszautasítja”.
„Lesz itt egy egymillió forintos átlagbér”
A gazdaságpolitika mozgásterét a kormányfő szerint alapvetően meghatározza az, hogy kiterjed-e az orosz-ukrán háború. Ebben kulcskérdésnek látja az Egyesült Államok novemberi elnökválasztását. Ha Trump elnök visszatér és nyer, akkor a háború kiterjedésének a veszélye szinte nullára csökken – mondta, azonban kijelentette, hogy ellenkező esetben Ukrajnában fenyeget az eszkaláció veszélye, ami más gazdaságpolitikát igényel, akkor „a pénz egy része nem a gazdaságba megy vissza, hanem a biztonságba”. A miniszterelnök szerint ennek megfelelően Magyarország érdeke egy olyan amerikia kormány, amelyik azt mondja, hogy ez a háború tovább nem terjedhet.
Ha ez megvan, akkor jövünk mi. Szerintem nekünk egy fantasztikus lehetőségünk van, mert összeraktuk azt a csomagot, amellyel végre a 2020 óta tartó nehéz időszakból ki tudjuk vinni a gazdaságot. Régen volt, kevesen emlékeznek rá, de felidézem. Egészen 2019-ig egy egyenes vonalú emelkedő pályán volt a magyar gazdaság, ezt törte meg a Covid. A Covid után meg bejött a háború, bejöttek a szankciók, bejött az infláció. Ebből a nehéz 4-5 éves szakaszból kell kiutat találni, és úgy érzem, hogy ez megvan
– jelentette ki Orbán Viktor. Úgy véli, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 2025-ben „fantasztikus eredményeket hozhat”, és egy minden más európai országot meghaladó mértékű gazdasági növekedést eredményezhet, 3 százalék fölötti növekedést. Ez együtt jár a béremelés lehetőségével a kormányfő szerint, aki azonban hangsúlyozta, hogy szerinte ennek mértékét a kormány nem állapíthatja meg, hanem az a munkaadók és a munkavállalók tárgyalásával valósítható meg. Amennyiben erre sor kerül, akkor a kormány is belép, elősegítve a megállapodásokat.
Közölte, hogy jól haladnak a munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalások, mint mondta,
lesz itt egy egymillió forintos átlagbér szerintem, belátható időn belül, és a minimálbért is a 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni a következő néhány évben. Nem egy év alatt, egy többéves bérmegállapodási program keretében. Erre jó esély van.
Versenyképességi csőd felé halad az európai gazdaság a miniszterelnök szerint, aki úgy látja, hogy ezeket a gazdaságpolitikai célokat „harcban kell majd kialakítani, és megvedeni és képviselni”, amihez erő kell. Erőt a magyar emberek akaratából szerezhet a kormány, ennek eszköze az új nemzeti konzultáció, amely megerősíti Magyaroszágot és a kormányt. „Így csináltuk meg az egymillió új munkahelyet” és a migráció megállításához is ez kellett a kormányfő szerint.
Végül szóba került a migrációs paktum is, amely végrehajtásának felgyorsítását sürgették „a brüsszeli bürokraták mögöttük néhány nagyobb állammal”, illetve – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – a Mi Hazánk kivételével a magyar ellenzék is Magyarország megbüntetésére szavazott. „A helyzet az az, hogy továbbra is zajlik a küzdelem a migrációpárti és a migráció ellenes erők között. Az arányok a mi javunkra módosulnak, tehát itt is vannak szép remények” – zárta rádiós interjúját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. október 18-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)