Még a felnőtteknél is védelmet nyújt a HPV elleni oltás

Mint ismert, idén szeptember 13-ig kellett a szülőknek az iskolában leadni az írásbeli nyilatkozatot arról, hogy kérik-e hetedik osztályos gyermekük számára a HPV elleni ingyenes oltást. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közlése szerint ezt a szülők idén a korcsoportba tartozó lányok 81,4 százalékának kérték (34 155 fő), a fiúknál pedig 73,2 százalékának (32 290 fő). A vakcina első adagját októberben meg is kapták a diákok. Fél év múlva a második dózissal lesz teljes a védelem a humán papillomavírus leggyakoribb rákot okozó (16, 18, 31, 45, 52, 58) és genitális szemölcs kialakulásáért felelős (6-os és 11-es) törzsei ellen. 

Majdnem mindenki megfertőződik

Akik a kampányoltásból kimaradtak, már csak térítés ellenében oltathatják be magukat a kórokozó ellen. 15 éves kor felett az immunizáláshoz három vakcina szükséges, fél éven belül. Típusonként és forgalmazónként némileg eltérő áron lehet hozzájutni. Darabja nagyjából 50 ezer forintba kerül, amit a háziorvos, illetve szakorvosok (például nőgyógyász, belgyógyász) írhatnak fel és adhatnak be. A szakmai álláspont szerint

A felnőttek 90 százaléka találkozik életében a vírussal, ami minden tizedik embernél tünetmentesen a szervezetben marad. 

Az oltás hosszú távú védelmet jelent 

Az NNGYK ajánlása szerint a legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár. Az évtizedes tapasztalatok szerint semmilyen tartós mellékhatással nem hozható összefüggésbe az oltás. A szúrás helyén előfordulhatnak enyhe helyi reakciók, például duzzanat, bőrpír. Koiss Róbert kiemelte: még felnőttkorban is hosszú távú, több mint tíz évre szóló védelmet nyújt a védőoltás, szemben a természetes fertőzéssel, amire gyenge az immunválasz.

„Minden klinikai vizsgálat azt igazolta, hogy a fiatalkori HPV-fertőzés nem múlik el, a hámsejtekben hosszú ideig megmarad a vírus. Az inkubációs, lappangó időszakban a méhnyakszűrés még nem képes a vírus jelenlétét kimutatni. Ez az időszak a fertőzés időpontjától számítva több hónapig tart. Később, a reproduktív fázisban a vírus szaporodni kezd a gazdasejtben. Ekkor a vírus örökítőanyaga (DNS) kimutathatóvá válik, és a méhnyakszűrés során sejtnyugtalanságot (ASCUS, LSIL) azonosíthatunk. Ez a szakasz hónapokig, sőt akár évekig is fennállhat. A sejtekből kiszabaduló új HPV-vírusok száma idővel – a fertőzés által kiváltott helyi immunválasznak köszönhetően – csökken, és kialakul az immunkontrollszakasz. Az immunkontroll következtében a sejtnyugatlanság megszűnik, és a vírus a hámsejtekben marad.

A méhnyakrák szempontjából alacsony kockázatú törzseknél rövidebb ideig, míg a magas kockázatú típusok esetében évekig, évtizedekig is megmaradhat ez az állapot

– fejtette ki a nőgyógyász. Mint rámutatott, a felnőttkori HPV-oltásnak az a szerepe, hogy fenntartsa az immunkontrollt. „Ha nincs vírusosztódás, kicsi az esélye annak, hogy rák előtti állapot kialakuljon”– jegyezte meg. 

A férfiaknál is életmentő lehet

Azt illetően, hogy meddig ajánlják a védőoltást, rávilágított: ebben kulcskérdés, hogy az immunsejtek mennyire aktivizálhatók. A klinikai vizsgálatok szerint a szervezet 55 éves korig reagál a védőoltásra megfelelően. Koiss Róbert hozzátette, hogy ugyan az iskoláskorúak kampányoltása a leghatékonyabb, de a felnőttkori oltásban részesülteknél is a nem oltottakhoz képest a méhnyak rák előtti állapotával szemben mutatott hatékonyság 93-95 százalékos, a méhnyakrákkal szemben pedig 84-85 százalékos. 

Mint ismert, a HPV 16-fertőzés összefüggésbe hozható a férfiakat érintő szájüregi és garatrák kialakulásával. A szakember elmondta, hogy a felnőttkori oltás az ő esetükben is 55 éves korig hasonló mértékű védelmet nyújt. Koiss Róbert szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert ezeknél a daganattípusoknál nem lehet felfedezni rák előtti állapotot. Nemzetközi adatok szerint a vírusfertőzés előfordulási aránya jóval kevesebb volt a már oltottaknál, ezért az orvos számukra is javasolja a HPV-elleni védőoltást. 

Fotó: Manjurul / Getty Images Hungary

Felszámolható a betegség

Magyarországon szervezett formában, 3 évente hívják a 25–65 év közötti nőket méhnyakszűrésre, amelynek révén a panaszmentes elváltozásokat is ki lehet mutatni. „A szűréseken a HPV-oltott nőknek is javasolt részt venni, mivel a 9 komponensű oltóanyag a méhnyakdaganatok 96 százalékáért felelős magas kockázatú törzsek ellen védelmet nyújt, de még mindig van 4 százalék, aminek kialakulásáért a ritkább típusok felelősek” – magyarázta a nőgyógyász. A fertőzést átvészelteknek fokozott fogékonysága miatt negatív citológiai lelet birtokában javasolja a védőoltást. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a méhnyakrák felszámolása érdekében célul tűzte ki, hogy 2030-ig a lányok 90 százaléka 15 éves koráig kapja meg a HPV elleni védőoltást. Az elmúlt tíz év alatt Magyarországon 490 ezer diák részesült az oltásban, a korcsoport 80 százalékos átoltottságával az Európai Unióban is élen járunk, ahogy a fiúk oltása is előremutatónak számít a régióban. Ausztráliában valamivel korábban, 2007-től kezdték meg az iskolások HPV elleni oltását, amivel 2028-ra már elérhetik, hogy ne legyen méhnyakrákos eset az országban.

Itthon a szűrésen való alacsony részvételi arány miatt még mindig 400-500 halálos áldozata van a méhnyakráknak, a HPV-vel összefüggésbe hozható daganatos betegségek száma pedig évente 1400-ra tehető. Koiss Róbert szerint ha a kampányoltásból kimaradt felnőttek számára is támogatott formában elérhető lenne a vakcina, és egyre nagyobb arányban beadatnák maguknak, akkor hamarabb el lehetne érni, hogy nálunk is korán megszűnjön a méhnyakrák előfordulása, illetve csökkenjenek a garatrákos esetszámok.

(Borítókép: d3sign / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!