Reagált az Országos Mentőszolgálat a budapesti mentésirányítás problémájára

Mint írtuk, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége átlagos napnak nevezte, hogy a betegeknek arra kell várniuk, hogy felszabaduljon egy mentőautó. Állításuk szerint a budapesti mentésirányításnál szombaton 35 mentési feladatot nem tudtak kiadni a mentőegységnek. 

Facebook-bejegyzésükhöz egy fotót is csatoltak, amely alapján két fulladásos beteg is szerepelt a várólistán. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szégyennek nevezte, hogy Európa közepén egy 2 milliós nagyvárosban ilyen eset megtörténhet, majd a menedzsment felelősségre vonását kérte.

Az Index megkeresésére Győrfi Pál elmondta, hogy az említett Facebook-bejegyzés teljes tájékozatlanságról vagy a mentésirányítás munkájának szándékos félreértelmezéséről tanúskodik. A történteket a MOMSZ és Kunetz Zsombor lejárató kampányának nevezte, amelynek célja a mentőkbe vetett közbizalom megingatása. 

A kiposztolt monitorkép nem hibát illusztrál, hanem a mentésirányítás szabályos és megfelelő működésének részét képezi. Az elmúlt időszakban az egyre növekvő feladatszám ellenére is 15 percen belül maradt a mentők kiérkezési ideje a sürgős P1 esetekben, ami egyéb intézkedések mellett a budapesti mentőkapacitás dinamikus megerősítésének, a mentőegységek tervszerű átcsoportosításának is köszönhető

– hangsúlyozta Győrfi Pál. 

Hozzátette, hogy a mentésirányítás jól szervezett, így az igényeknek megfelelően, a mentési igényhez folyamatosan alkalmazkodva mindenhol fenntartják az ellátásbiztonságot.

Félrevezető kiragadni egy pillanatnyi monitorképet 

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője kifejtette, hogy a mentésirányítók a munkájuk elvégzésekor több monitort használnak. Amikor beérkezik egy mentőfeladat a területileg illetékes mentésirányító központba, a mentésvezető megnyitja annak részletes adatait, majd a protokollnak, eljárásrendnek megfelelően, a számítógépes döntéstámogató program segítségével rendeli hozzá a feladatot a megfelelő mentőegységhez.

Győrfi Pál szerint azt is fontos tudni, hogy az eseteket – ahogyan egy sürgősségi osztályon, úgy a mentőknél is – a szakemberek prioritási szintekbe sorolják, hogy az igazán sürgős, életveszélyes esetekhez a mentő a lehető legrövidebb idő alatt odaérkezzen. 

„A mentésirányítás összetett folyamatából tehát egy pillanatnyi monitorképet kiragadni biztosan félrevezető, hiszen mindig vannak olyan feladatok a hármas képernyőn, amelyek halaszthatók, »például P3 szint, ami azonnali életmentő beavatkozást nem igénylő feladat«, és ezért nincsenek még mentőegységhez rendelve. Emellett egy adott időpillanatban láthatóak lehetnek akár a legmagasabb prioritású feladatok is, hiszen rövid időre feltűnnek a hármas képernyőn, mielőtt a mentőegységhez rendelődnek, és az egység megkezdi a feladat végrehajtását” – részletezte.

Győrfi Pál kiemelte, hogy mentők országosan naponta mintegy 3600-3800 esetet látnak el, ebből a budapesti mentésirányítás több mint ezer feladat elvégzéséről gondoskodik szigorú szabályok szerint és magas szakmai színvonalon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!