Takács Péter: A szakrendelők államosításában végleges vereséget szenvedtem

Takács Péter elmondta, a korábbiaktól eltérően a kórházi konszolidáció nem egy év végi nagy összegben, hanem több évközi juttatással valósul meg a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alapján.

Még idén 42,7 milliárd forintot kapnak adósságrendezésre a kórházak, és a következő év első hónapjában is érkezik hozzájuk egy nagyobb tétel

– jegyezte meg az egészségügyi államtitkár. Mint kitért rá, a finanszírozást valós idejű költségek térítésével lehetne megoldani, „csakhogy ez a világon sehol sem történik meg”. Kiemelte, az elmúlt években elszabadult egészségügyi árak mindenhol éreztetik hatásukat, de országonként eltérő rendszerekben ez máshol vezet adóssághoz. Csehországban például a hét biztosító közül egy eljárás alatt van, egy csődbe ment.

Előrelépés a gyógyszerbefogadásokban

A kódkarbantartás a finanszírozásba emelés fontos eleme, csakhogy a koronavírus-járvány idején ebben hároméves lemaradás volt. Az államtitkár közlése szerint ebben is haladnak előre azon elv mentén, hogy költséghatékonyan minél több életévet nyerjen a lakosság. „Ha nem kell külföldre menni egy kezelésért, az is idetartozik” – emelte ki Takács Péter, hozzátéve, az is nagy segítséget jelent a családoknak, hogy már év elején 31 milliárd forint értékben fogadtak be olyan gyógyszereket, amelyek korábban csak egyedi méltányosság alapján voltak elérhetők. Ez a gyógyszerkassza idén további 50 milliárd forinttal bővült.

Racionalizálják a ráfordítást

Ezen felül a 2025-ös költségvetésbe 150 milliárd forint csak a kórházi kódkarbantartásra került be. Mint mondta, vannak olyan ellátási profilú intézmények, amelyek nagyobb adósságot termelnek, de ha ugyanolyan profilú és méretű kórházaknál nagyobb különbséget tapasztalnak, akkor az felülvizsgálatra szorul. A már szűkebb mozgástérrel rendelkező menedzsment felelősségét is nézik. Az ilyen anomáliák kiküszöbölésére Heves vármegyében pilot programot hoztak létre, amelybe nyolc-tíz kórházat vontak be. Ez alapján több mint 12,5 milliárd forint forráshiányra derült fény, amit a költségvetésbe betervezett említett 150 milliárd forint tartalmaz. „Ez körülbelül a Magyarországon előforduló HBCS-k ( a fekvőbeteg-ellátásban a hasonló betegségcsoportok) és járóbeteg események körülbelül 70 százalékát fedi le” – részletezte az államtitkár. A maradék 30 százalékot illetően elmondta, hogy folyamatos kódkarbantartással a szakmacsoportokat végigjárva racionalizálnák a ráfordítást.

Nem államosítják a szakrendelőket

Az alapellátókat és a szakrendelőket a közös informatikai rendszerrel összekapcsolják a vármegyei irányító intézettel, amely ezzel rálát a betegforgalmi adatokra és a gazdálkodásra. „Az adósságrendezésbe így hamarabb be lehet avatkozni” – fejtette ki az államtitkár, aki azt is elárulta, a szakrendelőket nem államosítjuk, ebben végleges vereséget szenvedtem.

A Járóbeteg irányítási rendszerről (JIR) szólva elmondta, a 200 óránál több rendelési időt meghaladó szakrendelők akkor számíthatnak a teljesítményalapú finanszírozás emelésre, ha csatlakoznak a rendszerhez a transzparencia jegyében. Mint kiemelte, az egészségügyi közbeszéd legfontosabb témája, hogy a beteg nem jut ellátáshoz.

Mégis a JIR-ben azt látjuk, hogy az országosan több ezer szabad időpontból csak napi hat-hétszázat foglalnak

– mondta az államtitkár. Szavai szerint már a bevezetéskor a fokozatosságra törekedtek, először csak a háziorvos foglalhatott, majd a beteg maga is a nem beutaló köteles ellátásokra, újabban pedig már e-beutalóhoz kötött vizsgálatokra is bejelentkezhet bárki bárhova. A NEAK-nál a dokumentum alapján el tudnak számolni az ellátók. „Itt egy nagyobb szabadságfokot adunk a rendszernek. A lakossági mobilitás nagyot lépett előre az elmúlt 30 évben, sokkal inkább hajlandó valaki akár 15-20 kilométert utazni a gyorsabb ellátásért, erre lehetőség is van, különösen nagyvárosok környékén” – részletezte Takács Péter.

Takács Péter 2024. november 19-én

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Nem rendőrök ellenőrzik a betegellátást

A belügyminiszter által említett új ellenőrzési struktúráról szólva elmondta, „a Boston Consulting Group nem azt javasolta, hogy háromezer rendőrt vegyünk fel a kórházakba, szakmai ellenőrökről van szó, akik a kormányhivatalok rendszerét és a NEAK ellenőrző főorvosi rendszerét megerősítik” – húzta alá, mint kiderült, az orvosi béremelések nehezítették az ehhez szükséges szakembergárda felállítását. „Ebben önmagunk vetélytársai voltunk, kormánytisztviselőnek kevésbé jöttek, mint praktizálni” – árulta el az államtitkár. A betegellátáshoz igazodó bérek meghatározásához hasonló hierarchiát kellett kiépíteniük. A feladatmegosztást illetően elmondta, a klasszikus ANTSZ-funkciók az NNGYK ellenőrzése alá, a finanszírozás a NEAK felügyelete alá, az OKFŐ-höz pedig a fenntartói ellátásszervezői hatáskör tartozik.

(Borítókép: Takács Péter 2024. november 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!