A jövő útja vagy az autósok sarcolása az új budapesti parkolási rendszer?

Amint arról korábban már beszámoltunk, 2026 nyarától, a díjtételek megemelésével zárul le majd a fővárosi parkolási reform. Az átmeneti időszakban kell felkészülni a kapcsolódó infrastruktúra megteremtésére. Ezek közé tartozik a városhatáron kiépülő P+R hálózat kialakítása, a Nemzeti Mobilfizetési Rendszerről történő leválás, a parkolóautomaták leszerelése, illetve – a tervek szerint – a mobilparkolás Budapest GO applikációba történő integrálása is.

A közgyűlési vitában elhangzott, hogy Amszterdamban vagy épp Varsóban már a mesterséges intelligencia és a rendszámfelismerő kamerák kombinációjában rejlő lehetőségeket tesztelik, nemcsak a parkolás, de a jogosulatlan buszsávhasználat terén is. Arról nem született döntés, hogy a parkolási jogosultság ellenőrzését így, vagy élőerővel oldják majd meg a kerületek, de abban konszenzus volt a felek között, hogy

Abban is egyetértettek a pártok, hogy mindenképpen érdemes a kerületi önkormányzatokat felmenteni a parkolóautomaták üzemeltetési kötelezettsége alól, mert azok szoftverfrissítése, a készpénzürítés, telepítés és javítás elhagyásával hatalmas költségmegtakarítást tudnak majd elérni. Arról azonban élénk vita alakult ki, hogy milyen szerepet kaphat a jövőben a készpénzfizetési kötelezettség a XXI. századi, alapvetően digitalizált parkolási szisztémában.

A Fidesz frakcióvezetője brutális díjemelésekről beszélt videójában, miután a – szóhasználata szerint – „szivárványkoalíció" jóval infláció feletti mértékű, átlagosan 30 százalékos díjemelésről döntött. Szentkirályi Alexandra mindezt az emberek megsarcolásának tartja.

Az új parkolási koncepciót előterjesztő Vitézy Dávid viszont egyenesen a parkolási maffiával történő leszámolásként értékelte, hogy a zárószavazáson (a díjtételek növelését is magában foglaló) javaslatát a Fidesz képviselőitől eltekintve támogatták. 

Az új rendszer bevezetéséhez több járulékos részkérdés is kapcsolódott. Az egyik ilyen a készpénzhasználat biztosítása. Bár a Fidesz több képviselője is a személyi szabadságjogok sérelmeként írta körül, hogy a pénzbedobálás kikerül a rendszerből, az I. kerület polgármestere, Böröcz László hívta fel arra a figyelmet, hogy 5 éve már nem kötelező készpénzt is elfogadó automatákat telepíteni. A budapestiek 80–90 százaléka már ma is mobillal fizet a parkolásért. (A mobilinternettel nem rendelkezők is tudnak SMS elküldésével parkolni.)

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője szerint a budapestieknek meg kell hagyni a szabadságát arra, hogy eldönthessék, milyen módon szeretnék megfizetni a kötelező díjtételeket.

Sok ember – akár életkorából fakadóan – nem használ okostelefont, hogy applikáción keresztül parkoljon és SMS-parkolást sem indított soha életében. Meggyőződésünk, hogy a politikának nem dolga, hogy eldöntse az emberek helyett, milyen módon akarnak fizetni egy kötelező díjtételért 

– közölte lapunkkal Szentkirályi Alexandra, hozzátéve, hogy a készpénzfizetés egy stabil, biztos megoldás. Szolgáltatói üzemzavar esetén, ha lemerül az ember telefonja vagy bármilyen egyéb technikai gond adódik, az érmével fizetés az egyetlen járható út.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője nonszensznek evezte, hogy egy digitalizáció felé mozduló rendszerben azoknak kell kényelmi díj címszóval többet fizetnie, akiknek az eszközhasználatától várható a költséghatékonyabb üzemeltetés, ezért ezt a kötelezettséget ki is vették a koncepcióból. A felkészülési időszak egyik fontos feladata, hogy a kerületek egységes bírságolási adatbázist építsenek ki, mert ez a feltétele a késleltetett fizetési rendszer (úgy, mint ahogy különböző kereskedelmi egységekben az adott napra még megváltható az autópálya-matrica) bevezetésének. Hasonló közös adatbázis létrehozása szükséges a lakossági parkolási kedvezmények nyilvántartására. A nem automatás működés a dinamikus díjszabást is lehetővé teszi, vagyis az egyes városrészek parkolási díjai a parkolóhelyek iránti kereslet növekedésével arányosan emelhetők vagy csökkenthetők egy napon belül.

 A BKK-bérletek (vagy ország- és vármegyebérletek) tulajdonosai egy autóra például 25 százalékos parkolási díjkedvezményt kapnak. A budapestiek 60 százaléka egyébként nem autóval közlekedik a városban, ezért is lepődött meg Vitézy Dávid azon, hogy a vitában a Fidesz az autóhasználat hiányát a szociális megfosztottság, azaz a szegénység dimenziójában értelmezte.

Nem lesz attól több nélkülöző a városban, ha kevesebben autóznak

– hívta fel a figyelmet. Az agglomerációból munkába bejárók közlekedésének biztosítását sem a közúti forgalom könnyítésével, hanem a kötöttpályás közlekedés fejlesztésével tartja megvalósíthatónak a Podmaniczky Mozgalom, bár ez nem a főváros, hanem a közlekedési tárca feladat- és hatásköre.

Az agglomerációban a P+R parkolók alkotta hálózat megépítésének tervezése már évekkel ezelőtt megindult, s bár valóban ezek megvalósítása segítheti elsődlegesen a Budapestre ingázók közlekedését, a fővárost érintő fejlesztési projektlistáról Lázár János miniszter lehúzta.

Szentkirályi Alexandra szerint egyébként a parkolási rendszer alapesetben egyszerre szolgáltatás- és forgalomszabályozási eszköz is.

Alapvetően a közterület használat díját fizetjük meg, amikor parkolást fizetünk. A 70-es évektől terjedt el egyre inkább forgalomszabályozási célzattal a fizetős parkolás, előbb a nyugat-európai nagyvárosokban, majd hazánkban is. Tekintettel arra, hogy az autós semmilyen szolgáltatást nem kap a parkolási díjért cserébe, ezért ma kifejezetten forgalomszabályozási eszköz.

A Fidesz álláspontjától függetlenül a városvezetés magáévá tette az új parkolási koncepciót, így növekedhetnek a parkolási díjtételek, 2026-tól pedig eltűnhetnek a parkolóautomaták is a budapesti közterületekről, s velük a fizetési komplikációk, illetve a sokat emlegetett parkolási maffia is.

(Borítókép: Budapesti parkoló 2024. február 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)