Vitézy Dávid: Rablóprivatizációs modell a budapesti pályaudvarok 99 évig magánkézbe adása

A kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná Budapest főpályaudvarainak ingatlanhasznosítását – írta a 24.hu a MÁV oldalán nemrég közzétett infókra hivatkozva.  

Megjegyezték, hogy az épületek felújítása miatt előnyös a külső források bevonása, a lapnak küldött válaszukban azt is közölték, hogy a koncepciók véglegesítésére további egyeztetések várhatók. Terézváros polgármestere, Soproni Tamás már ezt megelőzően tudatta, hogy a régóta tervezett Podmaniczky park megvalósítását ellehetetleníthetik azzal a pályázattal, amely szerint magánkézbe adnák a Nyugati pályaudvar környéki vasúti területeket.

Azt is hozzátette: a teljes terület beépíthetővé válik azzal, hogy nem szabályozzák a zöldfelületek arányát. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint az állomásfelújítási program csak az állomásépületekre vonatkozik, a pályaudvar környezetére csak annyiban, hogy a nyertesnek vállalnia kell annak rendben tartását.

Vitézy Dávid szerint ez rablóprivatizáció

Vitézy Dávid fővárosi önkormányzati képviselő, a Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint ez 1990-es évek elejét idéző rablóprivatizációs modell, az, hogy a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását magáncégeknek ingyen, azaz ezért nem fizet ellenértéket, és nincsenek elvárt garanciák, a kiírásokban nem szerepel semmilyen városfejlesztési vagy vasútfejlesztési előírás. „Ha valóban a felújítás lett volna a cél, nem lenne szükség arra, hogy a pályaudvarok közvetlen környezetét, 15-30 hektáros területeket, a magáncégek kezelésébe adják” – tette hozzá.

A pályázat szerint az állomásépületek állami tulajdonban maradnak, a kezelésüket pedig a nyertes magáncégek vállalják, amelyek 2025-től 2124-ig kapnak erre jogosultságot.

Vitézy Dávid Facebook-oldalán felsorolta Budapest főbb pályaudvarait és érintett környező területeit, amelyek fenntartása ez alapján jövő évtől magáncégekhez kerülne: 

1. A Nyugati pályaudvar teljes történeti csarnokát, a pályaudvar teljes vasútüzemi területét, a Podmaniczky utca menti beépítetlen sávot (a korábbi kormányzati negyed telkeit) a Dózsa György útig. Szerinte ezzel semmibe veszik a korábbi nemzetközi tervpályázaton ide készült, világszínvonalú város-, vasút- és közparkfejlesztési tervek eredményeit.
2. A Keleti pályaudvar teljes történelmi csarnokát és Kerepesi útig tartó területét, beleértve a Vágány utca melletti kocsijavító műhely területét is.
3. A Déli pályaudvar teljes területét és a Mészáros utca menti területeket, minden vasútüzemi területet a Hegyalja út és a Krisztina körút között.
4. A Kelenföldi pályaudvar teljes területét, valamint a Volán-pályaudvartól délre fekvő, szavai szerint rendkívül értékes fejlesztési területeket. „Ezek akár iroda-, akár lakásépítésre, de akár egy új budai központi kórház számára is alkalmasak lehetnének” – fűzte hozzá.

Mint megjegyzi, ha mindez valóban megvalósul, a projektvállalatokkal kellene egyeztetnie a MÁV-nak, ha változtatna például a vágányok elrendezésén, a vasútállomás utasforgalmi terein, vagy átépítené a vasútvonalat.

Még Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne egy ilyen mértékig egyoldalú, az államot, a vasutat és az utasokat 99 évre magánérdekeknek kiszolgáló tender

– értékelte, majd leszögezte: egy hárommilliós városrégió kulcsterülete és a várost kiszolgáló nagy pályaudvarok sikeres fejlesztése csak a közérdek által vezérelten történhet.