A kormánypárti képviselők is kritizálták az új budapesti lomtalanítási rendszert

Hétfőn tartotta ülését a fővárosi városfejlesztési bizottság, amelyen éles vita folyt az újonnan bevezetni kívánt lomtalanítási rendszerről − írta meg a Népszava. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója közölte, hogy: 

Soha nem gondoltam volna, hogy egyhangú lázadás tör ki a fővárosi önkormányzat egyik bizottsági ülésén a kormány, illetve az általa kiválasztott koncesszor ellen.

A bizottsági ülésen Gulyás Kristóf budavári képviselő azt mondta, hogy a hulladékudvarok sokszor másik helyszínre küldik a lomot odaszállító lakókat, valamint azt kritizálta, mi alapján döntenék el az önkormányzatok, hogy kik szorulnak rá, hogy elszállítsák tőlük a lomokat.

Vitézy Dávid is megszólalt az ügyben 

Korábban beszámoltunk róla, hogy a lomtalanítás ügyével a Fővárosi Közgyűlésben a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság is foglalkozik. A testület elnöke, Vitézy Dávid elmondta, a szakbizottság számos kerület polgármesterével konzultált, de csak olyan véleményről tudnak, amely „az autó nélkül élő, idős, nehezen mozgó lakótársaink miatt nem támogatja a házhoz menő lomtalanítás megszüntetését és koncentrált pontok kialakítását”.

Vitézy Dávid kihangsúlyozta, hogy „a Podmaniczky Mozgalom a budapestiek érdekeit tartja elsődlegesnek”, így ez ügyben is azon az állásponton vannak, hogy csak akkor lehet a lomtalanítás mai, bevált rendszerén változtatni, ha a szükséges társadalmi egyeztetések megtörténtek, és ezek alapján az intézkedés a budapestiek nagy többségének támogatását élvezi. Ezt azonban jelenleg nem látják biztosítottnak. 

Balogh Balázs, a Tisza Párt képviselője egyetértett a Podmaniczky Mozgalom vezetőjével, valamint úgy vélte, hogy a lakosság továbbra is kipakolja az utcára a lomot, mert nem tudják a gyűjtőpontokra szállítani, vagy nem értesülnek időben a nyitvatartásról.

A DK a Fővárosi Közgyűlés elé viszi a tervet 

A Demokratikus Koalíció (DK) a Fővárosi Közgyűlés elé viszi, hogy ne szüntessék meg a fővárosi lomtalanítást. Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester Facebookon közzétett sajtótájékoztatójában elmondta, a Mohu új koncepciója jelentősen megnehezíti az autóval nem rendelkezők dolgát, és szerintük az illegális hulladéklerakás is nőni fog a hatására.

Ezért a párt úgy döntött, kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy tűzze napirendre a lomtalanítás kérdését, és dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely „a lakosság érdekeit szem előtt tartva a város tisztaságát és élhetőségét is garantálja”. 

Elfogadhatatlan, hogy a Mohu úgy akarja gyökeresen átszervezni a fővárosi lomtalanítást, hogy az emberek kényelmét és érdekeit egyszerűen félresöpri. Ez nem megoldás, ez egy újabb átgondolatlan ötlet, amit egyszerűen le akarnak nyomni a torkunkon

– fogalmazott Szaniszló Sándor, hozzátéve: „Az, hogy a lomokat több kilométerrel arrébb kijelölt helyekre kellene kiszállítani, semmivel nem teszi jobbá a város életét.”

Az új rendszer felépítése

Korábban megírtuk, hogy 2025-től változik a lomtalanítás Budapesten, melyről a Mohu azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a korábbi metódus rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal járhat, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, és a városképet, tisztaságot is jelentősen rontja.

Eddig évente egyszer a nagy darabos háztartási hulladékot ki lehetett helyezni megadott időpontban a ház elé, amelyet a szemétszállítók elvittek. Ehelyett gyűjtőpontok kialakítását tervezi a Mohu. A koncesszor Mol az államtól vette a hulladékgazdálkodást, és azt más cégekkel együttműködve szervezte meg Mártha Imre, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. vezérigazgatója szerint.

A fővárosban az egykori hulladékgazdálkodással foglalkozó céget, az FKF Zrt.-t előbb magába olvasztó, majd a Molnak eladott központon hozták létre a feladatot jelenleg ellátó Mohu Budapestet. Utóbbi igazgatósági tagja Mártha Imre, aki elárulta, hogy a koncesszor „kontrollált lomtalanítást” vállalt, majd hozzátette, hogy: „Európa nagyvárosaiban és a Magyarország többi városában sem létezik ehhez hasonló.” Továbbá abban bízik, hogy „az új lomtalanítási szisztéma műszaki tartalma magasabb lesz”.

Egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár 10 darab őrzött gyűjtőpontra lehetne majd elvinni a kidobásra szánt lomot. A gyűjtőpont legfeljebb 800–1000 méterre lehet egy lakástól, jellemzően ennél jóval közelebb lesz. Valamennyi gyűjtőpont 3 napig tart nyitva, melyeket körbekerítve őriznek. A pontokon szétválogatva lehet lerakni a hulladékot, amelyben a cég munkatársai segédkeznek.

A tervezet alapján 146 hulladékgyűjtő pontot hoznak létre, amelyekről a Mohu Budapest honlapján lehet tájékozódni. A lomokat a lakóknak kell a helyszínre szállítaniuk, de a szociálisan rászorulók részére elérhető marad a korábbi rendszer, tehát szemétszállító autóval viszik el tőlük a hulladékot.

Amennyiben valaki a gyűjtőponton kívülre kérne lomtalanítást, akkor köbméterenként 5800 forint plusz áfát kell fizetnie érte. A megadott időpontokon felül pedig a hulladékudvarok veszik át a leadott lomot.

Az új rendszerrel megszűnik a zöldfelületek terhelése, az utcák szennyezése és a »lomizás« is 

− közölte Mártha Imre, aki úgy véli, előnye lehet az új rendszernek, hogy az agglomerációból nem hordják be a hulladékot a külső kerületekbe. Az új modell pontos költségéről már nem tudott beszámolni, de az biztos, hogy a gyűjtőpontok őrzése, a hulladék válogatása és elszállítása sem lesz olcsóbb.

(Borítókép: Lomtalanítás Budapesten. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)