Fantasztikus év lesz – Ujhelyi István csokorba szedte, miként beszélt a Fidesz 2010-től az elkövetkező évekről

„Fantasztikus éve lesz 2025-ben a magyar gazdaságnak; a nagy növekedés éve lesz a következő esztendő” – ezt nyilatkozta az elmúlt napokban Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke több kormánypárti platformon is.

„Ha ő mondja, biztos úgy is van, illetve úgy is lesz. (Vigyázat, ez cinizmus!)” – írta Ujhelyi István, volt szocialista európai parlamenti képviselő a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott írásában, emlékeztetve arra, hogy például Mészáros Lőrinc egy év alatt a duplájára növelte immár több mint 1200 milliárdos vagyonát, amely nem mellesleg a magyar GDP 1,65 százalékának felel meg. 

Orbán Viktor barátjának tehát már az óév is fantasztikus volt, képzeljük csak el, mi lesz itt, ha a most érkező esztendő még ennél is fantasztikusabb lesz.

– fogalmazott. Ezt követően a volt politikus összegyűjtötte a már elfelejtett fideszes évelnevezéseket, és összevetette a valósággal. 

A 2010-es kormányváltás évét a Fidesz az „összefogás évének” titulálta, ami objektív ítélet alapján tulajdonképpen még helyes is lenne, ha a Fidesz támogatói közössége és az ország egésze közé egyenlőségjelet lehetne tenni, de ettől függetlenül nem vitatható, hogy tizenöt évvel ezelőtt a magyar polgárok egy jelentős tömege együtt mozdult és ikszelt ugyanazon irányba. 

Ezt követően a szlogengyár igyekezett egy pozitív keretbe helyezett ívet rajzolni, így lett 2011 a „megújulás”, 2012 pedig az „elrugaszkodás” éve. Ekkor kezdődött meg igazán a nagy léptékű uradalom kiépülése, majd 2013 az „emelkedés éve” lett.

A 2014-re prognosztizált siker

Ujhelyi István arra emlékezetet, hogy 2014-et már a „gyarapodás évének” nevezték a kormányon lévők. „Utóbbi kapcsán olcsó cinizmusnak hathat, de valójában tényközlés: gyarapodni leginkább a hatalmasok és családtagjaik kezdtek, a középosztálynak csak serclik jutottak a nagy magyar vekniből, a társadalom alsóbb rétegei pedig javarészt a morzsák után kapkodhattak.”

2015-ben Orbán Viktor tőle szokatlan hangnemet ütött meg évértékelőjében, és a polgári berendezkedés víziója mellett már hibákról is beszélt. Ekkor elmondta, hogy abban az évben a kormány számára „az erő helyett a figyelem lesz” a legfontosabb. Egy évvel később 2016 a hivatalos propaganda szerint az „adó- és bürokráciacsökkentés éve” volt, 2017-ben pedig már újra előtüremkedett az erőpolitika, így léptünk be a „lázadás évébe”, amikor is Orbán Viktor szerint a középosztálynak és a nemzeteknek úgy általában fel kellett (volna) lázadnia a politikai korrektség, az elszigetelés és a megbélyegzés ellen. A Fidesz miniszterelnöke már arra az évre azt várta, hogy Brüsszelt sikerül megállítani, és a vele egyet értő politikai erők „szellemi lázadást” vezetnek majd az Európai Unió „központosító politikája” ellen. 

2018-ban hirdette meg a Fidesz-kormány a „családok évét”, ekkor vezettek be számos intézkedést a családi adókedvezmény növelésétől a diákhitel elengedésén át a babakötvényig. Az már csak hátborzongató sorsszerűség, hogy amikor a Fidesz a családok évét hirdeti meg, már javában zajlik a bicskei gyermekotthonban történt molesztálások miatti rendőrségi eljárás, amelynek végét és botrányos fejleményeit azóta jól ismerjük. 2018-ban nemcsak a családok évét hirdette meg a kormány, hanem a „népakarat helyreállításának évét” is, Orbán Viktor ugyanis erről beszélt a német CSU képviselőinek tanácskozásán egy seeoni kolostorban. A magyar miniszterelnök ekkor még azt is kijelentette, hogy nem kíván „tiszteletlenül beavatkozni” a német belpolitikába, mert – mint mondta – „a mi testtartásunk alapvetően a tisztelet testtartása”. Azóta tudjuk, hogy a Fidesz nemcsak hogy beavatkozik más szuverén államok politikai életébe, de kész akár milliárdos hitelt is biztosítani adott politikai erő választási szerepléséhez.

2019-ben Orbán Viktor már arról beszélt, hogy érkezik a nagy gazdasági fellendülés (ez az, amit most újra megígért 2025-re), sőt azt is egyértelművé tette, hogy kormányzása következtében „a magyar gazdaság növekedése minden évben legalább két százalékkal meghaladja majd az Európai Unió átlagát”. Orbán az aktuális évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy a „legnagyszerűbb eredményeink még hátra vannak; csak most lendültünk bele, hiszen az igazi nagy utazás még vár a magyarokra, és a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek”. Sőt, kétséget sem hagyott, mondván: „higgyék el, nincs ebben semmi túlzás!” Azután kiderült, hogy de.

Egy évvel később 2020 már a „nemzeti összetartozás éve” volt, ennek azonban nem a politikai nagyotmondás, hanem a trianoni országtragédia századik évfordulója volt az oka. Orbán azonban még ekkor is igyekezett belepiszkolni valami ígéretfoszlányt a fennkölt szlogenbe, amikor azt mondta: „2020 egy izgalmas év lesz”, szerinte ugyanis a „magyar modell” bizonyítja, hogy még akkor is sikeres, amikor az eurózóna országai zötykölődnek. A legszebb az egészben, hogy a Fidesz miniszterelnöke 2020-ban azt is kijelentette, véget vetnek a kórházi adósságoknak, és ettől az évtől kezdve egyetlen kórház sem halmozhat fel semmilyen tartozást. Csak mondom: a legutóbbi adatok szerint idén év végén ismét meghaladta a százmilliárd forintot a kórházak lejárt tartozása.

Óvatosabb szlogenek 2020-tól, majd újra egy fantasztikus év

Aztán beütött a covid-válság, és a hangzatos esztendőszlogenek is visszafogottabbá váltak. Így lett 2021 a „vírus elleni küzdelem és a gazdaság újraindításának éve” a kormányzati kommunikációban, utána viszont hamar visszataláltak a kampányszagúbb szövegekhez. A miniszterelnök szerint 2022 volt Magyarország legnehezebb éve, de rögtön utána 2023-ban a „rendszerváltás óta megélt legveszélyesebb” esztendő várt ránk, mivel „az állandósult migráció mellett két új ellenség, a háború és az infláció leselkedik hazánkra”. A Fidesz szerencsére hamar optimista lett, mondván „2023 a nagy küzdelmek éve volt”, amikor „sikerült letörni az inflációt”, így hát 2024-et immár a „nagy tervek évének”, illetve ismét csak a „gazdasági növekedés újraindításának esztendejeként” írták le nyilatkozataikban. Ehhez képest 2024 harmadik negyedévében Magyarországon lett a legrosszabb a negyedéves GDP-adat. Három éven belül immár másodjára köszöntött be a technikai recesszió. 

Ujhelyi érzékelteti, szerinte kétséges, hogy 2025-ben tényleg „fantasztikus éve” lesz Magyarországnak, hogy most januártól tényleg „repülőrajtot veszünk”, és tényleg elsőként jövünk ki azon a bizonyos forgóajtón.

„Készséggel elhiszem, pontosabban szeretném elhinni, hogy vége a kudarcos gazdaságpolitikának, az állandó forintromlásnak, a száguldó inflációnak, és a 2010 óta folyamatosan ígért nagy gazdasági nekilendülés most végre fog kopogtatni az ajtónkon. Ha így lesz, azzal egész Magyarország jól jár. Azonban, ahogy azt korábban is megfogalmaztam már – nekem a Fidesz miniszterelnökének és kormányának barbatrükkös szép szavai teljességgel hitelüket vesztették. Tizenöt éve kétharmados, kontroll nélküli teljhatalommal kormányozva is mindig csak a következő kanyar utánra ígérik, hogy beköszönt a szép jövő.

A politikus szerint a most következő esztendő legyen a „kormányzati felelősségvállalás éve”. Amikor nem az ellenzék, nem a filozófusok, nem a tanárok vagy a diákok, nem a szabadon gondolkodó művészek, nem holmi amerikai pénzemberek, nem az illegális bevándorlók, nem valami nemváltó óvodás, esetleg a belga főváros az oka annak, ha végül valamiért most sem jutunk el a magyar kánaán küszöbéig. Hanem az, aki vezeti a menetet.

(Borítókép: Ujhelyi István az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)