Így vált politikai sztárrá Magyar Péter az elbulvárosodott hazai politikában

Az elmúlt években sem volt túl sok nyugodt napunk, azonban az idei év különösen eseménydúsra sikerült. Dúlt a háború Ukrajnában és Izraelben, európai parlamenti képviselőket választott a kontinensünk, Joe Biden amerikai elnök visszalépett a jelöltségtől, a helyét Kamala Harris vette át, de ez mit sem számított, mert végül megválasztották Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé. Az év végén ráadásnak káoszba fulladt a romániai elnökválasztás, ahol váratlanul előretört egy szélsőjobboldali politikus, csak azért, hogy még a második fordulós szavazások alatt eltöröljék az első forduló eredményét orosz befolyásolásra hivatkozva.

Azonban nem kellett feltétlenül külföldre tekintenünk, ha politikai érdekességekre voltunk kíváncsiak, ugyanis az idei év botrányoktól és a Tisza Párttól volt hangos – na meg persze Menczer Tamástól, de róla majd később. Az év elején megbukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter, 100-150 ezer fős tüntetést szerveztek influenszerek és nap mint nap történt valami a MÁV háza táján, na meg a kórházakban.

A kegyelmi botrány megrázta az országot, valami megtört a korábbi Fidesz-varázsból

– értékelte az év eleji eseményeket Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője, aki szerint új időszámítás kezdődött az idén a magyar politikában.

A politológus hangsúlyozta, hogy bár az influenszertüntetés egy jogos közfelháborodást alakított át egy hatalmas eseménnyé, de ez önmagában nem lett volna elég. Kifejtette, hogy Magyarországon a tömegek elsősorban a pártoktól várják a választ, a civil vagy szakszervezeti kezdeményezések pedig idő után kifulladnak, bármennyire nemes is az ügy, amiért kiállnak.

Ha az elégedetlenség nincs becsatornázva egy pártba, ami aztán részt is vesz a választásokon, és valamilyen eredményt elér, akkor a tüntetés önmagában nem sokat ér

– fogalmazott a szakértő, aki szerint az év eleji tüntetés ráadásul nemcsak a kegyelmi döntésnek szólt, hanem a gazdasági mutatók gyengülésének is, ugyanis azt már sokan érzik a saját bőrükön is.

A Fidesz hibájából és az elégedetlenségből fakadó lehetőséget látta meg Magyar Péter, aki az elemző szerint olyat ért el, mint előtte még senki Magyarországon: három hónap alatt felépített egy 30 százalékos pártot.

Szlovákiában, Szlovéniában, Bulgáriában, Kelet-Közép-Európában lehetett már látni ilyen karaktereket, de Magyarországon még nem. Minket a hirtelen, robbanásszerűen felemelkedő politikusok és pártok eddig elkerültek, de ez mindenképpen egy figyelemre méltó eredmény. A kormánytól független közvélemény-kutatók már egy ideje Tisza-előnyt jeleznek, kérdés, hogy ennek a folyamatnak hol lehet a vége

– jegyezte meg Pék Szabolcs.

Már a kétezres években bulvárrá vált a magyar politika, most csak szintet léptünk

Magyar Péter feltűnésével hirtelen megváltozott a politikai kommunikáció hazánkban. Az új ellenzéki erő vezetőjét hangfelvételekkel támadták, amire ő hangfelvételekkel felelt, a magánéletével kapcsolatos kritikákra pedig magánéleti titkokkal reagált. Igazi valóságshow lett a közélet a Tisza Párt vezetőjének a feltűnésével, Pék Szabolcs azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a politika elbulvárosodásának folyamata nem 2024-ben kezdődött.

Már a kétezres évek közepén is láthattunk különböző vezető politikusokat bulvárlapok címlapján. Később elkezdte ezt a politika tudatosan használni, hogy elérjenek olyan rétegeket is, akik kevésbé érdeklődnek a közélet iránt

– emlékeztetett Pék Szabolcs.

A hagyományos bulvármédiába is becsempészik a politikát, például a nagyobb nyomtatott bulvárlapokban vagy a metrón ingyenesen osztogatott újságban is megjelennek kormányzati üzenetek, hirdetések két celeb hír közé „rejtve”, így olyanok is szembesülnek a politikával, akiket egyébként ez nem érdekelne.

A politológus kiemelte, hogy a kezdetekhez képest már szintet lépett a politikai marketing, így még az, aki tudatosan próbálja magát távol tartani a politikától, sem kerülheti el a politikai hirdetéseket és tartalmakat, ennek egyik fő oka a közösségi média térnyerése. Az ilyen tartalmak választókra gyakorolt hatását kifejezetten jól mutatja Calin Georgescu – rövid életű – sikere Romániában, aki gyakorlatilag képes volt megnyerni az elnökválasztást a hagyományos médiát megkerülve, a TikTokon keresztül. Ugyanilyen technikákkal gyakoroltak hatást a brit szavazókra is a brexit idején.

A politikusok számára a közösségi odalaknak és a videómegosztó platformoknak számos előnyük van a hagyományos médiával szemben. Nincsenek szerkesztők, nincsen időkorlát és nincsenek reklámok, vagy ha vannak, akkor éppen azok a politikusok által megrendelt tartalmak

– részletezte az elemző, aki szerint már Magyarországon is látható az a trend, hogy a közéleti tartalmakat a választók inkább az online térben fogyasztják, mintsem a televízióban.

Az az interjú, amellyel Magyar Péter berobbant a Partizánon, jelenleg 2,6 millió megtekintésnél tart, vagyis az ország negyede látta. A televízió utoljára akkor tudott ilyen számokat produkálni, amikor még csak két csatorna létezett

– jegyezte meg Pék Szabolcs, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több olyan közéleti műsor lesz rendkívül népszerű a YouTube-on, mint a Jólvanezígy vagy a Friderikusz Podcast, miközben a televíziók küzdenek a nézettségért.

A magyar Donald Trump?

Pék Szabolcs hangsúlyozta, hogy bár már közhelyes kijelentés, de igaz az, hogy hiába keveredik újabb és újabb botrányokba Magyar Péter, rendre erősebben jön ki belőle. Az elemző szerint egy átlagos politikus egy-egy ilyen ügybe simán bele tudna bukni, de Magyar Péternek ezek is növelik a népszerűségét.

Pék Szabolcs itt felelevenítette, hogy a Tisza Párt vezetőjét próbálták támadni hangfelvételekkel is. Azonban hiába van állítólag 11 órányi anyag róla, egy idő után ezek már nem ütik át az ingerküszöböt.

Úgy néz ki, hogy a hangfelvételeknek nem volt negatív hatásuk a pártpreferenciákra, sőt a Tisza Párt még erősödni is tudott a negyedik negyedévben

– tette hozzá az elemző.

Ráadásul a technológia fejlettségének köszönhetően mindenre rá lehet mondani, hogy mesterséges intelligenciával készült, és csak a szakértők tudják megmondani, hogy mi az igazi és mi nem. Az MI korában teljesen hitalapú kérdéssé válik a politika, a tények egyre kevésbé fognak számítani, és mindenki azt hisz el a számára kedves politikusokról, amit akar. Ez egy aggasztó folyamat, ami komoly kihívás elé fogja állítani a demokratikus országokat.

A magyar politikában korábban feltűnő ellenzéki politikusok igyekeztek jóban lenni a kormánykritikus újságírókkal, hogy jobb színben tűnjenek fel a választóik előtt, azonban Magyar Péter vagy felismerte a közösségi média erejét, vagy csak nem volt más választása, de teljesen más útra lépett. A szakértő megemlékezett arról, hogy Magyar Péter részben kényszerpályán is mozgott, mert a hagyományos médiába (tv, rádió, újság) sokkal nehezebb ellenzéki politikai tartalommal betörni, mivel ezek jelentős részét a kormánypárt dominálja, akiknek nem érdekük felépíteni a saját kihívójukat. Ezzel szemben a közösségi médiában szabad a pálya és különösebb korlátozások nélkül lehet gyorsan építkezni.

A Tisza Párt vezetője továbbra sem a hagyományos médiában való szereplésével tartja fent az érdeklődést saját maga és pártja körül, hanem azzal, hogy folyamatosan élő videókban jelentkezik be, képeket és szövegeket posztol a különböző online platformokon.

Menczer Tamás akciója tudatos, de nem veszélytelen politikai lépés volt

Százezres tüntetések ide vagy oda, az idei év politikai eseményeinek legmeghatározóbbja Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatójának akciója volt, amikor összeszólalkozott az éppen a magyar gyermekvédelmi intézményekbe bejutni próbáló Magyar Péterrel.

A Fidesz tudatosan zülleszti a közbeszédet Magyar Péter körül, hogy távol tartsa a körülbelül kétmilliós szavazótáborát tőle. Le akarják húzni a mocsárba, hogy elhiteltelenítsék és elvegyék a kormányzóképességének látszatát

– jelentette ki Pék Szabolcs.

Az elemző szerint azonban egy kétélű fegyver az, hogy a Fidesz kommunikációs igazgatója így próbálja megzavarni és hibára kényszeríteni a Tisza Párt vezetőjét, mert a választóknak hamar elege lehet az ilyen incidensekből, ami akár ráéghet a Fideszre is. Érdekes látni továbbá, hogy a két teljesen eltérő nyilvánosság hogyan tálalta az ügyet, a kormánypárti média Magyar Pétert állította be az agresszív és vesztes félnek, míg az internetes nyilvánosságban Menczer Tamással szemben indult be a kreatív mémgyár. Ez is jól jelzi, hogy milyen erősen polarizált a magyar társadalom és a média világa egyaránt.

Az eset után Orbán Viktor arról beszélt, hogy milyen veszélyes dolog a verbális agresszió és arról, hogy Menczer Tamás csak Magyar Péter eszköztárát használta

– jegyezte meg Pék Szabolcs.

Az elemző rámutatott, hogy a kormánypártok az elmúlt 15 évben „karaktergyilkos kampányok garmadáját vezérelték a legkülönbözőbb személyek és társadalmi csoportok ellen”, kezdve azzal, amikor Vona Gábort homoszexuálisnak állították be, majd később Juhász Pétert nőverőnek, de támadták már a hajléktalanokat, a menekülteket, a civileket, a CEU-t, Jean-Claude Junckert, Ursula von der Leyent, Soros Györgyöt és az Európai Uniót is.

A legeslegkülönbözőbb személyek és társadalmi csoportok ellen vezettek több száz médium által összehangolt kommunikációs hadjáratot. Éppen ezért egy ilyen kormánytól meglehetősen zavarba ejtő, hogy el tudják mondani komoly arccal, hogy más vezetett be itt verbális agressziót

– fogalmazott Pék Szabolcs.

(Borítókép: Magyar Péter 2024. június 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)