Kihirdették a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényt

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírását követően a Magyar Közlöny december 30-i számában megjelent a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó, a HUN-REN emelkedő finanszírozását biztosító kormányhatározat − közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a kutatóhálózat működését a jövőben ezzel önálló törvény szabályozza, amely rugalmas és hatékony működési környezetet, saját vagyont, valamint kiszámítható, hároméves időtávon a kétszeresére bővülő és értékálló, teljesítményalapú finanszírozást biztosít a HUN-REN számára.

A kutatóhálózat szorosan kapcsolódik az innovációs ökoszisztémához

A törvény alapján a megújult HUN-REN 2025. április 1-jével jön létre; a kutatóhálózat megújulása a kutatási és innovációs ökoszisztéma megerősítését célzó Neumann János Program fontos mérföldköve − írták.

Úgy fogalmaztak, hogy a HUN-REN az új törvény eredményeképpen az innovációs ökoszisztéma igazi zászlóshajó intézményévé válik, amelynek elsődleges küldetése, hogy tevékenységével hozzájáruljon új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.

Az átalakítás már 2023-ban kezdődött

A HUN-REN megújítása Gulyás Balázs elnök 2023. májusi kinevezésével kezdődött. Az elnök az év elején elindította a kutatóhálózat tudományos és szervezeti átvilágítását közel 100 kiváló külföldi és hazai tudós bevonásával, amelynek eredményei alapján a HUN-REN irányítótestülete október közepén fogalmazta meg javaslatait a HUN-REN új működési struktúrájára vonatkozóan a kormány részére − közölték.

A javaslatoknak három fő eleme volt: új, hatékony működési környezet kialakítása, amely egy (új) önálló jogállási törvényben kerül lefektetésre, a kutatóintézetek által használt ingatlanok HUN-REN tulajdonba kerülése, hiszen jelenleg a kutatóintézetek az MTA tulajdonában álló ingatlanokban működnek, ami működési nehézségekhez vezet, valamint megnehezíti a fejlesztéseket és teljesítményalapú, hosszú távú és kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása, jelentősen emelkedő éves finanszírozás mellett.

A HUN-REN javaslatát a kormány elfogadta, hiszen annak célja, hogy a magyar kutatóhálózat a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon, segítsen megoldani a magyar emberek előtt álló kihívásokat és emellett legyen nemzetközi presztízse − tették hozzá.

Úgy folytatták, hogy a kormány vállalta, hogy biztosítja a HUN-REN részére a kiszámítható és jelentősen emelkedő − három év alatt megduplázódó, 97 milliárd forintra növekvő, és már a jövő évtől 18 milliárd forinttal bővülő − finanszírozást, az ingatlanvagyont, valamint egy rugalmas működési feltételeket biztosító jogszabályi környezetet, amely speciális jogállást biztosít a kutatóhálózatnak.

Gyors döntés született a kormány részéről

A tárca közlése szerint az elmúlt két hónap a HUN-REN által kért törvényjavaslat kidolgozásáról és széles körű egyeztetéséről szólt. Kiemelt fontosságúnak nevezték, hogy nemcsak az irányító testület, de a HUN-REN valamennyi intézményvezetője is egyöntetűen támogatta a törvényjavaslatot, amelyet november 19-én nyújtott be a KIM az Országgyűléshez.

December közepén egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a kutatóhálózat megújulása: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése megszavazta a kutatóhálózati ingatlanok helyzetének rendezését, amelynek eredményeként az állam megvásárolja, majd − a kutatási közfeladatok ellátása céljából, azaz közfeladattal terhelten − átadja az ingatlanokat a kutatóhálózat részére, ezzel az MTA közössége is kiállt a HUN-REN megújulása mellett.