Most állítaná helyre a főváros a gyermekotthonokba vetett közbizalmat

Megingott a gyermekvédelmi rendszerbe vetett közbizalom, ezért döntött úgy a főpolgármester, hogy ki kell vizsgálni a 2011-ben, a bicskei gyermekotthonban történteket. A Főpolgármesteri Hivatalban Karácsony Gergely a 2011 és 2012-es év végéig terjedő időszakra egy belső vizsgálatot kezdeményezett annak érdekében, hogy kiderüljön, miről tudott a hivatal, milyen intézkedéseket tett, és az akkor rendelkezésre álló információk milyen módon jelentek meg a Bárczy-díj felterjesztésekor. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a már le is zárult folyamatról azt mondta, ez a vizsgálat politikai felelősséget nem kutatott, szakmai szempontok alapján zajlott, és az derült ki belőle, hogy bár a hivatal tette a dolgát, mégis tragédia lett a vége. A bejelentést tevőket érte a retorzió az intézményvezető részéről. A belső vizsgálat célja az volt, hogy a városvezetés a jövőre nézve meghatározza, mit kell tennie hasonló helyzetben a döntéshozóknak és az intézmények vezetőinek.

A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén a  gyermekvédelmi intézményrendszerbe vetett közbizalom helyreállítása érdekében egy olyan ötfős testület létrehozását javasolják, melybe a jobboldal két, a városvezetői oldal pedig három főt delegálhat. (E három fő közül az egyik a bizottság elnöke.)

Bárki bármit is gondol, nem politikai motiváció van mögötte vagy boszorkányüldözés, hanem le kell vezetni azt, hogy a 2011-es helyzet hogyan vezetett ehhez a tragédiához

– hangsúlyozta Kiss Ambrus.

Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Az előző, fideszes városvezetés politikai felelősségének tisztázása nem tűr halasztást.”

A jövő heti közgyűlés egy 300 millió forintos pályázati keret megnyitásáról is dönthet, amelyből a családi erőszak megelőzését és az áldozatok védelmét célzó szakemberképzésre, érzékenyítésre, bullying elleni stratégiák kidolgozására és információs anyagok támogatása lehet forrást szerezni. Ennek megalapozásához egy áldozatvédelmi stratégiai dokumentumot is készített a főváros, amely feldolgozza az intézmények észlelési és előrejelzési rendszereinek hibáit. Emellett létrehoznak egy konzultatív testületet is, az úgynevezett Fővárosi Áldozatvédelmi Fórumot, ahol az érintett szereplőket ültetnék egy asztalhoz. Tájékoztató kampányt is indítanak a családi és kortárs bántalmazás elleni fellépés lehetőségeit ismertetve. A stratégia megalkotása során határozták el, hogy 

A kényszerláthatás intézménye kapcsán a fővárosnak módszertani szerepe van, mivel gyakran előforduló veszélyhelyzet a potenciális bántalmazónak való kiszolgáltatottság. Erre vonatkozóan a családok számára ajánlásokat dolgoznak ki.

Arra a kérdésünkre, hogy miért csak a gyermekek elleni erőszak bebizonyosodása után közel öt évvel gondolták úgy, hogy megingott a közbizalom az ellátó intézményekben, azaz miért csak most állítanák fel a fővárosi vizsgálóbizottságot, Kiss Ambrus azt mondta, hogy álláspontjuk szerint a kegyelmi ügy hozta felszínre a visszásságokat, tehát ekkortól datálható a közbizalom megingása.

Bár azt hittük, hogy a bírósági ítélet lezárta ezt a kérdést, a kegyelmi ügy felnyitotta, és innentől kezdve rombolta a közbizalmat. 

Azt elismerte, hogy 2019 szeptemberében vált jogerőssé az ítélet, ekkor vonták vissza a Bárczy-díjat, de arra kitérő választ adott, hogy miért nem ekkor rendült meg a városvezetés szerint a közbizalom. Arra a felvetésünkre, hogy akkor kellett volna felállítani a vizsgáló bizottságot, a főpolgármester-helyettes úgy reagált: „Ön szerint. Ebben vita van közöttünk.”