Most kiderül, hogy kire van választói igény, és kire nincs

További Önkormányzati választás 2024 cikkek

A kormányoldal bizonyíthatja, hogy az elmúlt hónapok eseményei sem rengették meg igazán a támogatottságát; az ellenzékben van, akinek június 9-e csak a kezdet vége, másoknak azonban a vég kezdete lehet.

A PegaPoll vezető elemzője szerint a Fidesz–KDNP számára a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások legfőbb tétje, hogy a kegyelmi botrány óta eltelt időszak válságjeleit követő konszolidációs erőfeszítések egy magabiztos választási eredményben tetőznek-e.

Ez a hazai politikában azt az üzenetet hordozná, hogy a felbolydult ellenzéki térfélen lejátszódó politikai mozgások mellett is kikezdetlen a kormány össztársadalmi támogatottsága. Ehhez az arányos választási rendszerben megtartott európai parlamenti választáson a mandátumok több mint felét, tehát legalább tizenegy mandátumot kellene elnyernie a kormánypárti listának

– állapította meg Kovács János.

Erre a legfrissebb közvélemény-kutatások nyomán felállított mandátumbecslések szerint is van esély, noha a Fidesznek intenzív kampánytevékenység mellett is egyértelműen gyengébbek a pozíciói, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választás alkalmával. Az elemző emlékeztetett rá, hogy akkor a legtöbb intézet 50 százalék feletti szavazatarányt, 13-14 mandátumot prognosztizált a kormánypártoknak, amit sikerült is beváltaniuk.

Ettől lényegesen elmaradó, de még mindig 40 százalék fölé kúszó szavazatarány esetén persze harsányabban beszélhet arról az ellenzék, hogy a kormányzati politika már nem élvezi a társadalmi többség támogatását. Ugyanakkor Kovács János szerint ha reálisan viszonyítunk, egy ilyen eredmény még mindig „impozánsnak” számítana európai kitekintésben, ráadásul egy országgyűlési választáson, vegyes választási rendszerben, töredezett ellenzék mellett ilyen szavazataránnyal akár kényelmes mandátumtöbbség is biztosítható.

Komoly próbatétel lesz

A mostani európai parlamenti választás abból a szempontból is különleges helyzetet teremt, hogy az önkormányzati választásokkal egy időben tartják, ami egyrészt a választási részvételi hajlandóságra is kihat, másrészt az egyes pártok teljesítményének értékelésekor az EP-listás erősorrenden túlmenően a megszerzett, megtartott vagy épp elveszített önkormányzati pozíciókat is figyelembe kell majd venni, különös tekintettel a fővárosra és a fővárosi kerületekre, illetve a megyei jogú városokra.

Itt az ellenzék is komoly próbatétel előtt áll, hiszen öt évvel ezelőtt, 2019-ben relatív sikert ért el az önkormányzati választásokon az összefogás, illetve a koordinált jelöltállítás, és szervezetileg is jobb állapotban voltak az akkori ellenzék pártjai. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a választási részvételi hajlandóság, az egyes pártok mozgósítási képességének lényegességét. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ennek előzetes, empirikus mérése mindig nehézkes és bizonytalan, ezért az erről szóló közvélemény-kutatási adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni. A választási tétadás épp amiatt lényeges, mert minél magasabb a választók által érzékelt politikai tét, minél szorosabb a verseny, annál magasabb a várható részvétel, annál erőteljesebbek a választási eredmények politikai következményei

– fejtette ki az elemző.

Arra is rámutatott: az EP-választási eredmények európai politikára, az európai pártcsaládok pozícióira gyakorolt hatása mellett érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy Európa-szerte hol szenvednek súlyos kudarcokat a regnáló kormánypártok vagy a hagyományos establishment pártjai, és ez milyen belpolitikai hullámokat fog kelteni az egyes tagállamokban.

„Orbán Viktor nemzetközi politikai szerepvállalása és a magyar kül- és Európa-politika szempontjából is lényeges tétje az európai parlamenti választásoknak, hogy az unióban bekövetkezik-e a számos elemző által várt erőteljes jobbratolódás. Továbbá az is kérdés, hogy létrejöhet-e egy, a szuverenista, eurorealista és puha euroszkeptikus erőket tömöríteni képes új, megerősített pártszövetség az Európai Parlamentben és azon túlmutatóan” – összegezte Kovács János az európai tétek jelentőségét.

Az ellenzéki választók katarzist várnak

A Magyar Péter-féle Tisza Párt belpolitikai pozícióival kapcsolatban a PegaPoll vezető elemzője kiemelte: a Tisza Párt stabil politikai tényezővé csak hosszabb időtávon válhat, miután a párt szervezetileg, ideológiailag, a pártrendszeren belüli pozícióját tekintve kiforrja magát, és a választási tétmeccseken „beárazódik”.

„Érdemes megjegyezni, hogy magáról a Tisza Pártról rendkívül keveset tudunk, hiszen a nyilvánosság előtt az alelnöki pozíciót birtokló Magyar Péter a »beszélő fej«, az ő politikai karaktere köré szerveződik az a társadalmi mozgalom, amit intézményesen a Tisza Párt jelenít meg. Bár Magyar mögött dolgozik egy szakmai stáb, a pártnak vannak a közvélemény számára megismerhető jelöltjei, és azt is láthatjuk, hogy a szimpátiafelméréseken kifejezetten jól szerepel a Tisza, mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy magáról a pártról mint társadalmilag beágyazódott politikai erőről beszélhessünk” – vélekedett Kovács János.

Ami szerinte igazán lényeges, inkább az, hogy még a szervezetépítésnek és a politikai márkaépítésnek ezen a kezdetleges fokán is sikerült marginalizálnia, sarokba szorítania az ellenzék többi pártját.

Gyurcsány Ferenc pártjában most valószínűleg abban bíznak, hogy tiszavirág-életű lesz Magyar Péterék menetelése, a lendülete megtörik majd az első komolyabb politikai pofonok, valamint értékelvű dilemmák hatására, ezek pedig eloszlatják a csodavárás varázsát, és kinyitnak olyan hitelességi kérdéseket, amelyeken most jótékony módon keresztülnéz az ellenzéki szavazók jelentékeny része

– fogalmazott az elemző, majd hozzátette:

„A kormányváltást akaró választópolgárok katarzist várnak. Ilyen magas várakozásoknak még egy sikeresnek értékelhető EP-választási szereplés esetén is nehéz megfelelni, ráadásul a Tisza Párt sikerében sem a Fidesz, sem a hagyományos ellenzék nem érdekelt. A legtöbb önkormányzati, helyi koalíciókötés továbbra is inkább a többi ellenzéki párt osztozkodásával zajlik, a Tiszának több időre van szüksége az országos rekrutációhoz és saját jelöltjeinek építéséhez. Amennyiben hosszabb távon is érvényesülni fog az a tézis, miszerint Magyar Péter inkább az ellenzék többi pártjára vagy az ellenzék egységesülésére nézve veszélyesebb, mintsem a kormánypártok szavazóbázisára, úgy még jól is jöhet a Fidesznek, ha tartósan két blokkra szakad az ellenzék” – magyarázta az elemző.

Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy parlamenti ciklus közben nehéz „tiszta lapra” rajzolni, valamilyen viszonyrendszert ki kell alakítani azokkal a pártszereplőkkel is, akikkel szemben Magyar Péter is gyakran megfogalmazza a politikai generációváltás, ellenzékváltás igényét.

Sokaknak a túlélés a tét

Válaszolva az Index kérdésére, hogy ki marad állva a hagyományos ellenzéki pártokból, és ez mit jelent számukra a jövőre nézve, Kovács János hangsúlyozta:

Az európai parlamenti választás eredményei megmutathatják, hogy mely pártok vagy pártszövetségek számára látszik még a kikötő, kik azok, akik »hajótöröttként« a korábbi támogatottságukhoz képest jóval szerényebben, de még mindig a mandátumszerzési küszöböt jelentő öt százalék felett teljesítenek, és mely pártok lesznek kénytelenek önálló szervezeti működésüket egy szélesebb politikai ernyő alá rendelni vagy vezető- és stratégiaváltás révén megkísérelni visszatérni a politikailag releváns kategóriába. A politikai lábnyom szélesítéséhez, a két év múlva esedékes országgyűlési választásokra való felkészüléshez persze az önkormányzatokban is pozíciókat kell szerezni, demonstrálni kell helyben is a kormány- és koalícióképességet.

A jelenlegi erőviszonyokat, aktuális közvélemény-kutatási adatokat tekintve a „régi” ellenzékből egyedül a Demokratikus Koalíció állva maradása látszik biztosítottnak. Az elemző szerint a DK-val való közös lista ellenére „az immár függő helyzetben lévő, marginalizálódótt MSZP és Párbeszéd jövője bizonytalan, politikai autonómiája pedig lényegében megszűnt”.

A Momentum helyzetéről Kovács János azt mondta: a párt számára immár politikai létkérdés, hogy legalább egyetlen EP-mandátumot megőrizhessen. Erről korábban az elemző már beszélt az Indexnek, akkor és most is kijelentette, hogy EP-mandátumok nélkül ismét vezetői válság vár a Momentumra.

Rajtuk kívül még a Mi Hazánk számára lehet reális a mandátumszerzés, amennyiben kellőképpen tudja mozgósítani a híveit, meglepetésként pedig egy Kutyapárt-mandátum is összejöhet. „Utóbbi két párt esetében a mandátumszerzés egyértelmű politikai siker volna, ami visszaigazolásként hatna a jövőbeli önálló politizálásra” – tette hozzá Kovács János.

A Fidesz–KDNP-lista és a második legtöbb szavazatot kapott lista közötti különbség mértéke mellett a PegaPoll vezető elemzője szerint különösen fontos lesz, hogy kiemelkedik-e majd egyetlen ellenzéki párt (az előrejelzések alapján a Tisza Párt) az ellenzéki rangsorból, illetve a Demokratikus Koalíció körül tömörülő ellenzéki blokk mit tud hosszabb távon kezdeni ezzel a helyzettel, milyen válaszokat találnak a „régi” és az „új” ellenzék szereplői a régi-új összefogás-dilemmára, ami immár választásról választásra kísérti az ellenzéket.

Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. A voksolás napján keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő stúdióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várunk mindenkit!

(Borítókép: EP-listavezetők vitája a köztévé műsorán 2024. május 30-án. Fotó: MTVA)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Gennaro Contaldo
Gennaro konyhája

6715 Ft

Dr. Mangó Gabriella
A gyógyítás útjai

3825 Ft