Kilépett az LMP-ből a párt korábbi társelnöke

2025.01.02. 13:33
Kendernay János közösségi oldalán írta meg LMP-ből való távozásának okait, amelyben részben a párt tagsága körüli problémákat elemezte, de saját szerepét is hangsúlyozta. Tízéves tagságát két szakaszra bontotta, melynek már első részét sem tartotta felemelőnek, mert a párttagok nem tartották magukat zöldnek, de nem is akartak azzá válni. Pártelnöki időszakára ennek ellenére büszkén gondol vissza.

Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke közösségi oldalán jelentette be távozását a pártból. Kilépésének indokairól részletesen számolt be Facebook-bejegyzésében.

Posztjában utalt rá, hogy több civil állással rendelkezett, mielőtt politikai pályára lépett volna, bár eredetileg nem akart egyik párthoz sem csatlakozni, „csak támogatni egy olyan szervezetet, amelyiket haladónak és hasznosnak gondolt”. Akkor többen léptek be az LMP-be, melynek „alapító okiratában olyan alapértékek szerepeltek, olyan potenciált képviseltek, ami a politikában egyedülálló volt és megfelelő erkölcsi és politikai alapot jelentett a választók tisztességes képviseletére”.

Tíz évig volt a párt tagja, amelyet két szakaszra bontott. Az elsőt sem tartotta felemelőnek, de már akkor is több konfliktus volt a párton belül, különösen az aktuális társelnököknek. Ezeket intő jelnek tartotta, valamint kiemelte, hogy 

Nem véletlen, hogy a párt bővülésének gátja is pont az lett, hogy képtelen volt közösségként viselkedni, és ezért bővülni, erősödni sem tudott. Folyamatosan sokan léptek be, de legalább ennyien mindig ki is léptek, és ezt nem nagyon sikerült orvosolni. Persze több párttagnak éppen ez volt a célja: a folyamatos fluktuációval a belső konkurenciát gyengítették, saját pozíciójukat erősítve. 

Kendernay János szerint „a párt tagságának jelentős része se nem tartotta magát zöldnek, se nem akart azzá válni”, valamint az együttműködés hiányát is felrótta egykori párttársainak. Ennek ellenére az első öt évében szinte minden tisztséget betöltött a pártban, és büszke volt társelnöki pozíciójára.

Azonban szerinte egy évet követően megpuccsolták, de akkor nem akart kilépni az LMP-ből.

Példát akartam mutatni, hogy a közösség megélése többet jelent annál, hogy éppen vezetői lehetünk-e egy társaságnak. Próbáltam hasznos tag maradni, és egy olyan helyzetben, amikor a párt vezetésének szinte egyetlen, nevezzük stratégiai döntésével sem tudtam azonosulni, ez elég nehéz és kilátástalan terepnek bizonyult

− fogalmazott az egykori társelnök. Emellett kiemelte, hogy rövid távú érdekek által vezérelt szemlélettel nem lehet eredményeket elérni, valamint a párt erőforrásait kimeríteni, és magára hagyni a párt szavazótáborát.

Utolsó próbálkozásnak nevezte a júniusi önkormányzati választást, bár a jelöltet megfelelőnek nevezte, de szerinte a párt nem erősödött volna meg általa. „Ezen kívül az Európai Zöld Párt családot is elhagyta az LMP, és leállt a szervezet működése, megszűnés előtt áll a párt frakciója. Az elmúlt öt év alatt a legjobb tagok távoztak, de facto nincs tagsága, nincs politikája a pártnak, a közösség is teljesen eltűnt. A párt elveszítette teljesen a létjogosultságát.”

A legjobb tagok esetében gondolhatott az októberben távozó Csárdi Antalra, valamint a nyáron a pártból kilépő Schmuck Erzsébetre és Keresztes Lászlóra.