Népszava: nőtt a pedagógusok létszáma, de csak a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása miatt

Kétezer-háromszáz fővel nőtt a főállású pedagógus és oktató munkakörben dolgozók száma 2024-ben a köznevelésben és a szakképzésben, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal decemberi gyorsjelentéséből, amely a 2024/2025-ös tanévre vonatkozó előzetes adatokat tartalmazza − szúrta ki a Népszava.

Főállásban jelenleg 147 871-en dolgoznak pedagógusként, mely összesítés az óvodákban, általános iskolákban, szak- és készségfejlesztő iskolákban, szakképző iskolákban, gimnáziumokban, technikumokban és szakgimnáziumokban, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó főállású pedagógusok, oktatók létszámadataira vonatkozik.

Ezzel szemben a KSH 2023. decemberi jelentésében még 145 589 fő szerepelt, az 1610 fős csökkentést jelentett a 2022/2023-as tanévhez képest, ez volt az elmúlt tíz év legalacsonyabb számadata. Akkor az általános iskolai tanárok száma csökkent leginkább, mintegy 1161 fővel, ehhez képest a létszámuk most növekedett 893 fővel. A technikumokban, szakgimnáziumokban 631 fővel dolgoznak többen, 618 óvodapedagógus került a rendszerbe, a gimnáziumokban pedig 205 fővel lett több tanár. A szakképző iskolák főállású oktatóinak száma viszont száz fővel csökkent.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke karácsonykor úgy fogalmazott, hogy az uniós forrásból biztosított béremelés megállította a pályáról való elvándorlást, emiatt is emelkedett a létszám.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője is egyetértett abban, hogy a főállású tanárok létszámnövekedésében közrejátszott a béremelés, ez azonban nem új belépőket jelent, ugyanis szerinte főleg a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusok miatt emelkedhetett a létszám.

Nekem is van egy 70 éves kollégám, aki nyugdíjasként ment vissza főállásban tanítani. Bár a létszámadatok változása pozitív irányú, ez egy minimális növekedés, amivel még nincs kisegítve a rendszer, továbbra is rengeteg tanár hiányzik a pályáról

− fogalmazott Nagy Erzsébet.

A főállású pedagógusok száma 2016 óta folyamatosan csökkent, a 2016/2017-es tanévben még 154 386 fő volt. A KSH friss adata a 2021/2022-es létszámadatoknak felel meg. A Magyar Nemzeti Bank 2024-es jelentése szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, melyet az üres álláshelyek és a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján kalkuláltak.

Átlagosan több mint ötödével emelkedik a tanárok fizetése

Korábban beszámoltunk róla, hogy a nyugdíjemelés mellett a pedagógusok újabb béremeléséről is rendelkezik a kormány, átlagosan 21,2 százalékkal növekszik a tanárok fizetése 2025. január elsejétől. A rendelet vonatkozik a pedagógusokon kívül a pedagógus-szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező, a nevelők-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozókra, de a gyermekvédelmi intézményekben és a bölcsődékben felsőfokú végzettséggel foglalkoztatottakra is.

Az alapbérbe beletartozik a havi illetmény, illetve a tartós pótlékok és a megbízási díjak is, előbbibe belevették az esélyteremtési illetményrészt, továbbá a mesterfokozat és az egyes tantárgyak és a pályakezdés után járó illetménynövekedést.

A béremelésnek köszönhetően így alakulnak a havi illetményösszegek 2025. január elsejétől:

• gyakornok: 640 900 forint,
• pedagógus I.: 653 100−1 290 800 forint (legalább 21,4 százalékos emelés),
• pedagógus II.: 660 400−1 375 600 forint (legalább 19 százalék),
• mesterpedagógus: 716 900−1 654 400 forint (legalább 13,8 százalék),
• kutatótanár: 840 000−1 781 600 forint (legalább 12 százalék).

A hiányszakmákat (matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz) oktatók pótléka majdnem a duplájára emelkedik, négyről hét százalékra.

Minden nem állami finanszírozású köznevelési intézményt is érinti a béremelés, de az állam ezeknél további részletszabályozást is előírhat, melyet azonban a rendelet nem ismertetett. Azt azonban hangsúlyozza, hogy „a pedagógus-életpálya vonzerejét erősítő, részben az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat” kizárólag a béremelésre és annak közterheire szabad fordítani.

A rendelethez kapcsolódó kormányhatározat kimondja, hogy a béremelésben érintettek átlagos illetménye érje el a felsőfokú végzettségűek 2025. évre várható „átlagbéréhez viszonyított arányának” legalább 80 százalékát. Pontos összeget a kormány nem jelölt meg, de egyetért az ehhez szükséges pénz rendelkezésre bocsátásával.

(Borítókép: Getty Images)