Ugyanazt követeli Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc, de milyen megfontolásból?

Magyar Péter az újévi beszédében közölte: előrehozott választást szeretne a lehető legkorábbi időpontban. A politikus azzal érvelt, hogy „nincs több időnk”. A Tisza Párt elnöke arra emlékeztette Orbán Viktor kormányfőt, hogy a 2008-as válság idején a Fidesz is előrehozott választást követelt.

Ezt követően Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció is ugyanezzel a kezdeményezéssel állt elő. Az ellenzéki frakció határozati javaslat formájában be is nyújtotta az előterjesztést az Országgyűlés elé.

A határozati javaslatban a Demokratikus Koalíció képviselői az Országgyűlés feloszlatását kezdeményezték 2025. március 1. napjával. A dokumentumban többek között úgy fogalmaztak, hogy a „Magyarországon tapasztalható drámai gazdasági és társadalmi folyamatok megállítása, a politikai bizalomvesztés megfordítása, az ország iránti nemzetközi bizalom helyreállítása érdekében” van szükség a parlament feloszlatására. Reményeik szerint az új választás utat nyithatna „a demokratikus, jogállami és európai, valamint a szövetségi együttműködés iránt elkötelezett kormányzás megteremtéséhez”.

Gyurcsány Ferenc azóta valamennyi kormánypárti képviselőhöz levélben fordult, amelyben az előrehozott választások mellett érvelt. A felvetésre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elutasító választ adott.

Ugyanazt követelik, de Magyar Péter Gyurcsány Ferencet is kritizálja

A javaslat alapján érdekegyezés van a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció között, de Magyar Péter a DK indítványára adott reakciójában Gyurcsány Ferencet kritizálta. A Tisza elnöke először párhuzamot vont Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között („Az általuk fémjelzett húsz év az elvesztett lehetőségek két évtizede volt hazánk számára.”), majd kijelentette: „Amikor 2006-ban az általa okozott morális és gazdasági válság miatt Gyurcsány Ferencnek le kellett volna mondania, akkor fontosabb volt a saját jóléte és a rövid távú politikai túlélése. Az országát és a politikai közösségét is beáldozta, és nem mondott le. Most senki sem kérte, de ő már intézkedne. Ő, aki 15 éve ül Orbán parlamentjében, és ez egy dologra volt jó, hogy Orbán Viktor minden választáson kétharmadot szerezzen.”

Magyar Péter úgy látja, „érdekes módon az nem zavarta a jelenlegi parlamenti ellenzéket, hogy a Fidesz jövőre az eddigi közpénzmilliárdokat megduplázva újabb óriási összegeket szavazott meg a parlamenti frakcióknak, hogy a valós társadalmi felhatalmazással már rég nem bíró pártok még szórhassák a milliárdokat a következő választásig”.

Ha a jelenlegi ellenzék valóban előrehozott választást akarna, akkor már rég nem asszisztálna a Fidesz színházához, és már rég nem ülnének bent milliókért az ellenzéki képviselők a rendeleti kormányzás évei alatt feleslegessé tett Országgyűlésben

– vélekedett Magyar Péter.

Kocsis Máté: Politikai stabilitás van, előrehozott választás nincs

Kocsis Máté szombaton tisztázta, hogy a kormánypártok nem támogatják az előrehozott választásra vonatkozó javaslatot. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette:

Magyarországon politikai stabilitás van, előrehozott választás meg nincs. Ahogy 1990 óta sosem volt, most sem lesz.

Kocsis Máté úgy gondolja, hogy az előrehozott választásokra vonatkozó javaslat külföldről érkezett. Pontokba szedve közölte:

• „Washingtonban hatalomváltás lesz rövidesen, és a brüsszeliek gyengülni fognak!”
• „Kevés idejük maradt, ezért mielőbb keresztül akarják préselni az EU-n a háború finanszírozásáról és kiszélesítéséről szóló döntést, illetve a migránspaktum végrehajtását. Ezeket viszont Magyarország blokkolja.”
• „Ezért akarják mielőbb eltakarítani a háborúellenes Orbán-kormányt, így kiadták Brüsszel Péternek, Gyurcsányéknak és az összes többi lókötőnek, akiket már 2022 előtt is külföldről pénzeltek, hogy követeljenek előrehozott választásokat.”
• „Erre az összes elkezdi ugyanazt szajkózni. Véletlenül ugyanazt.”

A Fidesz frakcióvezetője szerint „értjük, látjuk, hogy sürgős a brüsszeli elitnek, de ne reménykedjenek. De a kiszolgálóik se, semmi jóban”.

Megvannak a feltételei?

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés feloszlatására három opció van:

• Az Országgyűlés feloszlathatja önmagát, ezt viszont – Kocsis Máté szavai alapján – a kormánypárti többség nem támogatja. Ha esetleg mégis fordulat történne, és a parlament feloszlatná önmagát, a köztársasági elnöknek a feloszlástól számított 90 napon belülre kell új választást kiírnia.
• Ha a köztársasági elnök által felkért személyt a parlament 40 napon belül nem választja meg miniszterelnöknek.
• Ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el az ország adott évi költségvetését, akkor – a sikertelen kormányalakításhoz hasonlóan – az államfő oszlathatja fel az Országgyűlést.

A 2025-ös költségvetést már decemberben elfogadta a parlament, és hivatalban lévő kormány, valamint miniszterelnök is van, tehát a háromból kettő opció törvényi feltételei hiányoznak. Lehetőségként így az Országgyűlés önmaga által történő feloszlatása maradt.

Csak kommunikációs panel?

Mráz Ágoston Sámuel az előrehozott választások követelésével kapcsolatban korábban úgy vélekedett, hogy „Brüsszelben nem előrehozott választást, hanem előrehozott kormányváltást akarnának”. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének bejelentése

első látásra csak ravasz taktikai húzásnak tűnik, mert biztosra vehető, hogy nem lesz előrehozott választás, így Magyar Péter a következő 15 hónapban azt tudja ismételgetni, hogy »fél tőle« a Fidesz. A napi kommunikációs csatározásban így szerzett egy új kommunikációs panelt. Ha azonban komolyabban elemezzük a »nagy bejelentést«, ennél sokkal több is kiolvasható belőle.

Mráz Ágoston Sámuel ezután hét pontban elemezte a helyzetet:

• „Magyar Péter érzi, hogy nagyon hosszú még a következő 15 hónap, s könnyen alábbhagyhat a baloldali csodaváró érdeklődés iránta, ezért permanens kampányt és 15 hónapos kampányidőszakot hirdetett. Míg a Fidesz csak 2026 áprilisában akar vele megütközni, Magyar mindennap keresni fogja a csatározás lehetőségét.”
• „Kilenc nap múlva Magyar Péter közvetetten vereséget fog szenvedni, hiszen Tolna vármegyében időközi választás lesz, amelyen – a vereségtől tartva – nem indul a baloldali közvélemény-kutatók szerint legnépszerűbb párt jelöltje. Hamarosan Újpesten is lesz hasonló időközi megmérettetés, a Tisza nélkül. Az előrehozott választás előrehozott követelése segíthet abban Magyarnak, hogy ne az időközi választásokkal, hanem saját témájával tudjon foglalkozni.”
• „Hat baloldali intézet is azt állítja, hogy a Tisza Párt vezeti a pártversenyt, de a Nézőpont Intézet decemberi közvélemény-kutatása szerint 10 százalékpont a Fidesz előnye. A terv az volt a baloldalon, hogy reményt árusítanak híveiknek (ez 2022-ben nem jött össze), hátha ez segít abban, hogy önbeteljesítő jóslat legyen a győzelmet ígérő felmérésekből. A terv nem sikerült, egyre többen kételkednek az állítólag utcahosszal vezető, de az időközi választásoktól rettegő Tisza előnyében. Ezért talált ki Magyar Péter stábja 2025-re egy új politikai terméket, az előrehozott választás követelését.”
• „Az előrehozott választás a demokrácia elveitől is idegen, hiszen nem történt 2022 óta semmi olyan esemény idehaza, amely az előző választáson Orbán Viktornak felhatalmazást adókat megingatta volna, s amely 2006 után – szimplán a demokrácia elvei miatt – indokolttá tette volna az őszödi beszélő visszalépését és akkor az előrehozott választásokat. A Fidesznek ma 2,9 millió belföldi szimpatizánsa van, s minden esélye megvan a következő győzelemre is.”
• „A Tisza Párt legnagyobb segítője az európai színtéren Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Az előrehozott választás ötlete tőle is származhat, hiszen hazájában, Németországban, a stabilitás egykori szigetén, február 23-án valóban előrehozott választást tartanak. Ott valóban megbukott a kormánykoalíció, a kancellárpártra (SPD, 16,5%) feleannyian szavaznának, mint a legnagyobb ellenzéki pártra (CDU/CSU, 31%), de még annál is kevesebben, mint a szuverenista AfD-re (20,5%). Weber úr hazájában tehát »helyzet van«, a kormány elvesztette felhatalmazását (a koalíció pártjai 2021-ben 51,8%-ot kaptak, most 32%-ot kapnának). A német út követése azonban sem a migrációs, sem a gazdaság-, sem a pártpolitikában nem lenne népszerű és indokolt idehaza.”
• „Végül egy nemzetközi szempont: a január 1. óta az EU-t elnöklő Tusk-kormány és a tavasszal várhatóan Németországban kormányt alakító Friedrich Merz is háborúpárti. Minden jel szerint Trump beiktatása után, az amerikai támogatás elmúlásával, az ukrajnai háború folytatását akaró európai országok (Orbán Viktor már Tusnádon beszélt a brit–skandináv–balti és lengyel–román szövetségről) megpróbálnak egy háborúpárti nemzetközi koalíciót szervezni. Az egész világ számára ismert, hogy Orbán Viktor ebben nem fog részt venni, ő egy nemzetközi békekoalíciót épített az elmúlt években. Brüsszelben azonban a jelek szerint elhitték a Tisza előnyéről szóló, baloldali közvélemény-kutatásokat (lásd 3. pont), s ezért egy előrehozott választástól remélik Magyarország csatlakozását a háborúpárti koalícióhoz. Röviden: Brüsszelben nem előrehozott választást, hanem előrehozott kormányváltást akarnak.”
• „Ráadás: nem lesz előrehozott választás. A Fidesz kétharmados felhatalmazást kapott 2022 áprilisában, Magyar Péter vagy Manfred Weber követelésére biztos nem fog lemondani róla.”

Nem áll készen a Tisza?

Pék Szabolcs úgy látja: „Nyilván az egész kérdés a Fidesztől függ, mivel továbbra is ők rendelkeznek kétharmados többséggel az Országgyűlésben, ezért a fő kérdés az, hogy a kormánypártok mit szeretnének. A friss közvélemény-kutatási adatokat látva könnyen lehet, hogy volt erről egy gondolkodás a Fideszen belül, hogy a nagyobb bajt megelőzendő érdemes lenne kiírni egy előrehozott választást, de valószínűleg végül elvetették ezt az ötletet. Itt fontos hangsúlyozni, hogy nagyon feltételes módban értendő jelen gondolat, mivel külső szemlélőként nehéz bepillantani a Karmelita boszorkánykonyhájába, ezért csak szóbeszédekre lehet alapozni. Az előrehozott választást egyébként is nehéz lett volna megindokolni, mivel túl vagyunk egy komoly nyári választáson, ahol a Fidesz–KDNP mégiscsak 45 százalékot szerzett. A Fideszen belül továbbra is gondolhatják, hogy ők indulnak a legjobb esélyekkel 2026-ban, mert náluk van a törvényhozás, a média egy jelentős része, nagyon komoly gazdasági pozíciók és úgy általában a cselekvés lehetősége. Továbbá a magukról szőtt legyőzhetetlenség mítoszával nehezen lenne összeegyeztethető egy előrehozott választás.”

Az Iránytű Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy az ellenzéki térfélen rendre felmerül az előrehozott választás gondolata:

• A DK és elnöke, Gyurcsány Ferenc szinte minden ciklusban előjön az előrehozott választások ötletével, tehát részükről ez a kommunikáció nem nevezhető új keletűnek.
• Jakab Péter is 2022 óta többször a zászlajára tűzte, hogy fel kellene oszlatni az Országgyűlést, ám ezek a kezdeményezések többnyire a radar alatt maradtak, mivel a két említett szereplő marginalizálódott az elmúlt időszakban. A DK-t a parlamenti küszöb környékére mérik a különböző intézetek, míg Jakab Péter pártja a mérhetetlen kategóriába tartozik.

Pék Szabolcs szerint ebből a szempontból lehet most érdekes, hogy „Magyar Péter is felkarolta a témát, mivel őt a 40 százalék fölötti támogatottsága miatt jóval komolyabban kell venni”.

„Magyar esetében úgy vélem, hogy ismét egy megelőző kommunikációval állunk szemben, tehát ő akarja diktálni az iramot és alakítani a politikai napirendet. Azonban ennek megvannak a maga veszélyei is, mivel, tegyük fel, ha tényleg kiírnának egy országgyűlési választást áprilisra, akkor erre a Tisza feltehetőleg még nem állna készen szervezeti értelemben, mert egyelőre még nem választották ki a 106 jelöltjüket. De természetesen egy országgyűlési választáshoz nemcsak 106 jelölt szükséges, hanem még továbbiak is a listára, valamint egy nagyon komoly aktivistahálózat, aki képes lekopogtatni az egész országot” – mutatott rá Pék Szabolcs, azzal folytatva, hogy „emellett kell egy profi kampánystáb, aki menedzseli ezt az egészet, és számos szakértő, háttérember stb., illetve itt nem áll meg a lista, mivel ha győzelemre készülnek, akkor vezetni is kell az országot, és számos pozíciót fel kell majd tölteni a legkülönbözőbb minisztériumokban és a közigazgatás minden szintjén”.

Erre a mai napon feltehetően még nem áll készen a Tisza, úgyhogy nekik inkább, azt gondolom, érdekük, hogy 2026 tavaszán legyen a választás, mert 16 hónap alatt már össze lehet rakni egy ütőképes csapatot

– húzta alá Pék Szabolcs.

Az elemző a szervezeti mellett kiemelte a kérdés kommunikációs szempontját is. „Azt gondolom, hogy az előrehozott választás ötletének bedobása azt a célt is szolgálja, hogy Magyar Pétert újra visszahelyezze egy komolyabb témába, mert a Menczer Tamás által elkövetett provokáció a bulvár kategóriájába vitte le a politikai kommunikációt, ami árthat Magyar megítélésének is. Ettől a szinttől mindenképpen el kell emelkednie, ha kormányzóképes alternatívaként akar feltűnni. Ebből a szempontból az előrehozott választás témájának bedobása egy racionális lépés. Azonban azt gondolom, hogy veszélye is van a témaválasztásnak, mivel a DK is ugyanerről beszél már körülbelül egy évtizedes távlatban. A kormányoldal az azonos tematikát felhasználhatja támadási felületnek Magyar ellen; egyszerűen fogalmazva »összegyurcsányozhatja« a Tisza elnökét” – mutatott rá Pék Szabolcs.

Az elemző végül arra is kitért, hogy Orbán Viktor 2007 februárjában szintén előrehozott választást szeretett volna kieszközölni, amikor az MSZP támogatottsága megbicsaklott a 2006-os őszi események hatására, „tehát nem példa nélküli a rendszerváltás utáni politikatörténetben, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője előrehozott választást követel”.

Pék Szabolcs hozzátette: „A rendszerváltás óta egyszer sem volt előrehozott választás, tehát a parlamenti választások mindig szabályos 4 éves ciklusokban követték egymást. Ez a fajta politikai stabilitás szinte példátlan a régióban, viszont az is kérdés, hogy mire mentünk ezzel a nagy stabilitással, mivel a környező országok, ahol időről időre megbuknak kormányok, minden jelentős gazdasági mutatóban megelőztek minket. Tehát a nagyon stabil politikai vezetés önmagában nem garancia a sikerre, sőt talán éppen az ellenkezője tűnik igaznak a nemzetközi példákat vizsgálva.”

(Borítókép:  Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 31-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)