Megszólalt az egykori parancsnok: Bármikor visszaállíthatják a sorkötelezettséget Magyarországon, ha szükséges

Az utóbbi időben több európai országban is változtattak a katonai szolgálat rendjén. Az előző évben Horvátországban és Szerbiában is döntöttek a sorkatonaság visszaállításáról, Németországban pedig arról, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az önkéntes szolgálat népszerűsítésére.

Kovács László vezérőrnagyot a Pénzcentrum kérdezte meg arról, hogy elképzelhetőnek tartja-e a sorkatonaság visszaállítását Magyarországon is. Válaszában azt mondta, hogy jelenleg ez nincs napirenden, de hozzátette: 

Fontos megérteni, hogy a hadkötelezettség 2004-ben nem megszüntetésre, hanem felfüggesztésre került, a teljes honvédelmi rendszer átalakításával együtt.

„Akkor ugyanis a sorkatonai szolgálat helyett az önkéntes katonai szolgálatot vezették be a honvédelmi törvény és más jogszabályok alapján. Ez a rendszer jelenleg is működik: vannak hivatásos és tartalékos katonák, utóbbiak pedig önkéntes vagy területvédelmi alapon lépnek szolgálatba. Mindkét forma önkéntes, tehát senki sem kényszerből válik katonává. Ettől függetlenül a sorkötelezettség jogilag továbbra is életképes, mivel – ahogy említettem – csak felfüggesztették. A témában azonban a minisztérium az illetékes nyilatkozni. A jelenlegi hivatalos álláspontok alapján nincs tervben, hogy ezt a rendszert bárki visszaállítsa a jövőben” – fejtette ki Kovács László.

Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) központi tanévnyitó ünnepségén 2024. szeptember 3-án

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az egykori parancsnok az interjúban arról is beszélt még, hogy:

• a Magyar Honvédség az NKE-n végzett hallgatóknak azonnal biztosít munkát, amely nemcsak a fizetésben, hanem különféle juttatásokban, például lakhatási támogatásban is megnyilvánul. Mint mondta, „a hallgatók már tanulmányaik alatt szerződéses katonaként kapnak fizetést”, és katonai szolgálatot teljesítenek.
• „A felvételi folyamat rendkívül szigorú, mivel nemcsak az egyetemi felvételi pontok számítanak, hanem a fizikai, pszichológiai és egészségügyi alkalmasság is. Emiatt általában olyan hallgatók kerülnek be, akik képesek végigcsinálni a képzést. Lemorzsolódás természetesen van, de ez mindössze 10-15 százalék körüli, és jellemzően egészségügyi okok miatt következik be, nem pedig tanulmányi problémák miatt”.
• „Nagyjából 18-20 százalék a lányok aránya. Nagyon érdekes, hogy a lányok sokszor tényleg kitartóbbak; nyilván bizonyítani szeretnék, hogy ide valók, és erre készültek. Persze ez az arány évente eltérhet, de a 18-20 százalék egy átlagos szám. Igazából semmi különbség nincs a motivációban, bár lehetnek eltérések, de a teljesítményben és az elhivatottságban nincs különbség a lányok és fiúk között [...]. Természetesen ezek a katonai szakmák férfiorientáltak, de nagyon szívesen látjuk a lányokat is.” 
• A képzések népszerűségéréről azt mondta, hogy szerinte azok mindig is népszerűek voltak, és „nagy előnyt jelent a kiszámítható életpálya és a biztos munkahely. Mindenki kap beosztást, és átláthatóak a fizetések, így el lehet dönteni, hogy valaki vállalja-e ezt a munkát. Az elmúlt tíz évben ezek a szakok töretlenül népszerűek” – bár elismerte azt is, hogy néha természetesen vannak hullámvölgyek.
• A katonák békeidőben is állandó készenlétben vannak, folyamatosan képzik őket, és több tevékenység (például légtérvédelem, információelemzés, készenléti szolgálatok) is napi 24 órában zajlik a honvédségnél. Noha ezek „nem mindig látszanak kívülről, de a katonák komoly és tervszerű munkát végeznek”.
• „Aki elhivatott, akár 65 éves koráig dolgozhat katonaként. Természetesen nem mindenki lesz tábornok, és nem mindenki marad aktív 65 éves koráig” – mondta.
• „Az elhivatottság fontos, de bárkinek ajánlom ezeket a pályákat, aki felelősséget érez Magyarország biztonságáért, akár katonaként, akár rendőrként.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!