Sok múlik Donald Trumpon, hogy meddig lesz idehaza belpolitikai hatása Rogán Antal szankcionálásának

Mint arról az Indexen beszámoltunk, január 7-én a Joe Biden leköszönő elnök vezette amerikai adminisztráció úgy döntött, hogy szankciós listára teszi Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét.

Az erről szóló közleményében az amerikai pénzügyminisztérium azt írta, Rogán Antalt a „magyarországi korrupcióban való részvétele miatt” szankcionálták, míg David Pressman amerikai nagykövet rendkívüli sajtótájékoztatóján többek között azt állította, hogy a miniszter a magyar „korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője”, aki hatalmával visszaélve gazdagodott meg, ahogy a kormánypártokhoz lojális közeli családtagok és barátok is.

A magyar kormány szerint a lépés a távozó amerikai nagykövet „pitiáner bosszúja”, szerintük a döntés mögött pártos megfontolások állhatnak, a január 20-án hatalmat átvevő új, Donald Trump vezette adminisztrációval pedig javulni fognak a két ország közötti kapcsolatok.

Sok múlik Donald Trumpon

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint az a nagy kérdés, megváltoztatja-e a döntést a január 20-án hivatalba lépő, Donald Trump vezette adminisztráció. Mint arra az elemző az Indexnek nyilatkozva rámutatott, a döntés jogi alapját adó Magnyickij-törvény megengedi az amerikai elnöknek, hogy a szankcionáltak listájáról töröljön személyeket, ugyanakkor erről a kongresszus megfelelő bizottságát is tájékoztatnia kell.

Az elemző szerint ez már okozhat politikai problémát Trumpnak, hiszen mind a képviselőházban, mind a szenátusban vékony a republikánus többség, azaz a demokraták akár politikai botrányt is okozhatnak, ha Trump így döntene.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az Egyesült Államokban egy tájékozott hírolvasó ma már tudja, kicsoda Orbán Viktor, ugyanis Magyarország méretéhez képest viszonylag gyakran szóba kerül ott a neve. Vagyis ha Orbán egyik bizalmasát törlik a szankciós listáról, azt bizony illik majd az amerikai közvélemény felé is hihetően eladni

– mutatott rá Nagy Attila Tibor, aki hozzátette, hogy ugyan nem megoldhatatlan feladat törölni egy személyt a szankcionáltak listájáról, de az adminisztrációnak a politikai következményekkel is számolnia kell.

Ráadásul a Republikánus Pártban nem minden képviselőnek és szenátornak van pozitív véleménye a magyar kormányról – a pártra évtizedeken keresztül nagy hatással lévő Mitch McConnell szenátor például több ízben nyilvánosan kritizálta Orbán Viktor politikáját, valamint azon republikánus kollégáit, akik példaként tekintenek a magyar kormányra.

Az elemző szerint ha Donald Trumpban meg is lesz az akarat, hogy felülvizsgálja a Biden-adminisztráció Rogán Antallal kapcsolatos döntését, akkor sem valószínű, hogy az első hetekben érdemben foglalkozna vele a leendő elnök, hiszen Donald Trump listáján nagyobb prioritást élvez az ukrajnai háború, valamint a migráció kérdése, ezek ugyanis kampányának alappillérei voltak.

Mindenesetre, ha Trump eljut mégis ide, Rogán szankciós listáról való törléséért cserébe kérhet a magyar kormányfőtől valamit

– véli Nagy Attila Tibor, aki szerint e kérés lehet akár újabb kedvező üzleti lehetőségek bemutatása amerikai cégek számára, vagy hogy a magyar kormány maximálisan vegye figyelembe az amerikai geopolitikai érdekeket.

Hogyan hat a kormánypártokra a döntés?

A politikai elemző szerint Rogán Antal szankciós listára való helyezését megelőzően a Joe Biden vezette adminisztráció feltehetően komoly anyag- és információgyűjtést folytatott, így elképzelhető, hogy csak mostanra gyűlt össze elég bizonyíték a döntés meghozatalához, viszont az sem zárható ki, hogy Bidenék úgy látták, a mostani időpont az utolsó alkalom, amikor még ártani tudnak az Orbán-kormány nemzetközi és belföldi tekintélyének.

Az ügy nagy hullámokat vert, külföldön a nemzetközi sajtó is felfigyelt rá, nyilván felfigyeltek erre a külügyminisztériumok és a budapesti nagykövetségek is. Belföldön pedig az ellenzék kapott egy lehetőséget a kormány támadására, Magyar Péter pedig arra, hogy a miniszter szankciós listára való tétele is újabb érv az előrehozott választások követelése mellett

– véli a szakértő, aki szerint az Orbán-kormánynak fontos lenne, hogy a január 20-án hivatalba lépő új, Donald Trump vezette adminisztráció minél hamarabb visszavonja a döntést, hiszen minél később teszi azt meg, annál több ideig lesz hivatkozási pont a kormány belföldi ellenfeleinek.

Ekkor ugyanis Nagy Attila Tibor szerint az ellenzék azzal is támadhatja a kormányt, hogy a magyar miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápoló Donald Trump is egyetért a szankcióval.

Ne felejtsük el: egy év múlva már csak pár hónapra leszünk a következő országgyűlési választásoktól, és ha Rogán még mindig amerikai szankciós listán lenne, akkor az nem lenne jó a Fidesznek. Ez esetben kérdéses lenne, mennyire volna tartható Rogán Antal a kormányban

– véli Nagy Attila Tibor, aki emellett hozzátette, érdemes figyelembe venni azt is, hogy a magyar választók problématérképén a korrupció a 2022-es választásokig még nem volt előkelő helyen, de ma már a megélhetési kérdések után sokan tartják fontos problémának.

„Nem veszélytelen tehát a kormány számára a Rogán-ügy. Amennyiben Trump mégis viszonylag gyorsan, mondjuk, egy-két hónapon belül leveszi Rogánt a listáról, akkor persze a magyarországi ellenzék már kevésbé tudna az ügyből profitálni, mert a kormányoldal akkor utólag is mondhatná, hogy csak a demokrata Biden-kormányzat utolsó bosszújáról volt szó” – összegzi Nagy Attila Tibor a döntés lehetséges belpolitikai következményeit. 

Mint emlékezetes, az amerikai kormány döntése után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy a minisztert nem külföldi hatalmaknak, hanem a magyar igazságszolgáltatásnak kell elítélnie, emiatt már az újévi beszédében is felvetett előrehozott választások mellett érvelt, míg a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc röviden annyit írt, hogy ha Rogán Antal korrupt, akkor „nemcsak neki, hanem a kormánynak is mennie kell”.

(Borítókép:  Rogán Antal és Orbán Viktor 2020. május 19-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)